Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 56. szám

56. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 539 (2) Tanácsi házkezelési szerv kizárólag személyi tulajdonban álló ingatlant csak közérdekből — az építésügyi miniszter külön engedélye alapján — akkor kezelhet, ha az ingatlan kezelése gondnok kirendelése útján egyébként nem biztositható. Vhr. 11. §. (1) A tanácsi házkezelési szerv a R. 1. §-a, valamint az e rendelet 2. §-a és 3. §-ának (1)—(2) bekezdése alapján kezelésébe adott ingatlanokon felül kezeli — az igazgatási osztály ellenkező határozatáig — mindazon állami tulajdonban álló ingatlanokat, amelyek kezelését e rendelet hatálybalépésének napján is ellátta. (2) A tanácsi házkezelési szerv a) a R. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett, társasházban levő, állami tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiséget, valamint b) a R. 3. §-a (1) bekezdésének f) pontjában említett, állami tulajdonban álló be nem épített telket csak az e rendelet 2. §-ának (4)—(6) bekezdéseiben foglalt esetekben, illetőleg akkor kezeli, ha azt nem állami szerv vagy társadalmi szervezet használja. (3) AJanácsi házkezelési szerv — a R. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a tulajdonos kezelésébe visszaadandó házingatlanok kivételével — mindaddig kezeli a hatósági rendelkezéssel e rendelet hatálybalépése előtt kezelésébe adott, kizárólag személyi tulajdonban álló ingatlanokat, amíg az állami kezelésbeadás oka meg nem szűnik. Vhr. 12. §. (1) Ha társasházban az állam tulajdoni hányada az 50%-ot eléri vagy meghaladja, a közösségből folyó ügyek intézésére közös képviselőül a tanácsi házkezelési szervet kell kirendelni, s a közösségből folyó ügyek intézését •— legkésőbb az 1962. évi december hó 31. napjáig bezárólag — a közös képviselőül kirendelt tanácsi házkezelési szervnek kell átadni. (2) A tanácsi házkezelési szerv — a tulajdonostársak közgyűlésének határozata és a házkezelési szerv felett felügyeletet gyakorló tanács végrehajtó bizottsága építésügyi (házkezelési) szakigazgatási szervének hozzájárulása alapján — elláthatja a közösségből folyó ügyek vitelét vagy a társasházzal kapcsolatos építési munkák lebonyolítását akkor is, ha az állam tulajdoni hányada a társasházban az 50%-ot nem éri el. Vhr. 13. §. (1) Ha az ingatlan kizárólag vagy 50%-ot elérő, illetőleg azt meghaladó mértékben devizakülföldi személy tulajdonában van, s gondnoknak mást kirendelni nem lehet, a gyámhatóság az ingatlan kezelőjéül — a tanácsi házkezelési szerv felett felügyeletet gyakorló tanács végrehajtó bizottsága építésügyi (házkezelési) szakigazgatási szervének és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: devizahatóság) hozzájárulásával — a tanácsi házkezelési szervet jelölheti ki. Ilyen esetben az építésügyi miniszternek a R. 3. §-ának (2) bekezdésében előírt külön engedélye nem szükséges. (2) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat egy-egy példányát meg kell küldeni a) a kijelölt tanácsi házkezelési szervnek; b) a tanácsi házkezelési szerv felett fel-» ügyeletet gyakorló tanács végrehajtó bi-» zottsága építésügyi (házkezelési) szakigazgatási szervének; c) az ingatlan esetleges korábbi gondno-» kának; d) az ingatlan esetleges belföldi társtulajdonosának (társtulajdonosainak), valamint ej a devizahatóságnak. R. 4. §. (1) Az 1.930/1949. (III. 3.) Korm. számú rendelet 1. és 2. §-a, a 2.770/1949. (III. 26.) Korm. számú rendelet 1. §-a, a 4.136/1949. (VII. 5.) Korm. számú rendelet 1. §-a, a 4.187/1949. (VI1L 9.) Korm. számú rendelet 38. §-ának (2) bekezdése, vagy a 195/1950. (VII. 22.) M. T. számú rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján a Közületi Ingatlan Központ, illetőleg a tanácsi házkezelési szervek kezelésébe adott, valamint a tulajdonossal kötött megállapodás alapján kezelésbe vett házingatlanokat — feltéve, hogy azokat nem kellett volna állami tulajdonba venni, illetőleg amelyeket a 3. § (2) bekezdése alapján nem kell továbbra is állami kezelésben tartani — vissza kell adni a tulajdonos kezelésébe. (2) A tanácsi házkezelési szerv a házingatlannak a tulajdonos kezelésébe való visszaadása során — a kezelési költség (a nyers jövedelem 7,5%-a) és a kezelés tartama alatt a tulajdonost terhelő adók és más köztartozások, valamint kölcsöntartozások, továbbá a házingatlanra fordított egyéb költségek számításbavételével — köteles elszámolni a házingatlannal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Az elszámolással kapcsolatos viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. (3) Az elszámolás szerint a tulajdonost megil-« lető követelést egy összegben kell kiegyenlíteni. (4) Ha az elszámolás szerint az államnak áll fenn követelése és a tulajdonos az államot megillető követelést egy összegben kiegyenlíteni nem tudja, a községi (járási jogú városi, fővárosi, illetőleg megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve — a tulajdonos személyi körülményeinek s a megfizetendő összeg nagyságának figyelembevételével — megengedheti a követelés összegének részletekben történő megfizetését. A követelés biztosítá-