Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 67. szám

646 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 67. szám. 4. §. (1) A bányakár megtérítését, amennyiben beruházási tevékenységgel kapcsolatos, a beruházási előirányzat terhére kell fedez..i a következő esetekben: a) a beruházási tervben szereplő, meghatározott bánya telepítését vagy működő bánya bővítését célzó kutatás, továbbá az ugyanilyen célú építés esetében (Vhr. 68. § (1) bekezdés), b) védőpillér kijelölése helyett a veszélyeztetett külszíni létesítmény lebontása vagy vízfolyás (állóvíz) áthelyezése esetén, az ezzel kapcsolatban keletkezett károk megtérítését (Bt. 41. § (3) bekezdés), c) a védőpillér engedélyezett lefejtése vagy gyengítése során keletkező károk megtérítését (Bt. 41. § (4) bekezdés), a) véglegesen használhatatlanná vált épület pótlását (Vhr. 71. § (3) és (4) bekezdés, 73. § (4) bekezdés), e) idegen ingatlan rendeltetésszerű használatát csökkentő szolgalom alapításával felmerülő kártalanítást (Bt. 46. § (2) bekezdés), f) az építési tilalomra vagy korlátozásra alapított kártalanítási igényeket (Bt. 48. §), g) a 2. §-ban felsorolt esetekben. (2) Az (1) bekezdés b)—f) pontjai esetében, amennyiben a bányakár megtérítése nem beruházási tevékenységgel kapcsolatos, a megtérítés fedezetéről a Pénzügyminisztérium a kár megtérítésére kötelezett vállalatnak a felügyeleti szerv útján előterjesztett kérelme alapján gondoskodik. (3) A távlati kutatás következtében keletkezett károkat az Országos Földtani Főigazgatóságnál, illetve a Nehézipari Minisztériumnál távlati kutatások finanszírozására rendelt pénzügyi források terhére kell megtéríteni. (Vhr. 68. § (1) bekezdés). (4) A 155/1958. (P. K. 17.) PM-NIM. számú együttes utasítás hatálya alá eső külfejtések esetében a keletkezett bányakárokat a középlejáratú hitel terhére kell megtéríteni. (5) A terep lényeges átalakulását, vagy a víz nagykiterjedésű területen való elapadását vagy kiöntését okozó, nagyméretű vagy nagyterjedelmű károk esetén az illetékes miniszter előterjesztést tehet a Minisztertanácshoz a kártérítés módjának és feltételeinek eltérő rendezésére (Vhr. 68. § (2) bekezdés). 5. §. (1) Olyan bányakárok megtérítését, amelyek szabályszerű bányászati tevékenység során előreláthatóan fel fognak merülni, előre meg kell tervezni és meg kell jelölni a jelen utasítás alapján azokat a forrásokat, amelyekből fedezetet nyernek. (2) A szabályszerűen folytatott bányászati tevékenység során előre nem láthatóan keletkezett, a jelen utasítás hatálya alá eső bányakárokkal kapcsolatos eredményhelyesbítést, illetve a beruházási előirányzat vagy egyéb megjelölt pénzügyi forrás terhére történő rendezést a bányahatóság által iállított nyilatkozat (1. § (3) és (4) bekezdés) alapján lehet igényelni. (3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltak végrehajtására és elszámolására az illetékes minisztériumnak a Pénzügyminisztériummal egyetértésben kiadandó utasítását kell alkalmazni. (4) Szabálytalanul folytatott bányászati tevékenység során keletkezett bányakár megtérítése a vállalat gazdasági eredményét terheli. 6. §. (1) Ez az utasítás 1961. július 1. napjával lépett hatályba. (2) Az 1961. évre vonatkozó átmeneti szabályozásról a Pénzügyminisztérium az érdekelt minisztériummal egyetértésben külön intézkedik. Kardos Géza s. k., a pénzügyminiszter helyettes* A pénzügyminiszter 152/1961. (P. K. 25.) P. M. számú utasítása az előző évi adóhiányokkal kapcsolatban kivetett szabálysértési bírságok pénzügyi rendezéséről, számviteli elszámolásáról és az anyagi érdekeltségi feltételeknek ezzel kapcsolatos módosításáról. 1. §. (1) A naptári, illetve gazdasági év utolsó napja után befejezett vizsgálatok által felderített forgalmiadó-hiányokat és jogosulatlanul igénybe vett árkiegészítéseket (a továbbiakban: előző évi adóhiányok), a költségvetéssel való elszámolás egyszerűsítése érdekében — a vevőre pótlólag továbbhárítható forgalmiadó-hiányoktól eltekintve — az adóhatóságok a jövőben az állami vállalatok terhére nem írják elő és tőlük nem szedik be. Ehelyett az adóhatóságok a vétkes állami vállalatokat a nyereségrészesedésből (jutalmazási alapból, terven felüli nyereség után járó igazgatói alapból, a továbbiakban: nyereségrészesedés) kiegyenlítendő szabálysértési bírsággal sújtják. A szabálysértési bírságot az adóhatóságok úgy állapítják meg, hogy ezzel az előző évben adóhiány miatt illetéktelenül igénybe vett nyereségrészesedést elvonják és a bírság ezen felül büntető jellegű pótlékot is tartalmazzon. (2) Az adóhatóságok jogerős határozatában megállapított nyereségrészesedésből kiegyenlítendő szabálysértési bírságot az állami vállalatok saját eszközeikből megelőlegezve fizessék be az adóhatóság számlájára és vállalaton belül a később járó nyereségrészesedésükből rendezzék. 2. §. A nyereségrészesedésből kiegyenlítendő szabálysértési bírságok összegét az iparvállalatok a 477 Felosztható nyereségrészesedés évre számla terhére és a 461 Köz~ ponti Adóhivatal számla javára kötelesek könyvelni. Ugyanakkor a termelési érték helyesbítése céljából az elmaradt forgalmi adó teljes összegét, illetve annak elengedését a 96 Forgalommal arányos adók számla terhére és a 989 Egyéb nyereség számla keretében e címen nyitott alszámla javára kell könyvelni. A más népgazdasági ágba tartozó vállalatok a fenti könyvelést saját számlakeretüknek megfelelően értelemszerűen hajtsák végre. 3. §. (1) Amennyiben az előző évi adóhiányok felderítése következtében, az adózási rend helyreállítása miatt, a vállalat tervévi anyagi érdekeltségi feltételeinek módosítása szükséges, azt az irányító szerv a szabálysértési bírságról szóló adóhatósági határozatnak részére is megküldött egy példánya alapján a következők szerint hajthatja végre: a) Az alapjövedelmezőségi feladattal rendelkező vállalatok (általában ipari, építőipari, valamint közlekedési vállalatok) esetében az eredeti alapjövedelmezőség számítási alapjául szolgált nettó árbevételt és vállalati eredményt kell az adóhiány összegével helyesbíteni. Az így helyesbített összegek egybevetésével kell a módosított alap jövedelmezőséget kiszámítani. b) A báziseredmény-feladattal rendelkező vállalatok (általában belkereskedelmi vállalatok) esetében a báziseredményt, illetve a következő időszak tényleges eredményét kell az adóhiány összegével csökkenteni. c) Az eredményfeladattal rendelkező vállalatok (általában a mező- és erdőgazdasági vállalatok, gépállomások és azok a vállalatok, amelyek terven felüli nyereségükből többletigazgatói alapot képezhetnek) esetében a tervezett eredményt kell úgy módosítani, hogy az már a helyes adózás hatását tükrözze.