Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 2. szám

12 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám. A földművelésügyi miniszter, az élelmezésügyi miniszter és a pénzügyminiszter 64/1960. (Mg. É. 52.) F. M.—Élm. M.—P. M. számú együttes utasítása az áruértékesítés alapján a termelőszövetkezetek részére az 1961. évben nyújtható kedvezmény feltételeiről és eljárási szabályairól. A 3004/3/1960. (XI. 7.) számú kormányhatározat II. fejezetének 4. pontja szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (a továbbiakban: termelőszövetkezetek) részére az áruértékesítés alapján nyújtható hitelelengedés feltételeit és a hitelelengedéssel kapcsolatos eljárást — a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben — a következőképpen szabályoztuk: 1. A termelőszövetkezet az 1961. évben hitelelengedésken, illetőleg a 4. pont szerinti jóváírásban részesül, ha az állami és szövetkezeti vállalatok, szervek részére 1961. január hó 1-től december hó 31-ig átadott áruinak — a közös gazdaságból rzármazó hízó- és tenyészsertés, baromfi, tojás (keltető tojás is), tehéntej (tejszín, vaj, sajt, tehéntúró), valamint a háztáji gazdaságból származó, szerződéssel lekötött és határidőben átadott hízottsertés — a 100 kh szántóterületre számított értéke eléri vagy meghaladja a termelőszövetkezetekre a járási (járási jogú, Városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztása (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) által megállapított legolacsonyabb értéket. A hízottsertés értéke azonban csak abban az esetben számítható be az áruértékesítési mutatószám teljesítésébe, ha a termelőszövetkezet azt a felvásárlással megbízott állami szervek részére értékesíti. 2. Az áruértékesítési mutatót 100 kh szántóterületre kell megállapítani és arra a területre kell vonatkoztatni, amely 1960. július hó 1-én a termelőszövetkezet birtokában volt. Ha a régi termelőszövetkezet területe az 1960. július hó 1-i állapothoz viszonyítva <«*961. március 31-ig növekszik, a megnövekedett területre a növekedés mértékéig, a termelőszövetkezet 1960. július hó 1-i területére kialakított áruértékesítési mutató 60%-át kell megállapítani. Zárszámadást még nem készített új termelőszövetkezetek részére — a helyi adottságoktól függően — olyan mutatókat kell megállapítani, amelyek legalább a járási mutató 60%-át elérik. Az 1961. március 31. után történő területnövekedést a kedvezmény elszámolásakor nem kell figyelembe venni. Területcsökkené^ esetén a kedvezmény elszámolásának alapja az a terület, amelyről a termelőszövetkezet a termést ténylegesen betakarította. 3. A kedvezmény mértéke az áruértékesítési mutató teljesítése esetén — 100 kh szántóterület^ számítva — 2.500 Ft. Az áruértékesítési mutató túlteljesítése esetén a túlteljesítés minden százaléka után további 50.— Ft kedvezmény illeti meg a termelőszövetkezetet. A kedvezmény összege azonban nem haladhatja meg 100 kh szántóra számítva az 5.000 Ft-ot. 4. A kedvezmény összegét elsősorban a termelőszövetkezet összes esedékes beruházási hiteltartozásából kell elengedni. Esedékes hiteltartozás hiányában, vagy ha a kedvezmény összege az esedékes hiteltartozás összegét meghaladja, a kedvezmény összegét, illetőleg annak az esedékes hiteltartozást meghaladó részét a termelőszövetkezet beruházási betétszámláján kell jóváírni. Az áruértékesítési mutató teljesítése után adott kedvezmény nem számít be a sajáterőből történő kötelező fel nem osztható szövetkezeti alapnövelés összegébe. 5. A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) köteles a megyére (fővárosra, megyei jogú városra) megállapított mutatószámot a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságával, az Élelmezésügyi Minisziérium megyei kirendeltségével és a MÉSZÖV közreműködésével haladéktalanul járásokra bontani. A megyei mezőgazdasági osztály a járás (város) áruértékesítési mutatójának kialakításánál vegye figyelembe a járások (városok) részére megadott felvásárlási irányszámokat, valamint a termelőszövetkezetekre vonatkozó termelési előirányzatokat, továbbá a termelőszövetkezetek gazdasági lehetőségeit. A járások (városok) áruértékesítési mutatóját úgy kell kialakítani, hogy a mutatók és a járások termelőszövetkezeteinek 1960. évi aratáskori szántóterületének szorzata összegezve elérje, vagy meghaladja a megyei áruértékesítési mutatónak és a megyében 1960. július hó 1-én meglevő valamennyi termelőszövetkezet szántóterületének szorzatából adódó áruértékesítés összegét. 6. A járási mezőgazdasági osztály a kapott mutatószám alapján köteles minden termelőszövetkezet számára a járás termelőszövetkezeteire vonatkozó termelési és a községek részére kialakított felvásárlási irányszámok figyelembevételével a 3. pont szerinti kedvezmény eléréséhez szükséges áruértékesítési mutatót kidolgozni. A járási mezőgazdasági osztály az áruértékesítési mutatószám megállapítása előtt — a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjának, az Élelmezésügyi Minisztérium járási kirendeltségének, valamint a földművesszövetkezetek járási, körzeti központjának bevonásával — elemezze az egyes termelőszövetkezetek termelési és üzemi helyzetét. Figyelembe kell venni az utóbbi években a vágóállat és állati termék termelésében elért eredményeket, továbbá azt, hogy a járás egészének 1961. évre megadott feladatai milyen mértékű értékesítést tesznek szükségessé. A kialakított mutatószámok helyességének ellenőrzését a járási mezőgazdasági osztályok is — a megyei mezőgazdasági osztályokhoz hasonlóan — az 5. pontban megadottak szerint végezzék. Az áruértékesítési mutatót a járási mezőgazdasági osztály köteles a termelőszövetkezettel írásban közölni. A mutatószám kiadása alkalmával ismertetni kell a termelőszövetkezetekkel a jelen utasításnak a hitelelengedési kedvezmény mértékére és elnyerésének feltételeire vonatkozó rendelkezéseit és a termelőszövetkezet ezzel kapcsolatos tennivalóit. 7. A hiteltörlést, illetve — esedékes hitel hiányában — a kedvezménynek a beruházási betétszámlán történő jóváírását a termelőszövetkezetnek a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjától kell kérnie. Ezzel egyidejűleg be kell mutatni a kedvezmény szempontjából beszámítható áruértékesítést igazoló okmányokat (szállítólevél, számia, átvételi elismervény stb.). A járási bankfiók a termelőszövetkezet áruértékesítését — a bemutatott igazoló iratok gondos vizsgálatával, az évközi pénzforgalom és a bankfiókhoz beérkezett okmányok alapján — köteles ellenőrizni. A termelőszövetkezetnek a kedvezményre vonatkozó kérelmét és a szükséges igazoló okmányokat úgy kell a járási bankfiókhoz benyújtania, hogy a hiteltörlés, illetőleg a kedvezmény jóváírása a zárszámadás megerősítése előtt elvégezhető legyen. 8. A jelen utasításnak a mutatószámok lebontására, az érdekeltekkel való közlésére és helyes alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései végrehajiásáért A megyei mezőgazdasági osztály vezetője, a hitelelengedésself illetve a kedvezmény jóváírásával kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáért pedig a Magyar Nemzeti Banlf megyei igazgatóságának vezetője felelős. 9. Ez az utasítás 1961. évi január hó 1. napján lépett hatályba. Tömpe István s. k., Dr. Sághy Vilmos s. k., a földművelésügyi miniszter élelmezésügyi első helyettese miniszterhelyettes Kardos Géza s. k., pénzügyminiszterhelyettes