Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 79. szám

762 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 79. szám Rövidlejáratú üzemviteli hitelek, 18. §. (1) A rövidlejáratú hitel feladata a termelőszövetkezeti árutermelés növelésének elősegítése. Á termelőszövetkezet a termelésével kapcsolatban felmerült indokolt pénzszükségletének kielégítésére a bankfióktól rövidlejáratú hitelt kaphat saját eszközeinek kiegészítése céljából, ha az áítala kötött szerződésekből eredő követeléseit a hitel fedezetéül leköti. A szerződések alapján történő áruértékesítésből várható bevételek 60%-a vehető hitelfedezetként figyelembe. (2) Újonnan alakult termelőszövetkezet, valamint jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezet esetében — ha gazdasági helyzetük miatt indokolt — a szerződések alapján történő áruértékesítésből várható bevételek 80%-a vehető hitelfedezetként figyelembe. Ez a kedvezmény az új termelőszövetkezetet közös gazdálkodásának első évében — annak az évnek a ráfordításaira — illeti meg. A közös gazdálkodás első évének azt az időszakot kell tekinteni, amely a megalakulás időpontjától az első kötelező zárszámadásig terjed. A jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetet ez a kedvezmény a tárgyév végéig illeti meg, ha a területnövekedés június hó 30-ig következik be. A június hó 30-a után megnövekedett terület esetében pedig a kedvezmény a következő év végéig adható. (3) Jelentős területnövekedésnek a termelőszövetkezet összterületének legkevesebb 20%-os növekedése tekinthető, ha ez a növekedés legalább a 100 kat. holdat eléri. Két vagy több termelőszövetkezet egyesülése folytán bekövetkezett területnövekedés esetében a létrejött termelőszövetkezet nem tekinthető új, illetőleg jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetnek. (4) Termelési, terményértékesítési, állatnevelési és hizlalási szerződések (a továbbiakban: szerződés) alapján rövidlejáratú hitelt csak annak az évnek üzemviteli kiadásaira és a tagok előlegére lehet folyósítani, amely évben a termelés vagy a szerződés teljesítése történik. A hizlalási és nevelési szerződések alapján rövidlejáratú hitel —> függetlenül attól, Üogy az állatok értékesítésére csak a következő évben kerül sor — a szerződéskötés évének üzemviteli kiadásaira és a tagok előlegére is folyósítható. Ilyen esetben azonban a hitel öszszege a hizlalási és nevelési szerződés alapján értékesítésre kerülő állatok december 3l-re várható értékét nem haladhatja meg. (5) A szerződést a hitel folyósítása előtt a bankfióknak be kell mutatni. Ha a szerződés csak későbbi időpontban köthető meg, — továbbá a következő évet terhelő beszerzésekre és gépállomási munkadíjakra — az igényelt rövidlejáratú hitelek fedezetét olyképpen kell a termelőszövetkezetnek lekötnie, hogy kötelezettséget vállal a szükséges hitelfedezetnek megfelelő értékű bevételt eredményező szerződésnek a bankfiók által megállapított határidőig történő megkötésére és bemutatására} (6) A folyósítható rövidlejáratú hitel összegét, a tényleges beszerzési árak és a tényleges szükséglet (felhasználási normák) alapján kell megállapítani. Szabadpiacon történő vásárlás esetében a bankfiók az állami és a szövetkezeti felvásárló vállalatok által alkalmazott árak mértékéig nyújthat hitelt, indokolt esetben azonban ettől eltérhet. (7) A Banknak a fedezet megállapításánál számításba kell vennie, hogy a hitel visszafizetésén felüli bevételek biztosítják-e a tárgyévben esedékessé váló összes egyéb kötelezettségek kiegyenlítését és a bankfiók köteles ügyelni arra, hogy a rövidlejáratú hitelek folyósítása révén túlelőlegezés ne következhessék be. (8) A Bank a jól gazdálkodó termelőszövetkezeteket megkülönböztetett üzemviteli hitelezésbe vonhatja. Á megkülönböztetett hitelezés feltételeit a Bank állapítja meg az érdekelt szervekkel egyetértésben. (9) Rövidlejáratú hitelt a bankfiók egy éves lejáratra a (4) és (5) bekezdésben meghatározott fedezet nyújtása mellett — olyan beruházásokra is folyósíthat, amelyeknek megvalósítását a termelőszövetkezet a tárgyév bevételéből tervezte, 19. §. (1) A termelőszövetkezet kérésére folyósított rövidlejáratú hitelt a végzett munka arányában és a pénzügyi terv alapján ténylegesen várható készpénzrészesedés 60%-a erejéig előleg kifizetésére is fel lehet használni. A folyósítható rövidlejáratú hitel összegének megállapításánál a bankfióknak figyelembe kell vennie, hogy a termelőszövetkezet egyéb bevételeiből milyen összegű előleget oszthat és csak ennek kiegészítésére —• 60%-os mértékig — adhat rövidlejáratú hitelt. Ezt a rövidlejáratú hitelt az egyéb kiadásoktól függetlenül csak a tagok részére történő előleg kifizetésére lehet felhasználni. A hitel folyósításánál biztosítani kell, hogy a kiosztható jövedelem túlelőlegezése ne következzék be. (2) Ha a termelőszövetkezet az előirányzott természetbeni és készpénzrészesedés 60%-án felül oszt ki munka alapján bármilyen címen előleget és ez a termelőszövetkezet összes kötelezettségei kiegyenlítésének rovására történik — kivéve a tervezett mértékig kiadott kenyérgabonát — a Bank rövidlejáratú hitelt a termelőszövetkezet részére mindaddig nem folyósíthat, amíg a túlelőlegezést a termelőszövetkezet meg nem szünteti és esedékes kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését nem biztosítja. A kötelezettségeiket maradéktalanul teljesíteni tudó termelőszövetkezetek a járási mezőgazdasági osztály és a Bank előzetes hozzájárulásával a ténylegesen várható évi részesedés 80%-át oszthatják ki előlegként az év utolsó negyedébe^ 20. §. (1) A rövidlejáratú hitelt általában egy éves időtartamra lehet folyósítani. A termelőszövetkezet az igénybevett hitelt a bankfiókkal történő megállapodás alapján meghatározott lejáratkor, köte-