Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 2. szám

18 TANÁCSOK KÖZLÖNYE A beruházási költség 30%-át kitevő összegű hitel elengedhető, ha a halastó benépesítése legkésőbb a befeje2ést követő évben szakszerűen megtörtént. Ennek megállapításához szakvéleményt az illetékes halászati felügyelő ad. 32. Az olyan halasítctt rizsföldek után, amelyekben a termelőszövetkezet üzemszerűen folytat halászatot, a halastavakra megállapított vízdíjat kell fizetni. Méhészet 33. A méhek termésfokozó, virágmegtermékenyítő munkájának biztosítása érdekében fejleszteni kell a termelőszövetkezeti méhészeteket is. A termelőszövetkezetekben új méhészetek létesítésére és egyes gyengébb méhészetek felerősítésére 1961-ben méhcsalád, kaptár, méhészeti felszerelés beszerzésére és műlépvásárlásra akciót kell szervezni. Az akciót az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ bonyolítja le. Az akció során méhcsalád, kaptár, műlép és felszerelési tárgy juttatásban azok a termelőszövetkezetek részesülhetnek, amelyeknél a szükséges előfeltételek (szakértő méhész, méhlegelő) rendelkezésre állnak. E körülményt a megyei mezőgazdasági osztály a MESZÜV megyei méhészeti szaktitkárának bevonásával köteles felülvizsgálni és igazolni. A termelőszövetkezetek a méhcsaládok szállítását a fenti igazolás benyújtása mellett az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központtól kérhetik. Az igénylés alapján a termelőszövetkezetekkel szállítási szerződést kell kötni. A szerződést a tervezett átvétel előtt legalább 30 nappal meg kell kötni. 34. A méhészetek létesítéséhez, illetve fejlesztéséhez az állam középlejáratú hitelt bocsát a bankfiókok útján a termelőszövetkezetek rendelkezésére. 35. A méhcsaládokat a termelőszövetkezetek megbízottai az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ telephelyein veszik át. A megyei mezőgazdasági osztály a termelőszövetkezeteknek az átvételhez nyújtson szakmai segítséget. III. A termelőszövetkezetekbe 1950. december 1-től belépett tagok részére a tenyészállatok közül a bevitt kocák ellenértékét egy, a tehenekét két év alatt, a többi állat és felszerelés ellenértékét pedig négy év alatt évi egyenlő részletekben kell kifizetni. A szövetkezetek biztosítsák azt a lehetőséget, hogy az újonnan belépő tagok a fel nem osztható szövetkezeti alap növeléséhez földterületük arányában, pénzben járuljanak hozzá. Ebben az esetben a bevitt állatok és egyéb vagyontárgyak ellenértékét a tag részére évi egyenlő részletekben levonás nélkül kell kifizetni. Az ellenérték kifizetésére a termelőszövetkezet elsősorban a tagok által befizetett hozzájárulásokat használja fel. s csak szükség esetén igényeljen e célból középlejáratú hitelt A megyei mezőgazdasági osztályok a járási mezőgazdasági osztályok útján ellenőrizzék a hitel igénybevételével, illetve a természetbeni törlesztés keretében juttatott tenyészállatok tartását. Hívják fel a termelőszövetkezetek figyelmét arra, hogy attól a termelőszövetkezettől, amely a hitel igénybevételével, vagy természetbeni törlesztés keretében juttatott tenyészállatokat nem tenyésztési célra használja, a megyei tanács végiehajtó bizottsága a MNB megyei igazgatóságával egyetértésben a kedvezményeket az éi-vényben levő rendelkezések szerint csökkentheti vagy teljes egészében meg is vonhatja. Az állatnevelési, kihelyezési és hízlalási akciók országos keretszámait a Földművelésügyi Minsztárum az Élelmezésügyi Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal egyetértésben alakítja ki, s azokat, valamint a rendelkezésre álló hitelkereteket a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben megyékre bontva, 1960. december 31-ig közli a megyei mezőgazdasági osztályokkal. A megyei mezőgazdasági osztályok az ebben az utasításban foglaltak eredményes végrehajtása érdekében a termelőszövetkezetek közös állattenyésztésének kialakítására, s állandó menynyiségi és minőségi fejlesztésére fejtsenek ki széleskörű szervező, tanácsadó és felvilágosító munkát. Ennek során a kiemelkedő termelőszövetkezetek eredményeit tapasztalatcserék formájában ismertessék. Különös gondot fordítsanak arra, hogy a termelőszövetkezetek megtervezzék a közös állatállomány kialakításához szükséges takarmány termelését és a megtermelt takarmányt elsősorban a közös állatállomány takarmányozására fordítsák. Hangsúlyozottan hívják fel az érdekeltek figyelmét arra is. hogy a közös állatállomány kialakításának a megfelelő állatférőhelyek létesítése az egyik legfontosabb előfeltétele. A termelőszövetkezetek ezért tegyenek erőfeszítéseket az allatférőhelyek saját erőből történő építésére és ennek során az egyszerű kivitelezéseket (szerfás építkezések, átalakítások) szorgalmazzák. A megyei mezőgazdasági osztályok gondoskodjanak végül arról is, hogy az érintett * alsóbb szakigazgatási szervek és a termelőszövetkezetek az utasítás rendelkezéseit részletesen megismerjék. IV. Ez az utasítás 1961. évi január hó 1. napján lépett hatályba; egyidejűleg a 69/1959. (Mg. É. 49.) F. M. számú utasítás hatályát veszti. Tömpe István s. k., a földművelésügyi miniszter első helyettese. MEGJELENT az Államigazgatási Kézikönyv. A közel 1400 címszavat tartalmazó mű alfabetikus sorrendben közli az államjog és az államigazgatás területén előforduló fogaimakra, intézményekre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Államigazgatásunk különböző területén dolgozók, tanácstagok, népi ülnökök, népi ellenőrök, szövetkezeti tagok, állami szervek, vállalatok és intézmények vezetőd és beosztottjai, valamint az államigazgatással kapcsolatba kerülő állampolgárok megtalálják a kézikönyvben a munkaügyi, lakásügyi, szövetkezeti, oktatásügyi, ipari és mezőgazdasági, állampolgársági, anyakönyvi, valamint egyéb általános és szakigazgatási ügykörben előforduló fogalmak jogszabályokra utaló magyarázatát. A könyv tartalmazza a megyék, járások, községek legújabb népességi adatait, valamint a községeknek pénzügyi, egészségügyi és állategészségügyi szakigazgatási beosztását. Végül a függelékben megtalálhatók a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek színes fényképei. , Az Államigazgatási Kézikönyvet a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Vállalat adta ki.