Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 56. szám

542 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 56. szám. (2) A tanácsi házkezelési szerv a kezelésében levő, állami tulajdonban álló a) házingatlan (tulajdoni hányad, örök-* lakás) magánszemély vagy szövetkezet részére történő elidegenítésére a 27/1959. (V. 7.) Korm. számú rendelet, valamint a 8/1961. (IV. 26.) P. M. számú rendelet; b) be nem épített telek elidegenítésére pedig a 35/1957. (VI. 21.) Korm. számú rendelet és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezései szerint tehet javaslatot; c) ingatlant csak az igazgatási osztály jogerős határozata alapján adhatja át más állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezelésébe; d) ingatlant — a külön jogszabályokban meghatározott esetekben — csak az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága építésügyi (házkezelési) szakigazgatási szervének jogerős határozata alapján adhatja át szövetkezet tartós és ingyenes használatába; e) házingatlant csak — a (3) bekezdésnek megfelelő — hozzájárulás, valamint a külön jogszabályokban előírt más hatósági engedélyek alapján bontathatja le; f) ingatlan hasznosításáról — a külön jogszabályokban meghatározott esetekben — csak az illetékes lakásügyi, közületi elhelyező, illetőleg raktárgazdálkodási hatóság jogerős határozata alapján gondoskodhat; g) telek beépítésére, valamint a már meglevő házingatlan helyreállítására, átalakítására, bővítésére vagy korszerűsítésére, továbbá lakás műszaki megosztására albérlő vagy harmadik személy részére — a (4) bekezdésben foglalt keretek között — saját hatáskörében adhat tulajdonosi hozzájárulást. (3) A gazdaságosan már fenn nem tartható házingatlan lebontásához — a külön jogszabályokban előírt más hatósági engedélyeken felül —, ha annak újraelőállítási értéke a) az 50 000 forintot nem haladja meg, a területileg illetékes városi (fővárosi kerületi, járási) tanács végrehajtó bizottsága építésügyi (házkezelési) szakigazgatási szervének, b) az 50 000 forintot meghaladja, de vidéken az 500.000, Budapesten pedig az 1,000.000 forintot nem haladja meg, a területileg illetékes városi (fővárosi kerületi, járási) tanács végrehajtó bizottságának, c) vidéken az 500.000 forintot, Budapesten az 1,000.000 forintot meghaladja, a területileg illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának az építésügyi miniszterrel egyetértésben adott t hozzájárulása szükséges. (4) A tanácsi házkezelési szerv a kezelésében levő, állami tulajdonban álló telek beépítésére, valamint a már meglevő házingatlan helyreállítására, átalakítására, bővítésére, korszerűsítésére, illetőleg lakás műszaki megosztására a bérlő vagy harmadik személy részére csak akkor adhat tulajdonosi hozzájárulást, ha az építtető írás-* beli nyilatkozatot ad arra, hogy a) az általa létesített épület (épületrész, építmény) és tartozékainak tulajdonjogára nem tart igényt, b) az általa létesített épületre, illetőleg helyiségre a tanácsi házkezelési szervvel bérleti jogviszonyt létesít, c) az építéssel kapcsolatos költségeinek megtérítését csak a lakásbérletre vonatkozó jogszabályok bérbeszámítási rendelkezésen nek keretei között igényli a bérbeadótól* továbbá d) — a bérlemény használhatóságának fokozása érdekében általa végzett kisebb áfa alakítási munkák esetében — a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérbeadó kívánságára az eredeti állapotot saját költségén visszaállítja. (5) A tanácsi házkezelési szerv vegyes tulajdonban levő ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban csak a felügyeletét ellátó tanács végrehajtó bizottságának hozzájárulásával köthet megállapodást. (6) A tanácsi házkezelési szerv a kezelésében levő, állami tulajdonban álló lakóépületet társadalmi megőrzésre (tisztántartás, karbantartási munkák elvégzése, az épület állagának és rendeltetésszerű használatának ellenőrzése stb.) — az Építésügyi Minisztérium által külön megállapított feltételek szerint — a lakóbizottságnak adhatja át. Vhr. 19. §. (1) A tanácsi házkezelési szerv a kezelésében levő, vegyes vagy kizárólag személyi tulajonban álló házingatlanokkai, valamint a társasházakkal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról legalább évenként köteles elszámolni a tulajdonossal (tulajdonostársakkal), illetőleg — ha az ingatlant a gyámhatóság rendelkezése alapján kezeli — a gyámhatósággal. Az elszámolás módjára e rendelet 15. §-ában foglalt szabályok az irányadók. Ha az ingatlan kizárólag vagy részben devizakülföldi személy tulajdona-* ban van, az elszámolás egy példányát a. devizahatóság részére is meg kell küldeni.