Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 38. szám

38. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 411 téznek el, amelyek nem az ügy érdemében hozott államigazgatási határozat, intézkedés vagy intézkedés elmulasztása ellen irányulnak. így pl. számos tanácsi szervnél panaszként kezelnek és bírálnak el tanácskérő beadványokat, bejelentéseket, kérelmeket stb. A vizsgálatok alkalmával megállapított hibák és hiányosságok mielőbbi megszüntetése érdekében szükséges, hogy a tanácsi szervek a beadványokat tartalmuk szerint államigazgatási panasznak vagy közérdekű bejelentésnek minősítsék. a) Az 1957. évi IV., az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: törvény') alapján azokat a panaszokat kell államigazgatási panasznak tekinteni, amelyek a 64. § (1) bekezdése és a 67. § (2) bekezdése alapján keletkeznek és elintézésük a 65. § vagy a 43. § szerint történik. Tehát csak az egyedi ügyben hozott határozattal, határozat jellegű intézkedéssel [37. § (2)], illetőleg a határozathozatal, vagy államigazgatási intézkedés elmulasztásával kapcsolatos panaszok tekinthetők államigazgatási panasznak. Az államigazgatási panaszol<at minden esetben határozattal kell elbírálni. Ezeket a panaszokat az ügyiraton és az iktatókönyvben a Kormány Titkársága 1—27/1958. I. sz. rendelkezése 6. pontjának és a 30—34/1960. II. sz. rendelkezés III. fejezet 12. pontjának megfelelően piros „P" betűvel kell jelölni. b) A közhasználatban panasznak nevezett ügyek másik, ugyanilyen lényeges csoportja a közérdekű bejelentés (pl. bejelentik, hogy a községi apaállatistállóból lopják a takarmányt), illetőleg a tulajdonképpen közérdekű bejelentésnek tekinthető panaszkodás (pl. valaki bejelenti, hogy vele szemben egy bolti dolgozó udvariatlan volt; vagy bejelentés érkezik, hogy egy lakásban a víz befolyik és az ingatlankezelő szerv nem intézkedik). Az ilyen jellegű beadványokat a jövőben egységesen közérdekű bejelentésként kell kezelni és az arra vonatkozó szabályok legpontosabb megtartásával kell intézni. A törvény 37. § (4) bekezdésének az intézkedési határidőre; a 68. §-ának a bejelentő, illetőleg a megrágalmazott személy védelmére; a 70. § (1) bekezdésének a válaszadási kötelezettségre vonatkozó rendelkezésére is figyelemmel kell lenni a közérdekű bejelentések intézésénél. A válaszadási kötelezettséget ez esetre azonban nem határozati, hanem csupán írásos formában teszi kötelezővé a törvény. Ezeket a panaszokat az államigazgatási panaszoktól történő elhatárolásuk végett az a) pont. utolsó bekezdésében hivatkozott rendelkezésektől eltérően a jövőben az iktatckönyv kezelési feljegyzések, illetőleg az iraton az iktató bélyegző megfelelő rovatában piros ,.KB'' betűvel kell jelölni. c) Az ügyfelek gyakran panasznak nevezik az elsőfokú kérelmet, a fellebbezést, vagy az annak elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet, a közérdekű bejelentést, és javaslatot is. Ezért nagy jelentőségű a törvény 13. § (2) bekezdésének érvényesítése, amely szerint a beadványt nem az 1 Az idézett törvényt a Tanácsok Közlönye 1957. évi' 38. száma közli. I ügyfél által használt elnevezés alapján, hanem tartalmának megfelelően kell elbírálni. A panasznak nevezett, de tartalma szerint fellebbezésnek stb., vagy közérdekű jelentésnek, jan vaslatnak minősülő beadványok megfelelő minősítésére az egyes szervek vezetői jobban ügyeljenek és a beadvány minősítését („P" vagy „KB") a posta bontásakor, de legkésőbb az ügyintéző kijelölésekor az ügyiraton tüntessék fel. Az ilyen beadványokat az ügyfél által használt elnevezéstől függetlenül jellege szerint minősítsék és kezeltessék. Amennyiben csak az eljárás folyamán derül ki, hogy a minősítés helytelen volt és a beadvány tulajdonképpen nem panasz, hanem pl. határidőben beérkezett fellebbezés, akkor a panasszá, közérdekű bejelentéssé történő minősítést meg kell szüntetni és az iktatókönyv, illetőleg az iraton az iktató bélyegző megfelelő rovatában a ,.P;' vagy „KB" jelzést át kell húzni. 2. A panaszok, bejelentések stb. intézésének felügyelete nem eléggé hatásos. A nagyszámú ellenőrző szerv, személy ellenére a panaszok egy részé-1 nek intézése formális, a megengedettnél hosszabb időt vesz igénybe, az adott válasz a panaszos jogos érdekéit továbbra is sérti stb. a) Valamennyi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya (a továbbiakban általában: igazgatási osztály) a vele azonos szinten működo szakigazgatása szerveknél évente tartandó ügyiratkezelési és eljárási vizsgálat során a panaszok, illetőleg közérdekű bejelentések intézését is tartozik ellenőrizni. A járási tanács végrehajtó bizott-. ságok igazgatási osztályai pedig a községi tanács végrehajtó bizottságok igazgatási munkájának évente tartandó tételes vizsgálata alkalmával a DÍH naszck, illetőleg a közérdekű bejelentések intézésének ellenőrzésére is helyezzenek nagy súlyt. Az' ellenőrzésről készített írásbeli jelentésben a panaszok, bejelentések intézéséről az igazgatási osztály az illetékes végrehajtó bizottsági vezetőket külön pontban tájékoztassa. b) Az igazgatási osztály a panaszok- illetőleg a közérdekű bejelentések intézését, az eljáráson kívül érdemben (az anyagi jogszabályok érvényesülése tekintetében) csak az igazgatási osztályok hatáskó-i rébe tartozó ügyekben vizsgálja. Szükséges ezértj hogy a szakigazgatási szervek az általuk végzett felügyeleti munka során a panaszok, illetőleg közérdekű bejelentések érdemi intézésének helyességéről meggyőződjenek [1.013/1959. (IV. 8.) Kcrim sz. hat.2 4. pont]. 3. A vizsgálati megállapítások szerint az államigazgatási panaszok intézésénél a törvény rendel-* kezeseit nem mindig tartják meg a tanácsi szer-* vek. a) Még mindig előfordul, hogy az alsóbb fokií szervek ugyan nem élnek a törvény 43. §-ában biztosított'" jogukkal, ennek ellenére a panaszt nem terjesztik a törvény 65. § (1) bekezdése alapján eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv elé, hanem azt intézkedés nélkül irattárba helyezik. 2 A határozat a Tanácsok Közlönye 1959. évi 28. ?zíl-í mában jelent meg. \