Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 67. szám

648 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 67. szám. szerv — a bérlő javítási kötelezettségének elmulasztása miatt — a bérlő költségére végezteti el, vagy ha annak elvégzetetésére a bérlő kérelmére kerül sor és a bérlő a várható költségeknek megfelelő összeget a házkezelési szerv részére előzés tesen megfizette. 3. §. A házkezelési szerv lakóházjavítási kötelezettsége és jogosultsága. (1) A házkezelési szerv köteles folyamatosan gondoskodni a kezelésében levő önálló ingatlanok karbantartásáról, valamint az építésügyi hatóság által azokkal kapcsolatban — külön jogszabályok alapján — elrendelt bármely lakóház javítási munka elvégeztetéséről. (2) A házkezelési szerv — a jóváhagyott éves lakóház javítási előirányzatának keretei között — az (1) bekezdésben említett munkákon felül elvégeztetheti : a) az ingatlan felújítását és ezzel együtt a rendeltetésszerű használhatóság fokozásához szükséges kiegészítő munkákat; b) a gazdaságosan már fenn nem tartható épület, építmény, vagy azok egy részének — a külön jogszabályokban előírt engedélyek alapján való — lebontását, ha az állagvédelem és a rendeltetésszerű használhatóság biztosításához szükséges építőipari munkák várható költsége az építmény értékére és még várható élettartamára tekintettel aránytalanul nagy összeget igényelne; c) a bérlőt terhelő javítási munkát a bérlő terhére, ha az a javítási kötelezettségének nem tesz eleget és a munka gyors elvégzése az épület állagvédelme szempontjából szükséges, d) — az ingatlan felújításától függetlenül — az ingatlannak a vízvezeték-, a csatorna-, a távfűtő- és meleg vízszolgáltató hálózatba, továbbá az ingatlannak és az egyes bérleményeknek a világítási-, háztartási áram-, illetőleg a gázhálózatba való bekapcsolását, valamint az elektromos áramszolgáltatásnál más feszültségre való áttérés folytán szükséges vezetékcserét és az ezzel összefüggő egyéb munkákat; e) az Építésügyi Minisztérium által a Pénzügyminisztériummal egyetértésben kiadott külön rendelkezés alapján a lakóházjavítási előirányzat terhére elszámolható egyéb munkákat. (3) A lakóházjavítási előirányzat terhére a (2) bekezdés alapán elvégeztethető munkákat évenként csak olyan mértékben szabad előirányozni, hogy a házkezelési szerv eleget tudjon tenni az (1) bekezdésben megállapított kötelezettségeinek. (4) A házkezelési szerv a kezelésében, illetőleg nyilvántartásában levő a) vegyes tulajdonban álló önálló ingatlanokon végeztetett lakóház javítási munkák esetében csak az állam tulajdoni hányadának aránvában, b) állami tulajdonban álló lakásokat és egyéb helyiségeket is magukban foglaló társasházak telekkönyvi törzsbetétbe felvett épületrészein és központi berendezésein végeztetett lakóház javítási munkák esetében pedig csak az alapító okirat sze* rint az állam tulajdoni hányadát terhelő mértékben viselheti a felmerülő költségeket. (5) A házkezelési szerv a kezelésében levő, kizárólag személyi, illetőleg vegyes tulajdonban álló önálló ingatlanokon, továbbá az olyan társasházon, amellyel kapcsolatban a közös képviselői feladatokat maga látja el, a szükséges lakóházjavítási munkákat csak akkor végeztetheti el, ha a várható költségekre az ingatlan hasznosításából származó bevétel vagy az érdekelt tulajdonos (tulajdonostársak), illetőleg megbízottja által e célra teljesített befizetés a nem állami tulajdoni hányadot terhelő mértékben fedezetet nyújt. Ha ilyen ingatlanokkal kapcsolatban az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető, illetőleg a városképet rontó állapot megszüntetésére irányuló lakóház javítási munkák elvégzése válik szükségessé és az érdekelt tulajdonosok (tulajdonostársak) a szükséges fedezetet a házkezelési szerv felhívására sem biztosítják, az építésügyi hatóságtól kell kérni a lakóházjavítási munkák hatósági úton történő elvégeztetésének elrendelését. 4. §• Az ingatlanok felújításának alapelvei. (1) A felújítást általában az épületek meghatározott csoportjára egyidejűleg vagy folyamatosan kell elvégezni (tömb- és sortatarozás). Az épüle-* tek felújítása sorrendjének megállapításánál a város- (község-) rendezési tervet figyelembe kell venni. Az egyes épületek ismétlődő felújítása 15 évnél rövidebb időközönként nem irányozható elő. (2) Az ingatlanok felújítása útján el kell érni, hogy minél több lakóépület és lakás állaga javuljon. Nem szabad azonban felújítani a város- (község-) rendezési tervek szerint vagy fontos népgadasági érdekből előreláthatóan 10 éven belül lebontásra kerülő olyan épületet, amelynek szerkezetei elavultak és állaga annyira leromlott, hogy egészséges és jó lakásokat a felújítás útján sem lehet nyerni. Ilyen épületben csak a közbiztonság és a lakhatóság biztosítása érdekében legszükségesebb állagvédelmi munkákat szabad végezni. (3) A felújítás során — a házkezelési szervet terhelő munkák esetében a lakóházjavítási előirányzat terhére — el kell végezni minden szűk-* séges jókarbahelyezési, bontási és kiegészítő munkát, ideértve — a 2. § (3) bekezdésének d) pontjában említett eset kivételével — a nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos üzlet* homlokzatok és kirakatszekrények felújítását, lebontását, eltávolítását vagy azok esetleges létesi-