Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 2. szám

18 TANÁCSOK KÖZLÖNYE A beruházási költség 30%-át kitevő összegű hitel el­engedhető, ha a halastó benépesítése legkésőbb a befe­je2ést követő évben szakszerűen megtörtént. Ennek meg­állapításához szakvéleményt az illetékes halászati fel­ügyelő ad. 32. Az olyan halasítctt rizsföldek után, amelyekben a termelőszövetkezet üzemszerűen folytat halászatot, a ha­lastavakra megállapított vízdíjat kell fizetni. Méhészet 33. A méhek termésfokozó, virágmegtermékenyítő mun­kájának biztosítása érdekében fejleszteni kell a termelő­szövetkezeti méhészeteket is. A termelőszövetkezetekben új méhészetek létesítésére és egyes gyengébb méhészetek felerősítésére 1961-ben méhcsalád, kaptár, méhészeti felszerelés beszerzésére és műlépvásárlásra akciót kell szervezni. Az akciót az Or­szágos Méhészeti Szövetkezeti Központ bonyolítja le. Az akció során méhcsalád, kaptár, műlép és felszere­lési tárgy juttatásban azok a termelőszövetkezetek része­sülhetnek, amelyeknél a szükséges előfeltételek (szakértő méhész, méhlegelő) rendelkezésre állnak. E körülményt a megyei mezőgazdasági osztály a MESZÜV megyei mé­hészeti szaktitkárának bevonásával köteles felülvizsgálni és igazolni. A termelőszövetkezetek a méhcsaládok szállítását a fenti igazolás benyújtása mellett az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központtól kérhetik. Az igénylés alapján a termelőszövetkezetekkel szállítási szerződést kell kötni. A szerződést a tervezett átvétel előtt legalább 30 nappal meg kell kötni. 34. A méhészetek létesítéséhez, illetve fejlesztéséhez az állam középlejáratú hitelt bocsát a bankfiókok útján a termelőszövetkezetek rendelkezésére. 35. A méhcsaládokat a termelőszövetkezetek megbízot­tai az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ telep­helyein veszik át. A megyei mezőgazdasági osztály a termelőszövetkezeteknek az átvételhez nyújtson szakmai segítséget. III. A termelőszövetkezetekbe 1950. december 1-től belépett tagok részére a tenyészállatok közül a bevitt kocák ellen­értékét egy, a tehenekét két év alatt, a többi állat és felszerelés ellenértékét pedig négy év alatt évi egyenlő részletekben kell kifizetni. A szövetkezetek biztosítsák azt a lehetőséget, hogy az újonnan belépő tagok a fel nem osztható szövetkezeti alap növeléséhez földterületük arányában, pénzben járuljanak hozzá. Ebben az esetben a bevitt állatok és egyéb va­gyontárgyak ellenértékét a tag részére évi egyenlő rész­letekben levonás nélkül kell kifizetni. Az ellenérték kifi­zetésére a termelőszövetkezet elsősorban a tagok által befizetett hozzájárulásokat használja fel. s csak szükség esetén igényeljen e célból középlejáratú hitelt A megyei mezőgazdasági osztályok a járási mezőgazda­sági osztályok útján ellenőrizzék a hitel igénybevételével, illetve a természetbeni törlesztés keretében juttatott te­nyészállatok tartását. Hívják fel a termelőszövetkezetek figyelmét arra, hogy attól a termelőszövetkezettől, amely a hitel igénybevételével, vagy természetbeni törlesztés keretében juttatott tenyészállatokat nem tenyésztési célra használja, a megyei tanács végiehajtó bizottsága a MNB megyei igazgatóságával egyetértésben a kedvezményeket az éi-vényben levő rendelkezések szerint csökkentheti vagy teljes egészében meg is vonhatja. Az állatnevelési, kihelyezési és hízlalási akciók orszá­gos keretszámait a Földművelésügyi Minsztárum az Élel­mezésügyi Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal egyetértésben alakítja ki, s azokat, valamint a rendelke­zésre álló hitelkereteket a Magyar Nemzeti Bankkal egyet­értésben megyékre bontva, 1960. december 31-ig közli a megyei mezőgazdasági osztályokkal. A megyei mezőgaz­dasági osztályok az ebben az utasításban foglaltak ered­ményes végrehajtása érdekében a termelőszövetkezetek közös állattenyésztésének kialakítására, s állandó meny­nyiségi és minőségi fejlesztésére fejtsenek ki széleskörű szervező, tanácsadó és felvilágosító munkát. Ennek során a kiemelkedő termelőszövetkezetek eredményeit tapasz­talatcserék formájában ismertessék. Különös gondot for­dítsanak arra, hogy a termelőszövetkezetek megtervezzék a közös állatállomány kialakításához szükséges takarmány termelését és a megtermelt takarmányt elsősorban a kö­zös állatállomány takarmányozására fordítsák. Hangsú­lyozottan hívják fel az érdekeltek figyelmét arra is. hogy a közös állatállomány kialakításának a megfelelő állat­férőhelyek létesítése az egyik legfontosabb előfeltétele. A termelőszövetkezetek ezért tegyenek erőfeszítéseket az al­latférőhelyek saját erőből történő építésére és ennek so­rán az egyszerű kivitelezéseket (szerfás építkezések, át­alakítások) szorgalmazzák. A megyei mezőgazdasági osz­tályok gondoskodjanak végül arról is, hogy az érintett * alsóbb szakigazgatási szervek és a termelőszövetkezetek az utasítás rendelkezéseit részletesen megismerjék. IV. Ez az utasítás 1961. évi január hó 1. napján lépett ha­tályba; egyidejűleg a 69/1959. (Mg. É. 49.) F. M. számú utasítás hatályát veszti. Tömpe István s. k., a földművelésügyi miniszter első helyettese. MEGJELENT az Államigazgatási Kézikönyv. A közel 1400 címszavat tartalmazó mű al­fabetikus sorrendben közli az államjog és az államigazgatás területén előforduló fogai­makra, intézményekre vonatkozó legfonto­sabb tudnivalókat. Államigazgatásunk külön­böző területén dolgozók, tanácstagok, népi ülnökök, népi ellenőrök, szövetkezeti tagok, állami szervek, vállalatok és intézmények vezetőd és beosztottjai, valamint az állam­igazgatással kapcsolatba kerülő állampolgá­rok megtalálják a kézikönyvben a munka­ügyi, lakásügyi, szövetkezeti, oktatásügyi, ipari és mezőgazdasági, állampolgársági, anyakönyvi, valamint egyéb általános és szakigazgatási ügykörben előforduló fogal­mak jogszabályokra utaló magyarázatát. A könyv tartalmazza a megyék, járások, köz­ségek legújabb népességi adatait, valamint a községeknek pénzügyi, egészségügyi és állat­egészségügyi szakigazgatási beosztását. Vé­gül a függelékben megtalálhatók a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek színes fény­képei. , Az Államigazgatási Kézikönyvet a Közgaz­dasági és Jogi Könyvkiadó Vállalat adta ki.

Next

/
Thumbnails
Contents