Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 17. szám

190 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám. 5. §• (1) A gépkocsi nyeremény-takarékbelétkönyvek közül azok. amelyekre 5.000 forint összegű betétet helyeztek el, félévenként, azok pedig, amelyekre 10.000 forint összegű betétet helyeztek ei, ne­gyedévenként vesznek részt a sorsolásban. (2) A nyereménysorsolások alkalmával a) minden ezer darab a sorsolásban résztvevő olyan gépkocsi nyeremény-takarékbetétkönyv alapján, amelyben a nyereménysorsolás hónapját megelőző hat hónapon át — megszakítás nélkül í— 5.000 Ft volt. legalább egy személygépkocsi. b) minden ezer darab olyan gépkocsi nyere­mény-takarékbetétkönyv alapján pedig, amely­ben a nyereménysorsolás hónapját megelőzően három hónapon át — megszakítás nélkül — 10.000 Ft volt. legalább egy személygépkocsi kerül kisorsolásra. (3) A nyereményeket különféle gyártmányú és típusú személygépkocsikból a Takarékpénztári Főigazgatóság jelöli ki. (4) A nyereménysorsolás nyilvános; lebonyolí­tását a Takarékpénztári Főigazgatóság vezetője által esetenként kinevezett bizottság ellenőrzi. 6. §. (1) A gépkocsi nyeremény-takarékbetétkönyvek sorsolásának eredményét — legkésőbb a sorsolást követő harmadik köznapon — „Hirdetmény" útján kell a betétesek tudomására hozni. (2) A nyertes gépkocsi nyeremény-takarékbetét­könyv tulajdonosa a nyereményhez való jogát a sorsolás napjától számított 30 napon belül érvé­nyesítheti. (3) A nyertesnek a Takarékpénztár a személy­gépkocsi kiváltására jogosító utalványt szolgáltat ki, amely a kiállítás napjától számított 30 napig érvényes. (4) A sorsolás napjától számított 30 nap, illetve az utalvány érvényességi idejének eltelte'után a nyertesnek a részére kisorsolt személygépkocsi hi­vatalosan megállapított kiskereskedelmi árára van igénye. A Takarékpénztár azonban a nyereményt a nyertes részére akár készpénzben, akár a kisor­solt gépkocsi kiutalásával szolgáltathatja ki. 7. §• (1) A gépkocsi nyeremény-takarékbetétkönyvek kiállítását a Takarékpénztár — az erről szóló hir­detménynek a takarékpénztári fiókokban és.a postahivatalokban való kifüggesztésével — meg­szüntetheti. (2) A gépkocsi nyeremény-takarékbetétkönyvek kiállításának az (1) bekezdés szerinti megszünte­tése esetében a már kiállított gépkocsi nyereménv­takarékbetétkönyvek alapján legalább még egy sorsolást meg kell tartani. Ha a betétes a sorsolást követően betétéről nem rendelkezik, a Takarék­pénztár a gépkocsi nyeremény-takarékbetéteket látraszóló, kamatozó takarékbetétekké alakítja át. 8. §• A gépkocsi nyeremény-takarékbetétekkel kap­csolatos, e rendeletben nem szabályozott kérdé­sekben (állami szavatosság, titkosság, stb.) az 1952. évi 9. számú törvényerejű rendeletnek, vala­mint végrehajtási jogszabályának rendelkezései az irányadók. 9. §• Hatálybalépés. E rendelet 1. és 2. §-ai 1961. április hó 1. napján, egyéb rendelkezései pedig a kihirdetés napján lép­nek hatályba. A rendelet végrehajtásához szüksé­ges intézkedések megtétele a Takarékpénztári Fő­igazgatóság hatáskörébe tartozik. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. Vegyes rendelkezések A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI. Polgári jog. A termelőszövetkezet elnökének feladatkörébe tar­tozik a gépállomási és egyéb szerződések megkötése. A jelentősebb szerződések megkötésére a tsz közgyűlése jogosult. Egy termelőszövetkezet elnöke a tsz-nek egy tehenét elcserélte a termelőszövetkezet egyik tagjának tehenével. Utóbb a tsz tagtól a tsz-be visszavitték a tehenet és a tsz tagnak eredetileg az ő tulajdonát képező tehenet adták vissza. A termelőszövetkezet tagja a bírósághoz fordult a tehén kiadása iránt. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott. A pert a Pp. 23/A. §-a alapján a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonták. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta az alábbi indokok alapján: Adott esetben az képezi a jogvita alapját, hogy a tsz és tagja között létrejött-e érvényes csereszerződés, a tsz-tag megszerezte-e a csere folytán a tehén tulajdonjogát. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az alperes tsz elnöke jogosult volt a tehenet elcserélni, így a felperesi tsz. tag és a tsz. elnöke által kötött csereszerződés érvé­nyes, és a csereszerződés folytán a felperes tulajdonát képezi a perbeli tehén. A tsz. elnöke a termelőszövetkezet felelős vezetője és törvényes képviselője, a termelőszövetkezet gazdálkodását és ügyvitelét a vezetőség nevében irányítja. (1959. évi 7. sz. tvr. 53. § (3) bek.) A 19/1959. (VII. 12.) F. M. számú rendelet mellékleteként kiadott alapszabályminta VIL

Next

/
Thumbnails
Contents