Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 20. szám

20. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 229 alapján a (2) bekezdésben foglaltak szerint a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága határoz. Ha az újrahasznosítandó terület szomszédos megyékre terjed ki, az újrahasznosítás tekintetében az egyes érintett megyék tanácsának végrehajtó bizottsága külön-külön határoz a saját területére vonatko­zóan. Vhr. 19. §. (1) A talajvédelmi munkák országos irányítása és ellenőrzése a földmüvelésügyi mi­niszter feladata. (2) A talajvédelmi munkák végrehajtását köz­ségekben a járási, járási jogú városokban a me­gyei, a megyei jogú városok és a főváros kerületei­ben pedig a városi, illetőleg fővárosi tanács vég­rehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya irá­nyítja és ellenőrzi. (3) A talajvédelemmel kapcsolatos feladatok vizsgálata, annak eredménye alapján a talajvéde­lem fejlesztését előmozdító javaslatok kidolgozása és az érdekelt minisztériumokkal és országos ha­táskörű szervekkel való összehangolása, valamint a 12. § szerinti talajvédelmi tervek elkészítése sor­rendjének meghatározása a földművelésügyi mi­niszter felügyelete alatt működő Országos Talaj­védelmi Tanács feladatkörébe tartozik. (4) A talajvédelmi helyi feladatok megvalósí­tásának elősegítése végett a megyei mezőgazdasági osztályok mellett — az Országos Talajvédelmi Ta­nácsi helyi szerveként — tanácsadói jelleggel szakemberekből álló talajvédelmi bizottság mű­ködik. A talajvédelmi bizottság a szaktanácsadá­son felül konkrét kérdésekben véleményt nyilvá­nít és javaslatot tesz a megye területén a talajerő fenntartása, fokozása és védelme érdekében teendő intézkedésekre. III. Fejezet Mezőgazdasági rendeltetésű földek más célra történő igénybevétele FT. 10. §. Az állami gazdaságok, gépállomások, a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti cso­portok és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkeze­tek gazdasági (üzemi) telepeit, valamint az ipari, forgalmi, sport- és egyéb létesítményeket — a közérdek és az üzemi érdek figyelembe vétele mellett — elsősorban olyan területre kell telepí­teni, amely mezőgazdasági termelésre nem, vagy nem kellően hasznosítható. Vhr. 20. §. (1) Az állami gazdaságok, gépállomá­sok, termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és egyszerűbb mezőgazdasági szövetke­zetek használatában levő földterületekből az ál­landó jellegű gazdasági (üzemi) telephelyeiken felül rakodótér (kazlak, trágya, stb.) elhelyezése (terményforgalmi vállalat, cukorgyár, kendergyár rakterülete, stb) céljára is csak a legszükségesebb mértékig lehet mezőgazdasági rendeltetésű földet igénybe venni és gondoskodni kell arról, hogy az ilyen célra ideiglenesen használt földek kellő idő­ben megművelés alá kerüljenek. (2) A gazdasági, ipari, forgalmi, sport és egyéb állandó jellegű létesítményeket a közérdeknek és a beruházó üzem érdekeinek figyelembevételével, a FT. 11. §-ában és e rendelet 21. S-ában foglalt rendelkezések megtartásával kell elhelyezni. FT. 11. §. (1) Ha a beruházás vagy valamely létesítmény megvalósítása mezőgazdasági rendel­tetésű föld igénybevételével jár — a sürgős szük­ség esetét, valamint a külön jogszabályban meg­határozott esetekben a geodéziai jelek és létesít­mények elhelyezését kivéve — a területnek a me­zőgazdasági termelésből történő kivonásához az il­letékes járási tanács végrehajtó bizottságának elő­zetes hozzájárulása szükséges. Ha az igénybevétel több járást, várost vagy kerületet érint, a terület­nek a mezőgazdasági termelésből történő kivo­nása felől a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága határoz. Nyomvona­las beruházás esetére jogszabály ettől eltérően is rendelkezhet. (2) Ha az igényelt mezőgazdasági rendeltetésű föld területe a 20 kat. holdat eléri vagy megha­ladja, a végrehajtó bizottság a területnek a me­zőgazdasági termelésből történő kivonását csak akkor engedélyezheti, ha ahhoz a földművelésügyi miniszter hozzájárult. (3) A végrehajtó bizottság az engedélyezés kér­désében az alábbiak figyelembe vételével határoz: A beruházást elsősorban olyan területen kell megvalósítani, amely mezőgazdasági termelés cél­jára nem alkalmas; ha ilyen terület nincs, vagy azon a beruházás ésszerűen nem valósítható meg, elsősorban a gyengébb minőségű földeket kell kijelölni, s le­hetőleg kerülni kell a szántó művelési ágú terü­letek felhasználását; az igénybevételt a lehető legkisebb területre kell korlátozni; a föld alatti és föld feletti vezetékek elhelyezé­sének kijelölésénél arra kell törekedni, hogy azok a lehető legkisebb mértékben nehezítsék a föld megművelését. Vhr. 21. §. (1) Ha a beruházás elhelyezése mező­gazdasági rendeltetésű föld igénybevételével jár és a beruházás gazdasági-műszaki tervezése során — a beruházások és felújítások rendjéről szóló ren­delkezések szerint — helyszíni szemlét kell tartani, a területnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonásának lehetőségét a végrehajtó bizottság képviselője a járási mezőgazdasági osztály szakér­tőjének bevonásával a helyszíni szemle során meg­vizsgálja és megállapításait a helyszíni szemléről készített jegyzőkönyvben rögzíti. Az engedélyt a

Next

/
Thumbnails
Contents