Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 21. szám

21. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 219 A pénzügyminiszter 117/1961. (P. K. 6.) P. M. számú utasítása a tanácsi kezelésben levő házak, a vállalati üdülőtelepek és a szövetkezetek épületeinek 1961. évi házadójáról. A 198/1956. (P. K. 41.) P. M. számú utasítási szerint az állami szervek (intézmények) és a vállalatok házadó fizetési kötelezettsége általában megszűnt és csak a tanácsi kezelésben levő épületek, valamint a 6.320/1/6/1951. (P. K. 45.) P. M. számú utasítás hatálya alá eső üdülőépületek után kell házadót fizetni. Az előző bekezdésben foglaltak" szerint házadókötelea épületek után az 1961. évre a házadót külön kivetni általában nem kell, hanem az 1960. évre kivetett házadót kell az 1961. évben is változatlan öszegben befizetni. A házadó fizetésre kötelezett szervek (vállalatok) terhére ezért az 1960. évre kivetett házadó összegét kell az 1961. évre is előírni. Az előírásról az érdekelt adóalanyokat értesíteni kelL Ennek megfelelően az 1961. évre vonatkozólag házadóbevallást csak új adótárgy keletkezése, régi adótárgy megszűnése, vagy olyan változás bekövetkezése esetén kell benyújtani, amely az 1960. évi házadó összegének 10%-ot meghaladó mértékű módosítását teszi szükségessé. Az adóbevallást ilyen esetekben a 3.451—13—3/1954. (P. K. 60.) és a 124/1957. (P. K. 7.) P. M. számú utasításokba^ foglalt szabályok szerint kell elkészíteni és 1961. április 15. napjáig kell benyújtani. Ilyen adóbevallások benyújtása esetén a Központi Adóhivatal, illetőleg a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) illetékkiszabási és vállalati adóhivatal az adóbevallást benyújtó szervek (vállalatok) terhére az 1961. évi házadót az adóbevallás adatai alapján köteles kivetni. Hasonlóképpen kell eljárni a kisipari szövetkezetek és földművesszövetkezetek 1961. évi házadókötelezettsége tekintetében is. Üj adótárgy keletkezése, a régi megszűnése vagy a házadónak 10%-ot meghaladó mértékű módosítását igénylő változások esetén az adóbevallást a kisipari szövetkezetek és a földművesszövetkezetek is 1961. április 15-ig kötelesek az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) illetékkiszabási és vállalati adóhivatalhoz benyújtani. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. ' Az utasítást a Tanácsok Közlönye 1956. évi 54. száma közli. 2 Az idézett utasítások a Tanácsok Közlönye 1954. évi 72., illetve 1957. évi 10. számában jelentek meg. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének 9/1961. (V. É. 5.) O. V. F.—A. H. számú utasítása a vízügyi igazgatóságok által a termelőszövetkezetek részére végzett egyes tervezések díjtételeinek megállapításáról. (Nem teljes szöveg.) A vízügyi igazgatóságok által a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetek, valamint a vízgazdálkodási társulatok — ha tagjai túlnyomórészben termelőszövetkezetek — részére végzett hordozható nyomóvezetékes permetező öntözések tervezésének díját a JO/1957. (II. 24.) Korm. sz. rendeletben foglalt felhatalmazás alapján — oz Országos Arhivatal elnökével egyetértésben — az alábbiak szerint módosítom. 1. Legelő öntözések tervezése esetében az 58/1959. (V. É. 1960. 1—2.) O. V. F.—A. H. számú utasítás* (a továbbiakban: Utasítás) l/a. pontjában megállapított tervezési díjakat 10%-kal csökkenteni kell. 2. Az Utasítás l/e. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,e) Hordozható nyomóvezetékes permetező öntözés tervezési díja 20 kh-ig tekintet nélkül a terület nagyságára 1500 Ft. 50 kh területért 2400 Ft 100 kh területért 3600 Ft 200 kh területért 4500 Ft 400 kh területért 5500 Ft A tervezési díj számítására az Utasítás 4. pontjában foglaltak az h"ányadók." 3. Az utólagosan lefolytatandó vízjogi engedélyezési eljárás céljára készítendő terv díja az l/e. pontban megjelölt díj 35%-a, ha az öntözőtelep 1960. december 31-)g elkészült. 4. A hordozható nyomóvezetékcs permetező berendezéssel történő öntözés vízjogi engedélye iránti kérelemhez a 70/1955. (V. É. VIII. 10.) O. V. F.' sz. utasítás II. fejezetében megjelölt mellékleteket kell csatolni. 5. Ha a termelő a hordozható nyomóvezetékes öntözőberendezéssel az öntözést már gyakorolja és arra a vízjogi engedélyt utólagosan kéri, vagy azt hivatalból lefolytatandó eljárással utólagosan kell kiadni, a vízjogi engedélyezési eljárás céljára az alábbiakat kell benyújtani: a) az építési javaslat másolatát; b) a műszaki leírást; c) az öntözőtelep átnézetes helyszínrajzát — 1:75.000, vagy 1:50.000 méretarányban —, amely feltünteti az öntözőtelep területét, azt a vízfolyást, ahonnan az öntözővizet beszerzik, a vízkivétel helyét, az esetleg szükséges vízelvezetőcsatorna nyomvonalát, a csatornák befogadóját és ha a vízügyi igazgatóság azt szükségesnek tartja, a csatornák hossz- és keresztszelvényét; d) az öntözendő terület részletes helyszínrajzát, 1:2880, vagy 1:2000 méretarányban; e) a talajvizsgálat eredményét, továbbá a kútból való öntözés esetén: /; a kút tervét; g) a vízföldtani szakvéleményt, h) a megállapított, tartósan kivehető vízmennyiséget és a víz minőségéről szóló szakvéleményt. 6. Az 5,'a. és e) pont alatti mellékletek benyújtásától, ha azok nem állnak rendelkezésre és nem szerezhetők be, a vízügyi igazgatóság eltekinthet. * Az utasítást a Tanácsok Közlönye 1960. évi 8. száma közli.