Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)
1961 / 67. szám
67. szám, TANÁCSOK KÖZLÖNYE 647 (2) A vállalat anyagi érdekeltségi feltételének (alapjövedelmezőség, báziseredmény, tervezett eredmény) módosítását a Pénzügyminisztériumhoz be kell jelenteni. A módosított eredményfelndatról a vállalatot a Központi Adóhivatal, tanácsi vállalatok esetében a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács vb. pénzügyi osztálya is értesíti. Kardos Géza s. k., a pénzügyminiszter helyettese. Az építésügyi miniszter 64/1961. (Ép. Ért. 41.) É. M. számú utasítása a tanácsi házkezelési szervek kezelésében és nyilvántartásában levő ingatlanokkal kapcsolatos lakóház javítási munkákról. A tanácsi házkezelési szervek kezelésében, illetőleg nyilvántartásában levő ingatlanokat érintő lakóházjavítási munkák elvégzésével kapcsolatban az 1.015/1959. (V. 7.) Korm. számú határozat 1. pontja és a 20/1960. (IV. 17.) Korm. számú rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — a pénzügyminiszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben — a következőket rendelem. 1. §• Az utasítás liatálya. (1) A városi (fővárosi kerületi, községi) tanácsok végrehajtó bizottságai házkezelési szerveinek (ingatlankezelő vállalat, házkezelési igazgatóság, községgazdálkodási vállalat, községi tanács végrehajtó bizottsága; a továbbiakban: házkezelési szerv) kezelésében, illetőleg nyilvántartásában levő ingatlanokkal kapcsolatos lakóházjavítási munkákat — tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan állami, vegyes (részben állami, részben személyi) vagy személyi tulajdonban áll-e — csak az utasításnak megfelelően szabad végezni. (2) Nem terjed ki az utasítás hatálya a házkezelési szervek nyilvántartásában levő, állami tulajdonban álló olyan ingatlanokra, amelyeket az arra illetékes államigazgatási szervek társadalmi szervezetek kezelésébe, illetőleg szövetkezetek és szövetkezeti szervek vagy magánszemélyek tartós és ingyenes használatába adtak. Ilyen ingatlanokon a házkezelési szervek — a más szerv kezelésének, illetőleg a tartós és ingyenes használat tartama alatt — lakóházjavítási munkát nem vé-r gezhetnek. 2. §• A lakóházjavítási munka. (1) Az utasítás alkalmazása szempontjából lakóházjavítási munka: a házkezelési szerv által, illetőleg a nyilvántartásában levő vegyes tulajdonban álló ingatlanokkal kapcsolatban a más kezelő, társasház esetében pedig a közös képviselő által el-* végeztetésre kerülő karbantartással, felújítással, kiegészítő munkákkal és bontással kapcsolatos mindennemű műszaki tervezési és építőipai munka, valamint a rendeltetésszerű használhatósághoz szükséges tartozékok es felszerelések kicserélésére vagy pótlására szolgáló beszerzés. (2) A lakóházjavítási munka körébe tartozó a) karbantartás: az ingatlan (a telek és a rajta levő épületek, valamint egyéb építmények), annak központi berendezései, a közös használatra szolgáló helyiségek, továbbá az egyes bérlemények jó állapotának védelme és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges megóvási és javítási munka, még abban az esetben is, ha az az egyes szerkezetek, tartozékok, illetőleg felszerelések kicserélésével vagy pótlásával jár; b) felújítás: az ingatlan elhasználódott állapotának helyreállítását szolgáló munka, feltéve, hogy annak elvégzése során a telken levő épületek és egyéb építmények eredeti alapterülete, térfogata és rendeltetése az egyes szerkezetek esetleges kicserélése vagy pótlása folytán sem változik meg; c) kiegészítő munkák: a telken levő épületek, egyéb építmények, illetőleg bérlemények egy részének, ideértve az üzlethomlokzatnak — a rendeltetésszerű használhatóság fokozásához szükséges vagy az építésügyi hatóság által külön jogszabály alapján a tulajdonos terhére elrendelt —i újjáépítése, átalakítása, valamint korszerűsítése (közművesítés, új központi berendezésekkel való ellátás, a bérlemények komfortbővítése stb.), fon vábbá új melléképületek és közös használatra szolgáló helyiségek (fáskamra, árnyékszék, mosókonyha, szárítóhelyiség stb.) létesítése, valamint a 3» § (2) bekezdésének e) pontjában említett munkák; d) bontás: a telken levő és gazdaságosan már fenn nem tartható épületek és egyéb építmények lebontásával, továbbá az építésügyi hatóság által elrendelt bontással kapcsolatos munka. (3) Nem tekinthető lakóház javítási munkának: a) az épület bővítése (emeletráépítés, tetőtérbe-* építés, toldaléképítkezés stb.); b) az épület, építmény egészének újjáépítése} c) a bontás, ha az a (2) bekezdésben meghatározott kiegészítő munkák körét meghaladó új építés miatt szükséges; d) az ingatlanon levő, nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel (pl. üzlethelyiségekkel) kapcsolatban a bérlő feladatszerű működése érdekében szükséges külső vagy belső átalakítási, illetőleg korszerűsítési munka. A a)—d) pontokban meghatározott munkákat a lakóház javítási előirányzat (6. §) terhére elvégeztetni nem szabad. (4) A lakásbérletre vonatkozó jogszabályok szerint a bérlőt terhelő javítási munka csak akkor tekinthető lakóházjavításnak, ha azt a házkezelési