Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 10. szám

10. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 119 Más az eset, ha a dolgozót nem a már engedélyezett, magasabb munkabérrel járó álláshely terhére alkalmazták alacsonyabb munkakörbe és utólag szerzi meg a magasabb munkakörbe való besoroláshoz szükséges iskolai végzettséget. Ebben az esetben a szervnek csak akkor van joga a dolgozót a magasabb képesítéshez kötött álláshelyre átsorolni, ha ilyen álláshely rendelkezésére áll. Ha ilyen betöltetlen álláshely nincs, a magasabb képesítéshez kötött álláshely engedélyezését előzetesen a Pénzügyminisztériumtól kell kérni. Az ugyanis, hogy a dolgozó magasabb iskolai végzettséget szerzett, még nem jogosítja arra. hogy magasabb munkabérrel járó munkakörbe való átsorolásra igényt tarthasson 5. Az utasítás hatálya alá tartozó állatorvosok jogosultak-e a 61/1957. (IX. 18.) Korm. számú rendelettel engedélyezett és az alapbérük 12%éban megállapítható bélkiegészítő pótlékra? Az utasítás 34. pontjában foglaltak szerint, annak első alkalommal való végrehajtása során, az egészségügyi, mezőgazdasági és művelődésügyi osztályon korábban bérkiegészítő pótlékban, illetőleg a tervosztályon az Országos Tervhivatal jutalmazási alapja terhére rendszeresített bérkiegészítésben részesült alkalmazottak bérkiegészítő pótlékát az új alapbér megállapításánál az alapbérbe be kellett számítani. Ez a rendelkezés nem érintette a 61/1957. (IX. 18.) Korm. számú rendelet hatályát, amely szerint az állatorvosi gyakorlatot nem folytató, második vagy mellékfoglalkozással nem rendelkező, veszélyességi pótlékban vagy prémiumban nem részesülő állatorvosok alapbérük 12%-ának megfelelő bérkiegészítő pótlékban részesülhetnek. Amennyiben ezt a pótlékot a tanácsok végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek létszámába tartozó állatorvosok besorolása alkalmával az alapbérbe beszámították, úgy a besorolást — a pótlékot figyelmen kívül hagyva — módosítani és a bérkiegészítő pótlékot az alapbéren felül folyósítani kell. Azoknak az állatorvosoknak is folyósítani kell a pótlékot, akiknek azt az alapbérbe nem számították be, de a pótlék folyósítását helytelenül beszüntették. II. Az 1960. év folyamán hatályba lépett, folyamatos előlépésen alapuló bérrendszerekre vonatkozó utasítások végrehajtásával összefüggő kérdések. (Az érintett utasítások a következők: a tanácsok végrehajtó bizottsága titkárságai és szakigazgatási szervei, a községi tanácsok végrehajtó bizottsága hivatali szervei dolgozóinak bérrendezéséről szóló 116/1960. (12) Mü. M. számú; a bíróságok adminisztratív, gazdasági és kisegítő munkaköreiben dolgozók bérrendezésére vonatkozó 112/1960. (I. K. 13.) I. M. számú; az ügyészségek adminisztratív, gazdasági és kisegítő munkaköreiben dolgozók bérrendezésére vonatkozó 13/1960. (Ü. K. 8.) Legf. U. számú; a felsőoktatási intézmények oktatói és a felsőoktatási diákotthoni nevelők munkabéréneik megállapításáról 6zóló 169/ 1960. (M. K. 19/A.) M. M számú; a felsőoktatási intézmények, valamint ezek gyakorló iskoláinak és diákotthonainak gazdasági, műszaki, adminisztratív és kisegítő munkaköreiben foglalkoztatott dolgozók munkabérének megállapításáról szóló 170/1960. (M. K. 19/A.) M. M. számú; az alsó- és középfokú oktatási intézmények gazdasági, műszaki, adminisztratív és kisegítő munkaköreiben foglalkoztatott alkalmazottak munkabérének megállapításáról szóló 173/1960. (M. K. 21.) M. M. számú utasítások.) 1. A bérrendezések végrehajtásánál a dolgozók alapbérét, illetve fizetési fokozatát — a jogszabályokban megszabott feltételek mellett — a rendelkezésre álló besorolási kerettől függően lehetett megállapítani. Az így megállapított fizetési foko^ zatokát a korcsoportokkal együtt az illetményszámfejtőhely létszámnyilvántartásában a 201/ 1957. (P. K. 44.) P. M. számú utasítás 43. pontja értelmében rögzíteni kellett annak érdekében, hogy a gazdálkodás, valamint annak ellenőrzése zavartalan legyen. A költségvetésben a korcsoportokat nem kellett rögzíteni, csupán a fizetési fokozatokat, mivel a korcsoport meghatározása jogszabályban foglalt rendelkezésekhez van kötve, a fizetési fokozat megállapítása pedig a vezető egyéni elbírálásától függ. Kérdés, hogy az így rögzített fizetési fokozatot mely esetekben lehet megváltoztatni ? A fentiekben felsorolt utasítások hatálya alá tartozó szerveknél a nyilvántartásban rögzített fizetési fokozatnál magasabb fizetési fokozatot csak a soronkívüli előléptetési keret terhére szabad megállapítani, mint ahogy ezt a 116/1960. (12) Mü. M. számú utasítás 18. és 20. pontja, a 112/ 1960. (I. K. 13.) I. M. számú utasítás 18. és 20. pontja, a 13/1980. (Ü. K. 8.) Legf. Ü. számú utasítás 15. és 17. pontja, a 169/1960. (M. K. 19/A.) M. M. számú utasítás 19 §-a, a 170/1960. (M. K. 19/A.) M. M. számú utasítás 17. §-a, a 173/1960. (M. K. 21.) M. M. számú utasítás 20. §-a meghatározta. A hivatkozott rendelkezésekből értelemszerűen következik, hogy a költségvetésben rögzített fizetési fokozattal szemben — a besorolásnál — alacsonyabb fizetési fokozatot meg lehet állapítani. Ebben az esetben a szervnek jogában áll a rögzített fizetési fokozatot továbbra is nyilvántartani, s az állás újabb betöltésénél vagy esetleg a besorolt dolgozónál is, ebben a fizetési fokozatba — a soronkívüli előléptetési keret megterhelése nélkül — előléptetést végrehajtani. (Pl.: az 1234. kulcsszámú „Előadó" munkakörben az állást a „b" fizetési fokozattal rögzítették. Az állást betöltő dolgozót az „a" fizetési fokozatba abban az esetben léptethetik elő, ha a szervnek felhasználatlan soronkívüli előléptetési kerete van, amit havi 140 forinttal meg lehet terhelni. — De ha például az 1232. kulcsszámú „Revizor" munkakörben az állás az „a" fizetési fokozattal volt nyilvántartva és az állás megüresedése után az új alkalmazottat a „c" fizetési fokozatba sorolták be, e dolgozót vagy az állás újabb megüresedése után az átsorolt dolgozót a