Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 78. szám

750 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 78. szám. e) a tartással kapcsolatos perek, ideértve a tartásdíjnak az adós járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől (harmadadóstól) való behajtása iránt indított pereket, továbbá a tartásdíj öszszegének megváltoztatása vagy megszüntetése iránt indított pereket, úgyszintén a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése, illetőleg korlátozása iránt indított pereket is; nem tartoznak ide a tartási (életjáradéki) szerződésben vállalt kötelezettséggel kapcsolatos perek;" (2) A R. 2. §-a (1) bekezdésének /) pontja hatályát veszti, e) pontja f) pontra változik és a bekezdés a következő h), i) és j) ponttal egészül ki: ,,h) a mezőgazdasági és a kisipari termelőszövetkezeti tagsági viszonyból származó perek a kártérítési és a megtérítési perek kivételével; i) a születési, házassági, halotti anyakönyvi bejegyzés megtagadása, törlése, illetőleg a kiigazítás megtagadása miatt indított perek; j) a magyar állampolgárság fennállását, elvesztését tanúsító vagy olyan bizonyítvány ténymegállapításai ellen indított perek, amely azt tanúsítja, hogy a bizonyítványban megnevezett személy a rendelkezésre álló adatok szerint nem magyar állampolgár." 2- §• A R. 4. §-a (1) bekezdésének a)—d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,a) a munkaviszonnyal kapcsolatos kártérítési és megtérítési perek; b) a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonyból származó kártérítési és megtérítési perek, ideértve a termelőszövetkezeti tag családtagja és a termelőszövetkezet között indult olyan pereket is, amelyek a közös munkában való részvétel során keletkezett károk megtérítésére irányulnak, illetőleg amelyeket a tagsági viszonyból származó vitákhoz hasonlóan kell elbírálni; c) a kisipari (háziipari) szövetkezeti tagságból származó kártérítési és megtérítési perek; d) a baleseti kártérítési perek, feltéve, hogy személy életében, testi épségében vagy egészségében károsodás történt vagy az élet, testi épség, illetőleg az egészség veszélynek volt kitéve; e) a betegségi biztosítási jogviszony fennállása kérdésében hozott határozat ellen indított perek; j) a fegyveres és rendészeti testületek és tagjaik között a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kártérítési és megtérítési perek," 3. §. (1) A R. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(3) A házasság felbontására irányuló kereseti vagy viszontkereseti kérelem tekintetében illetékfeljegyzési jogot nem lehet engedélyezni." (2) A R. 6. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A feleket kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg az államigazgatási határozat megtámadása iránt indított perekben. (5) Azt a felet, akit illető igény érvényesítése céljából az ügyész vagy a Pp. 2. §-ában megjelölt, illetőleg külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet pert indított, a perben kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül iÚ letékfeljegyzési jog illeti meg." H. §. (1) A R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „A költségjegyzékbe foglalt és a bíróság döntése szerint az adóst terhelő összegek behajtása, úgyszintén az összegek megfizetése tekintetében a halasztás vagy részletfizetés engedélyezése az adós lakóhelye szerint illetékes Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal (á továbbiakban: Hivatal) feladata." (2) Ahol a R. ,,pénzügyi osztály"-ról rendelkezik, ezen a „Hivatal"-t kell érteni. A R. 26. §-a ennek megfelelően módosul. 15. §. A R. 26. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyéibe a következő rendelkezés lép: „Minden adósról külön értesítést kell kiállítani és abban fel kell tüntetni a határozat jogerőre emelkedésének időpontját. Egyetemleges adóstársak esetében az egyetemlegességre és az egyetemleges adóstárs személyi adataira az értesítésben utalni kell." 19. §. (1) Ez a rendelet 1962. évi január hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit — az alábbi bekezdésben foglalt kivételekkel — a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell; egyidejűleg a R. 13. §-a, a 11/1957. (IX. 29.) I. M. számú rendelet 3. §-a, valamint 7. §-ának (1) bekezdése, végül a 347/14/1952. (P. K. 65.) P. M. számú utasítás hatályát veszti. (2) E rendelet által létesített költségmentesség, illetékmentesség és illetékfeljegyzési jog csak e rendelet hatálybalépése után indult eljárásban ilJ leti meg a feleket. A másodfokú eljárást ebből a szempontból új eljárásnak kell tekinteni. Ha azonban a felek az illetéket e rendelet hatálybalépésekor még nem rótták le, illetőleg a költségeket nem előlegezték, és a bíróság még nem tartott tárgya-* lást, a költségmentesség, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog az eljárásra kiterjed. Dr. Nezvál Ferenc s. k., igazságügyminiszteri