Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 36. szám

36. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 395 A KISZ, illetve az úttörő szervezet pénzkezelése mindenkor az irányító szerveik előírásainak megfelelően történik. Az iskola tanulói, illetve a KISZ-tagok és az úttörők részéről végzett társadalmi munkából vagy papír, vas stb. gyűjtéséből származó pénzösszegek felhasználásáról az illető gyermekközösség dönt. 10. Ez az utasítás a közzététel napján lép hatályba, végrehajtásáról az oktatási intézmények vezetői gondoskodnak. Az intézmények közvetlen felügyeletét ellátó szervek ellenőrző munkájuk során az utasítás rendelkezéseinek megtartását is kísérjék figyelemmel. Mulasztás esetén a vezetőt vonják felelősségre. Benke Valéria s. k., művelődésügyi miniszter. Vegyes rendelkezések Területátcsaíolási közlemények. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 129/1961. számú határozatával elrendelte a Fejér megyéhez tartozó enyingi járás megszüntetését. A határozatot végrehajtva, az enyingi járási tanács és szervei 1961. május hó 1. napjával működésüket megszüntették. Az enyingi járás községei közül: Balatonbozsók, Enying, Kisláng, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőszentgyörgy községeket a székesfehérvári járáshoz; — Dég, Igar, Lajoskomárom, Mezőkomárom, Mezőszilas, Szabadhídvég községeket pedig a sárbogárdi járáshoz csatolták át. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága, 197/2/1961. I. szám). A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 165/1960. számú határozatával elrendelte Tiszabábolna község területéből 522 kh. 17 D-öl nagyságú határrésznek az átcsatolását Szentistván község területéhez, illetőleg Szentistván község területéből 371 kh. 1480 •-öl nagyságú határrésznek az átcsatolását Tiszabábolna község területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 549/1961. I. szám). Borsod-Abaúj-Zemplén megye tanáesa 2.627 /Tk. 15/T. 1960. számú határozatával elrendelte Tiszadorogma község területéből 1780 kh. 810 D-öl nagyságú határrésznek az átcsatolását Tiszabábolna község területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 548/1961. I. szám.) Veszprém megye tanácsa 50/1930. számú határozatával elrendelte Papkeszi község területéből Károly tanya és Rostás puszta elnevezésű, 160 kh. 236 D-öl nagyságú határrésznek az átcsatolását Berhida község területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 669/1961. I. szám.) Borsod-Abaúj-Zemplén megye tanácsa 2.318,2/, Tk. 33/1959. számú határozatával elrendelte Mezőnyár ád község területéből 3 kh. 384 D-öl nagy-* ságú határrésznek az átcsatolását Mezőkeresztes község területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 692/1961. í. szám.) A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A termelési és terményértékesítési szerződésekkel kapcsolatos egyes jogi kérdések. I. A termelési és terményértékesítési szerződésekkel kapcsolatban a Ptk. 415. § (4) bekezdése kimondja, hogy a kötbér mértékét és érvényesítésének módját külön jogszabály határozza meg. A kötbér mértékét a 14/1960. (V. 10.) F. M. és 8/1960. (VI. 24.) Élm. M. sz. rendeletek, érvényesítésének módját pedig a 24/1960. (V. 10.) Korm. sz. rendelet szabályozza. Az utóbbi rendelet 22. §-a szerint olyan kérdésekben, amelyekre vonatkozóan sem a Ptk. 410—422. §-ai, sem a rendelet nem rendelkezik, a szerződő felek eltérő megállapodása hiányában a Ptk. általános szabályait kell alkalmazni. Az idézett külön jogszabályok, valamint a Ptk. hivatkozott §-ai a szerződés teljesítésére és a szerződés nemteljesítése esetére kikötött kötbér iránti igény együttes érvényesítésére nem tartalmaznak rendelkezést. Így ebben a kérdésben a Ptk. 246. § (3) bekezdésében foglalt az az általános szabály irányadó, hogy a nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. II. A 24/1960. (V. 10.) Korm. sz. rendelet 11. §-a szerint az a fél, aki kötbérigényt kíván érvényesíteni, köteles azt legkésőbb az igény megnyíltától számított harminc napon belül — az igény alapjául szolgáló körülmények megjelölésével — a másik féllel írásban közölni. A közlés elmulasztása a kötbérigény elvesztésével jár. A termelési és terményértékesítési szerződés nemteljesítése esetére kikötött kötbér iránti igény érvényesítésére akkor kerülhet sor, amikor a teljesítési határidő eredménytelenül telik el. Tehát a termelési és terményértékesítési szerződés nemteljesítése esetére kikötött kötbér iránti igény a szerződésben meghatározott teljesítési határidő elteltével nyílik meg és az idézett jogszabályban megállapított harminc napos jogvesztő határidőt ettől kell számítani. A teljesítési határidő tekintetében azonban a felek a szerződés tartalmát a Ptk. 239. § (1) bekezdésében foglaltak szerint módosíthatják. E jogszabály értelmében a szerződés tartalmának hatályos módosítása csak szerződés útján, a felek közös megegyezésével történhet meg, a szerződés tartalmának és így a szerződéses teljesítési határidőnek az egyik fél egyoldalú akaratkijelentésével való módosítása nem hatályos. Ezért a szerződéses teljesítési határidő módosítása (meghosszabbítása) csak a felek erre irányuló közös megállapodása alapján jöhet létre. Ha viszont a szerződéses teljesítési határidőnek a felek közös mesállanodásán nyugvó módosítása (meghosszabbítása) megállapítható, a szerződés nemteljesítése esetére kikötött kötbér iránti igény az új teljesítési határidő elteltével nyílik meg. Ilyen értelemben rendelkezik különben a 8/1960. (VI. 24.) Élm. M. sz. rendelet 5. § (3) bekezdése is annak kimondásával, hogy a kötbérigény megnyíltának a szerződésben a szolgáltatásra, illetőleg a teljesítésre kikötött, vagy a felek kölcsönös megegyezésével írásban módosított határidőt kell tekinteni. A teljesítési határidőnek közös megegyezéssel történő módosítása azonban a szerződés nemteljesitése esetére kikötött kötbér iránti igény megnyílása szempontnak*!