Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 79. szám

79. száan. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 761 (2) A fedezetigazolást a bankfiók a termelőszö-* vetkezet írásbeli rendelkezésére állítja ki. A fe­dezetigazolás összege az elszámolási számlán és egyéb betétszámlákon levő követelés és az áru-* szállítás vagy egyéb szolgáltatás céljára engedé­lyezett hitel összegéig terjedhet. Ezt az összeget a bankfiók zárolja, A tartozások kiegyenlítésének sorrendje. 16. §. (1) A bankfiók a termelőszövetkezet rendel­kezéseit, az ellene benyújtott beszedési megbízá­sokat a beérkezés sorrendjében (rangsorában) teljesíti. (2) Ha a termelőszövetkezet elszámolási szám­láján nincs elegendő fedezet a termelőszövetke­zet valamennyi rendelkezésének, illetőleg az enélkül is teljesítendő azonnaji beszedési megbí­zásoknak vagy végrehajtói, illetőleg államigazga­tási felhívásoknak a teljesítésére, akkor azokat a bírósági végrehajtásról szóló, az 1961. évi 9. számú törvényerejű rendelettel módosított és ki-* egészített 1955. évi 21. számú törvényerejű ren­delet (Vht.) 186. §-ában megállapított sorrend szerint kell teljesíteni. Figyelembe véve a ter­melőszövetkezettel szemben gyakorlatilag rend­szerint érvényesített követeléseket, a kielégítési sorrend a következő: aj a gyermektartásdíj és a szüléssel kapcsola­tos költség, b) az egyéb tartásdíjak, ideértve valamely személy eltartására szolgáló járadékszerű szolgál­tatásokat is, c) munkaviszonyon alapuló követelések, d) köztartozások, ideértve a nyugdíjjárulé­kot is, e) pénzbüntetés, pénzbírság, f) az állammal, állami szervvel (vállalattal), és társadalmi szervezettel szemben fennálló kártérí­tés, lakbértartozás, valamint közüzemi díjak, közszolgáltatások díja, illetőleg vízgazdálkodási érdekeltségi és társulati hozzájárulás, g) az állammal, állami szervvel, vállalattal, Bankkal, — kivéve, ha a Bank az 1956. évi 8. számú törvényerejű rendelet 8. §-ának (1) be­kezdésében megjelölt törvényes zálogjoga alapján elégíti, ki követelését — továbbá társadalmi szer­vezettel, valamint szövetkezettel (szövetkezeti szervezettel), vagy magánszeméllyel szemben fennálló egyéb tartozások, h) a termelőszövetkezet tagjával szemben — az a)—b) pontok hatálya alá esők kivételével — fennálló tartozások. (3) A termelőszövetkezet számlájára később beérkező összegeket a továbbiakban is mindig a (2) bekezdés szerint megállapítandó sorrend fi­gyelembevételével kell a sorbanálló követelések kielégítésére fordítani mindaddig, amíg azok tel­jes kielégítése megtörténik. III. HITELELLÁTÁS. Altalános feltételek. 17. §. (1) A termelőszövetkezet részére hitel a terme­lés — különösen az árutermelés — elősegítésére, továbbá a közös gazdaság fejlesztésére nyújtható. Elmaradt jövedelem pótlására hitel nem folyósít­ható. A termelési és pénzügyi terv alapján a ter­melőszövetkezetnek a Bank előírásai szerint ne­gyedévenként rövidlejáratú hiteltervet kell készí­tenie. A hitelterv szerinti hitelszükségletet ne­gyedévenként egy alkalommal igényelje a ter-i melőszövetkezet. (2) A Bank a termelőszövetkezet részére bármi­lyen hitelt csak a hitelezés általános szabályainak megtartásával, írásbeli kérelemre és hitelmegálla­podás alapján nyújthat. Nem kaphat hitelt az a termelőszövetkezet, amely nem alapszabálysze­rűen működik, pénzét nem bankszámláján tartja, szakképzett főkönyvelőt és könyvelőket nem fog­lalkoztat, könyvelése nem felel meg az előírások­nak és bankszerű ellenőrzésre nem alkalmas. A termelőszövetkezet köteles negyedévenként — a negyedévet követő hónap 20. napjáig — a bank­fiók részére főkönyvi kivonatot küldeni. (3) A termelőszövetkezet hitelt közgyűlési hatá­rozat alapján kérhet. A pénzügyi tervben megter­vezett hitelek felvételét a termelőszövetkezet köz­gyűlése a pénzügyi terv tárgyalása során hatá­rozza el. A pénzügyi tervben nem szereplő III. és IV. negyedévi rövidlejáratú hitelszükségletet — a hitelterv elkészítése után — közgyűlési határozat alapján lehet igényelni. A pénzügyi tervben, il­letve a negyedéves hiteltervben tételesen meg nem tervezett hitelfelvételekről esetenként dönt a közgyűlés. A közgyűlés felhatalmazhatja a terme­lőszövetkezet vezetőségét, hogy a gazdálkodás za­vartalanságának biztosítása érdekében — sürgős esetben — a közgyűlés utólagos jóváhagyásával hitelt vehessen fel. (4) A hitel engedélyezésénél a Banknak figye­lembe kell vennie, hogy a termelőszövetkezetnél a gazdálkodás szakszerű vezetése biztosítva van-e. A hitelezés előfeltételeként meg lehet kívánni, hogy agráregyetemi vagy főiskolai, de legalább mezőgazdasági technikumi végzettségű mezőgaz­dászt (szükség szerint kertészeti, szőlészeti szak­embert) állandó jelleggel foglalkoztasson. (5) A Banknak a hitelek folyósítását a közgyű­lés által jóváhagyott termelési terv, pénzügyi terv és negyedéves hitelterv benyújtásához kell köt­nie. Hitelt csak abban az esetben folyósíthat, ha a termelőszövetkezet a kért hitelt lejáratkor saját bevételeiből — összes esedékes kötelezettségének teljesítése mellett — képes visszafizetni. • (6) A Bank a termelőszövetkezet részére üzem­viteli célra rövid- és meghatározott esetben közép­lejáratú hitelt, beruházási célra pedig közép- é? hosszúlejáratú hitelt nyújthat.

Next

/
Thumbnails
Contents