Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 21. szám

218 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 21. szám. 3. Az építési munkák költségeinek « kötelezett adófőkönyvi számláján történt előírásáról az adóügyi csoport n Magyar Beruházási Bankot a megállapító határozat számára hivatkozással — a tartozás kétszeres nyilvántartásának elkerülése érdekében — értesíteni köteles. 4. A vegyes tulajdonban álló lakóépületek esetében az állami tulajdoni hányadot terhelő költséget állami követelésként előírni nem kell. 5. A R. 7. §-ának (3) bekezdése értelmében a járási (városi, városi kerületi) tanács vb. pénzügyi osztálya megengedheti, hogy a kötelezett — szociális és vagyoni körülményeire tekintettel — a felmerült s az együttes adókezelésben előírt építési költséget legfeljebb öt év alatt havi, vagy negyedévi részletekben fizethesse meg. Az építési költségek összegétől függően az adóügyi csoport^ a) ha a költséget a tulajdonos terhére állapították meg, 5.000 Ft-ig terjedő költség esetén — egy évre, 8.001 Ft-tól 10.000 Ft-ig terjedő költség esetén — — — — — két évre, 10.001 Ft-tól 20.000 Ft-ig terjedő költség esetén — — — — — három évre, 20.001 Ft-tól 30.000 Ft-ig terjedő költség esetén — — — — — négy évre, 30.000 Ft-on felüli költség esetén — öt évre terjedő részletfizetési kedvezményt engedélyezhet, amennyiben a kötelezett vagyoni és szociális körülményei ettől eltérő fizetési kedvezmény megállapítását nem teszik indokolttá; b) ha a költséget a bérlő terhére állapították meg, elsősorban a bérlő üzleti körülményeire figyelemmel engedélyezhet fizetési kedvezményt, amelynek mérve azonban az a) pontban foglaltaknál kedvezőbb nem lehet. 6. Az építésügyi hatóság által megküldött, az elvégzett építési munkák költségeit megállapító határozatokról az adóügyi csoport nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásban a) a kötelezett nevét, b) annak az épületnek a megjelölését (utca, házszám), amelyen az építési munkákat elvégezték, c) az eljáró építésügyi hatóság megnevezését, d) a megállapított költség összegét, e) részletfizetés engedélyezése esetén az egyes években fizetendő évi részletek összegét és végül f) az adófőkönyvi számlaszámot kell feltüntetni. A nyilvántartás jegyzet hasábjában fel kell jegyezni továbbá a költség megállapítására vonatkozó határozat számát is. 7. A megállapított költségeket az együttesen kezelt adók főkönyvében az előírási résznél „helyreállítási költség" címén kell külön sorban előírni. Ha az építési költség megállapítására vonatkozó határozatot az adóügyi csoport az adóíőkönyv előírási részének lezárása után veszi kézhez, a helyreállítási költséget szaporodás útján írja elő. Részletfizetési kedvezmény esetén az adófőkönyvben évenként csak a megfelelő évi részletet szabad előírni. Az előírt összeg további nyilvántartása, kezelése és beszedése az együttesen kezelt adókra érvényes szabályok szerint történik. 8. Ha a lakóépület tulajdonosa vagy társtulajdonosa devizakülföldi személy, a R., valamint a jelen utasítás rendelkezéseit az alábbiak szerint kell alkalmazni! a) Az adóügyi csoport a költségek forintban történő megfizetését a kötelezettől csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével fogadhatja el. A Magyar Nemzeti Bank az erre vonatkozó engedélyt a részére az építésügyi hatóság által megküldött s a költségek megállapítására vonatkozó határozat alapján tett intézkedések eredményeképpen, vagy a fél, illetve meghatalmazottja kérelmére adja meg. b) A R. 7. §-ának (3) bekezdése szerinti részletfizetési kedvezmény megadásához ugyancsak a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges. c) A behajtási eljárás megindítása [R. 7. § (4) bek.] és a jelzálogjog bekebelezése [R. 8. § (1) bek] szintén csak a Magyar Nemzeti Bank engedélye alapján történhet meg. 9. A jelen utasítás 6. pontja szerint Vezetett nyilvántartás adatairól az adóiőkenyv előírási részének lezárása után, az adókivetési főösszesítések felterjesztésére megállapított határidőben ugyancsak megyei (megyei jogú városi, fővárosi) főösszesítést kell készíteni és azt a PénzÜgyminisztérium V. c. osztályához felterjeszteni. Az adófőkönyv előírási részének lezárása után szaporodásként előírt helyreállítási költség összegéről pedig az. adóíőkönyv évi zárlata után, az ideiglenes december havi eredménykimutatás mellékleteként kell főösszesítést felterjeszteni. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. A pénzügyminiszter 116/1981. (P. K. 6.) P. M. számú utasítása a növendékmarhák után járó adókedvezményekről,, A növendékmarhák után járó adókedvezmények tárgyában kiadott 6/1SG0. (V. 8.) P. M. számú vendelet* 3. §-a, szerint az állattartók az általuk tenyésztett és hat hónapos koráig legalább 160 kg súlyúra felnevelt minden üszőborjú után 600 Ft adótörlésben részesülnek. A fent idézett rendelet 7; §-ának (1) bekezdése szerint, ha az állattartó azt a növendékmarhát, amely után adókedvezményt kapott, két éves korának betöltése előtt eladja vagy levágja, a növendékmarha után járó adókedvezmény címén előzőleg törölt összeget az adószámláján elő kell írni. E rendelkezés végrehajtásának biztosítása érdekében a következőket rendelem: Az adóügyi szerv a 6/1960. (V. 8.) P. M. sz. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése alapján engedélyezett adókedvezményt a marhalevél első oldalának bal felső részén a „Megjegyzés" rovat alatt köteies feltüntetni. Ha az állattartó azt a növendékállatát, amely után adókedvezményben részesült, két éves kora betöltése előtt értékesíti, erről a marhalevélkezelő a marhalevél átírásával egyidejűleg, az adókedvezményt engedélyező adóügyi szervet értesíteni tartozik. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. * A rendelet " a Tanácsok Közlönye 1960. évi 31. számában jelent meg.