Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 36. szám

394 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36 szám. osztályainak a lakosság és a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetek forgalmi adójával kapcsolatos hatásköre megszűnik és azt a megyei, illetve a megyei jogú városi Hivatalok veszik át. (2) Az 1931. évi július hó 1. napja után az (1) bekezdésben említett pénzügyi osztályok az ott említett forgalmi adó ügyekben nem intézkedhetnek. Az ilyen ügyekben a hozzájuk érkezett beadványokat érdemi tárgyalás nélkül kötelesek a megyei, illetve megyei jogú városi Hivataloknak megküldeni. 4. §• A forgalmi adó csoport elhelyezése, illetve az általuk eddig használt irodaberendezések és felszerelési tárgyak tekintetében a R. 9. §-ában foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. 5. §. Ahol valamely jogszabály járási, városi, megyei jogú városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztálya forgalmi adó csoportjáról rendelkezik, e rendelet hatálybalépésétől kezdve ezeken a lakosság és a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetek forgalmi adójával kapcsolatban a Hivatalok forgalmi adó csoportját (részlegét) kell érteni. 6. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. Az építésügyi miniszter 6/1961. (V. 17.) É. M. számú rendelete a szövetkezeti építőipari egységárgyűjtemény jóváhagyásáról. 1. §• Az építőipari szövetkezetek, valamint építőipari részleggel rendelkező vegyesipari szövetkezetek által a magánépíttetők részére végzett lakóház építési munkák legmagasabb árát és az árkiszámítás módját tartalmazó „Szövetkezeti építőipari egységárgyűjtemény"-t jóváhagyom.* 2. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Az egységárgyűjteményt az 1961. évi május hó 15. napja után kötött szerződéseknél kell alkalmazni. Kilián József s k., az építésügyi miniszter első helyettese. * Az egységárgyűjtemény a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége Gazdasági Osztályánál (Budapest, V., Pesti Barnabás utca 6.) szerezhető be. A művelődésügyi miniszter 124/1961. (M. K. 10.) M. M. számú utasítása az oktatási intézmények anyagi természetű társadalmi, szülői támogatásáról. (Nem teljes szöveg.) Társadalmunk az utóbbi időben mind a nevelésben, mind az anyagiak vonatkozásában fokozottabb követelményeket támasztott oktatási intézményeinkkel szemben. Növelték ezeket az iskolareform vitái során felvetődött és kitűzött újabb feladatok. Megoldásukhoz a továbbiakban is szükség van a társadalom, a szülők támogatására. Az elmúlt években egyre növekvő mértékű volt a társadalom segítése. Éppen ez a jelentős anyagi támogatás kötelezi az oktatásügy irányító szerveit arra, hogy a gyűjtések módszerében és a befolyt pénzösszegek felhasználásában még mindig mutatkozó rendellenességeket és szabálytalanságokat kiküszöböljék. Az oktatási intéményekben (óvodákban, általános és középiskolákban, nevelőotthonokban, diákotthonokban, gyógypedagógiai intézetekben) az anyagi támogatás módját az alábbiakban szabályozom: 1. Az óvodákban, iskolákban a szülők részéről történő anyagi segítségnyújtás a társadalmi munka legyen. 2. A szülői munkaközösségek pénzbevételi forrása csakis műsoros előadások (évenként legfeljebb kettő) jövedelme vagy a patronáló üzemek, szakszervezetek és más társadalmi szervek pénzbeli támogatása lehet. 3. Mind a társadalmi munkát, mind a pénzbeli támogatást csak olyan célokra lehet felhasználni, amelyek az intézmény oktató-nevelő munkájával szorosan összefüggnek: szemléltető és kísérleti eszközök, műhelyi, szakköri felszerelések készítésére, javítására; könyvtárfejlesztésre, egészségügyi felszerelések kiegészítésérc, javítására, udvar, sportpálya, gyakorlókert bekerítésére, létesítésére; sport- és játékfelszerelések vásárlására, javítására. Helyiségeket (tantermeket, műhelyeket, napközi otthoni, úttörőotthoni, óvodai és egyéb termeket) elsősorban községfejlesztési alapból kell létesíteni. A szülői munkaközösségek természetbeni munkával támogassák az építést. 4. Az intézmény vezetője az állami költségvetés ismeretében tervezze meg azt, hogy a szülői munkaközösség milyen mérvű és természetű társadalmi munkával nyújthat segítséget. A tervet a tanév eleién terjessze a szülői munkaközösség választmánya elé. A választmány határozza meg azt, hogy a) az egész tanévben milyen anyagi jellegű feladatot kíván megoldani; b) ehhez milyen természetű és mennyi természetbeni munka, illetve milyen pénzbeli források biztosítása szükséges. Az SzM. választmányán hozott — az egész tanévre szóló — döntéseket, terveket az osztályszülői munkaközösségekkel meg kell vitatni és — a határozatok figyelembe vételével — csak a szigorúan vett önkéntesség alapján lehet az anyagi támogatást megszervezni. Ennek formája nem lehet sem egyszeri, sem rendszeres havi pénzbeli felajánlás, továbbá forintban kifejezett munkamegváltás. 5. Az egyéb költségvetésen kívüli és a szülői munkaközösségi pénzek felhasználását megtiltom: a) olyan kiadások fedezésére, amelyeket az oktatási intézményeket fenntartó tanácsok költségvetéséből az érvényes normák szerint kell biztosítani; b) reprezentatív jellegű célokra, vendégelésre; c) pedagógusok személyi (egyéni vagy kollektív) jutalmazására. 6. Az iskolákban mindenféle jegyvásárlás elrendelése tilos. Ez egyaránt vonatkozik iskolán belüli rendezvények jegyeire és az iskolán kívüli bármilyen előadásra. 7. Az iskola oktató-nevelő munkájával szorosan összefüggő kiadások (tanulmányi kirándulás, a munkatervben előírt mozi- és színházlátogatás; az úttörők táborozása) nem tartoznak ezen utasítás hatálya alá. 8. A szülői munkaközösség választmánya dönt arról, hogy az úttörők egyes tevékenységét (pl. a táborozást) milyen mértékben kívánja támogatni. .