Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 79. szám

79. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 755 4. §, (1) A járási közös egyeztető bizottságok megalakításával és működésével kapcsolatban a Mt. V. 235. §-ának (3) bekezdése, továbbá a 236. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint a megyei tanács végrehajtó bizottságát, illetőleg a végrehajtó bizottság elnökét megillető jog a járási tanács végrehajtó bizottsága hatáskörébe megy át. (2) A Mt, V, a következő 236/A. §-al egészül ki: „236/A. §. A járási közös egyeztető bizottságok megalakítására és működésére a munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben irányelveket adhat ki." 5. §. (1) A 81/1950. (III. 19.) M. T. számú rendelet 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „(1) A beszámítás kérdésében a munkaviszony létesítésére jogosult szerv határoz. (2) Kivételesen indokolt esetekben az illetékes miniszter (megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke) engedélyezheti olyan közszolgálatban vagy közszolgálat körén kívül eltöltött idő beszámítását, mely egyébként a 2. és 3. §-ok értelmében nem lenne beszámítható. A 3. § (2) bekezdésének korlátozó rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell. (3) A beszámítás kérdésében hozott határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs, kivéve azokat az eseteket, amikor a jogszabály kötelezően írja elő a beszámítást." (2) A 81/1950. (III. 19.) M. T. számú rendelet az alábbi 5/A. §-al egészül ki: „5/A. §. (1) A bírói ítélet, fegyelmi határozat vagy önkényes kilépés következtében megszűnt munkaviszonyban és az azt megelőző (közszolgálati vagy közszolgálaton kívüli) munkaviszonyban töltött időt csak kiemelkedő munkára tekintettel, az 5. § (2) bekezdése alapján a szakszervezet javaslatára lehet beszámítani. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a rendelet hatálybalépésekor már beszámított szolgálati időkre, ameddig a dolgozó ugyanannál a szervnél van munkaviszonyban vagy ha e - munkaviszonyából népgazdasági érdekből áthelyezéssel került új munkaviszonyba." 6. §. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 37/1956. (X. 14.) M. T. számú rendelet 4. §-a, továbbá a 81/1950. (III. 19.) M. T. számú rendelet 6. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti. Kádár János s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. Miniszteri rendelet és utasítások A pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter 1/1961. (XII. 2.) P. M.—F. M. számú együttes rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok pénz- és hitelgazdálkodásának rendszeréről és az azzal kapcsolatos ellenőrzés módszeréről. Az 1.006/1958. (II. 9.) Korm. és a 3.004/4/1961. (X. 24.) Korm. számú határozatban foglaltak alapján az építésügyi miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben a következőket rendeljük: i. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. §• Ennek a rendeletnek a hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre és a halászati termelőszövetkezetekre (a továbbiakban: termelő-1 szövetkezetek), valamint — e rendelet 36. §-ában foglalt eltérésekkel — a termelőszövetkezeti csoportokra. Termelési terv, pénzügyi terv, zárszámadác 2. §• (1) A termelőszövetkezeteknek minden évben termelési tervet és pénzügyi tervet kell készíteniük. (2) A termelőszövetkezet a közgyűlés által jóváhagyott és az illetékes járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) által felülvizsgált termelési terv és pénzügyi terv szerint gazdálkodik. A pénzügyi tervben elő nem irányzott kiadást teljesíteni vagy ilyennel járó kötelezettséget vállalni csak a közgyűlés hozzájárulásával szabad. (3) A pénzügyi terv elsősorban a termelési tervben előirányzott értékesítések alapján a pénzbeni bevételeket, a termelés érdekében felmerült kiadásokat, a rövid-, közép- és hosszúlejáratú hiteligényt, a várható pénzbeni jövedelmet, az alapok kiegészítését és növelését, valamint a tagok előirányzott részesedését tartalmazza. Fel kell venni a pénzügyi tervbe az előző év áthúzódó bevételeit és kiadásait is. A pénzügyi tervet úgy kell elkészíteni, hogy az abban megtervezett bevételek reálisak legyenek, a kiadások tervezésénél pedig érvényesüljön a takarékosság.