Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 3. szám

22 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám Miniszteri rendelet és utasítások A nehézipari miniszter 1/1961. (I. 10.) N. I. M.—Á. H. számú rendelete a gázmérő készülék használati (készenléti) díjának megállapításáról. A 10/1957. (II. 24.) Korm. számú rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — az építésügyi miniszterrel és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben — az alábbiakat rendelem: 1. §• A gáz árát szabályozó 156.186 1946. (XII. 5.) Ip. M. számú rendelet 2. §. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A városi gáz háztartási fogyasztóinál felszerelt és a gázgyárak (gázszolgáltató vállalatok) tulajdonában levő gázmérő készülék havi használati (készenléti) dra a következő: 2 m3/óra teljesítményű gázmérőnél 4 m3 gáz ellenértéke. 4 m3'óra teljesítményű gázmérőnél 5 m3 gáz ellenértéke. 8 m3/ora teljesítményű gázmérőnél 6 m3 gáz ellenértéke." 2. §: Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatálybi; rendelkezéseit az 1961. évi március hó 1. napja után bemutatott gázszámlánál kell első ízben alkalmazni. Czottner Sándor s. k., nehézipari miniszter. A belkereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter 10/1961. (K. É. 1.) Bk. M.—P. M. számú együttes utasítása a közületek állami és szövetkezeti kereskedelmi szervektől történő beszerzéseiről. A 2091/29/1952., a 2095/30/1952., a 2003/2/1954. Mt. h., valamint a 2023/1959. (V. 13.) és a 3265/1960. Korm. számú határozatok alapján az Országos Tervhivatal, valamint , a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben a következőket rendeljük. 1. §. (1) Az utasítás hatálya alá a következő szervek (a továbbiakban: közület) tartoznak: a) a költségvetési szervek (központi és tanácsi költségvetési, valamint költségvetési folyószámlán gazdálkodó szervek, ezek hivatalai, intézetei és intézményei); b) az állami vállalatok és egyéb gazdálkodó szervek (trösztök, egyesülések, főigazgatóságok, igazgatóságok, irodák stb.), valamint a szövetkezeti és egyéb tervkötelezett vállalatok; c) a társadalmi szervezetek és egyéb intézmények, amelyek előre meghatározott költségvetés (kiadási terv) szerint kötelesek gazdálkodni; d) szövetkezetek (ideértve a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és termelőszövetkezeti csoportokat is); e) az a)—d) pontokban felsorolt szervek jóléti, kulturális és sportintézményei, létesítményei, alapjai stb. (2) Közület állami vagy szövetkezeti kereskedelmi szervtől (ideértve a termelő főhatóságok felügyelete alatt működő, a kiskereskedelmi áruforgalomban tervezett cikkeket forgalombahozó boltokat) beszerzést, illetőleg állami, vagy szövetkezeti kereskedelmi szerv közület részére eladást csak a jelen utasítás rendelkezései szerint eszközölhet. Közületi beszerzésnek, illetőleg értékesítésnek kell tekinteni az élelmiszerfőcsoportban a belkereskedelem árualapjait terhelő olyan közületi vásárlást, illetve értékesítést közületek részére, amelyet nem kereskedelmi vállalatok, hanem ipari termelő vagy készletező vállalatok bonyolítanak le. 2. §. (1) A kiskereskedelmi vállalatok, valamint a szövetkezetek bármely boltja közületet 200,— forint értékhatárig kiszolgálhat. (2) A 200,— forinttól 3.000,— forintig terjedő értékben árut csak az állami, illetőleg szövetkezeti kiskereskedelem közületi eladásra kijelölt boltjai, áruházak osztályai (továbbiakban: közületi bolt) szolgálhatnak ki. A közületi boltok 3.000,— forint értékhatáron -felül azokat a vegyesiparcikkeket is kiszolgáltathatják, amelyek egyedi értéke a 3,000,— forintot meghaladja. (3) Játékot, sportszert és hangszert az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi boltok értékhatárra való tekintet nélkül hozhatnak forgalomba a közületek részére. (4) Az állami és szövetkezeti nagy- és kiskereskedelmi vállalatok (szervek) a közületeket a részükre jóváhagyott közületi tervszám erejéig szolgálhatják ki. (5) A közületi boltok kijelölése a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács vb. kereskedelmi osztályának hatáskörébe tartozik. A földművesszövetkezeti boltokat a kereskedelmi osztály a területileg illetékes MESZÖV-vel egyetértésben jelöli ki. Minden helységben gondoskodni kell valamely kiskereskedelmi egység kijelöléséről, amely a helységben levő mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy termelőszövetkezeti csoport közvetlen termeltetési rendeltetésű áruszükségletét kielégíti. A közületi boltra történő utalást az üzlet jól látható helyén kell feltüntetni. (6) Az értékhatárokat (200,— forint, illetőleg 3.000,— forint) egy vevőnek azonos cikkből egy napon eszközölt vásárlásaira együttesen kell alkalmazni. (7) A nagykereskedelmi (készruházati termékeknél a Közületi Ruhakereskedelmi Vállalat,. a mezőgazdasági ruházati termékeknél a megyei MEZÖSZÖV vállalatok) vállalatok feladatkörébe tartozik a 3.000,— forint értékhatárt meghaladó közületi értékesítés. (8) A közület tüzelőszert és építőanyagot a gazdálkodási rendelkezéseknek megfelelően szerezheti be az állami és szövetkezeti tüzelőszer és építőanyag telepen. Az állami és szövetkezeti telepek a kötbé"es utalvány elszámolásához kötött építőanyagokat értékhatárra való tekintet nélkül hozhatják forgalomba. (9) A közületi szervek fűtési célra szolgáló szénféleségeket az állami kereskedelem telepein értékhatárra tekintet nélkül a szerződéses rendszer keretében szerezhetnek be. (10) A 200,— forint értékhatárt meghaladó tételeknél a pénztári jegyzéket (blokkot) „közületi blokk" megjelöléssel kell ellátni. (11) A 200,— forint alatti értékű közületi vásárlásoknál közületi blokkot alkalmazni nem kell. S. §. A kereskedelmi vállalatoknál a közületek részére, tervezett építőanyagkereten felül a lakosság építőanyagkeretének terhére a közületeket kiszolgálni nem szabad. A belkereskedelmi miniszter a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben a lakossági igényeket meghaladó építőanyagkészletek tekintetében ettől eltérő intézkedést tehet.