Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 10. szám

110 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám. d) a hegyközségi intézőbizottság által megállapított munkarendet megtartani, e) a szüret kezdőnapjának a hegyközségi intézőbizottság által megállapított időpontjához alkalmazkodni, í) fokozott gondossággal őrködni a hegyközség közös vagyona felett. Közös vagyon. 12. §. (1) A hegyközség a közös célkitűzések megvalósítása és a nagyüzemi termelőtevékenység fejlesztése érdekében fel nem osztható gazdasági alapot, .valamint a termelés folyamatosságának biztosítására üzemviteli alapot létesít. A fel nem osztható gazdasági alapot a hegyközség feloszlása esetén sem lehet a tagok között felosztani. Ilyen esetben a fel nem osztható gazdasági alap felhasználásáról a MÉSZÖV rendelkezik. (2) A fel nem osztható közös gazdasági alapot a közgyűlés által meghatározott mértékben úgy kell évről évre növelni, hogy a fel nem osztható közös gazdasági alapba kell helyezni: a) a tagok egyéni szőlő- és gyümölcs-, valamint bortermésének %-át,7 b) a közös telepítésű szőlő és gyümölcsös, valamint az egyéb közös tevékenység tiszta jövedelmének legalább 10%-át,8 c) az egyéni használatban levő területen termelt termények és termékek közös értékesítése folytán a hegyközséget megillető nagyüzemi felárat, valamint egyéb más kedvezménynek a közgyűlés által esetenként meghatározott mértékű összegét, d) a belépési díjakat. (3) Ha a közös termelési tevékenység a munkának csak egy részére terjed ki és a tagok a betakarítást egyénileg végzik, fedezniök kell a termelési költségekből rájuk eső részt. (4) A fel nem osztható közös gazdasági alapba kell helyezni, illetve be kell számítani a saját erőforrásból vagy a tagok munkájából évközben végzett közös beruházások, illetőleg közös beszerzések értékét. A fel nem osztható közös gazdasági alapba befolyt pénzösszeget kizárólag beruházási célokra szabad felhasználni.9 (5) Az üzemviteli alap a hegyközség üzemviteli költségeinek fedezésére szolgál. Az üzemviteli alapból fedezzük a termelési költségeket és a közös gazdálkodás egyéb folyamatos kiadásait, a tagok által a hegyközségünktől igénybe vett szolgál7 Ez a mennyiség 3—10% legyen. 8* A tiszta jövedelmet az összes költségek levonása után — ideértve a munkák elvégzéséért, valamint a közös használatba adott föld után használati díj címén kifizetett összegeket is — kell megállapítani. 8 Ha a hegyközség elhatározza a közös szántóföldi növénytermesztést, a közgyűlés azt is elhatározhatja, hegy a fel nem osztható közös gazdasági alapba a tagok a szántóföld területük kh-kénti tiszta jövedelmének minden aranykoronája után évenként 10 Ft-ot fiiessenek be. tatásokat (permetezés, gépiszántás, vetés, szállítás stb.), amelyek ellenértékét a tagok kötelesek az igénybevételt követően a közgyűlés által megállapított díjazás szerint hegyközségünknek befizetni* (6) A belépési díjakra befolyt összeget átmenetileg az üzemviteli költségek fedezésére lehet fordítani. Az így felhasznált összeget azonban az év végén a fel nem osztható gazdasági alap javára vissza kell fizetni. Vagyoni felelősség. 13. §. (1) A tag a hegyközség kötelezettségeiért — a belépési díjnak és az esetleges járulékoknak befizetésén kívül — saját vagyonával nem felel. (2) A szövetkezeti tagsági viszonyból származó követelés — ha a jogszabály kivételt nem tesz — két év alatt elévül. A hegyközség működése. 14. §. (1) A közös telepítések telepítési munkáiban, valamint ezt követően az új telepítésű teiület termőrefordulásáig való művelésében a hegyközségünk minden tagja köteles szőlő-, illetőleg gyümölcsös területének arányában munkával, vagy a költségek viselésével az intézőbizottság beosztása, illetőleg határozata alapján részt venni. A már termőre fordult közös telepítés, valamint a többi közös üzemág munkáit szervezetten végezzük. A munkák rendjét és díjazását a közgyűlés állapítja meg. A munkadíjat a tagok részére általában a munka elvégzése után kell kifizetni. (2) A kártevők elleni eredményes védekezés megszervezése' érdekében a vezetőség a motorosgépek megfelelő hasznosítására, továbbá azon területek bepermetezésére, amelyek használói azt egyénileg elvégezni nem tudják, közös brigádokat szervez. Az ennek munkája során felmerülő költségeket az igénybe vevők általában egyidejűleg megtéríteni kötelesek. (3) A fajtánkénti közös szüretelés megvalósításánál a tagok végzik el a bevitt szőlőtermésükkel kapcsolatos darálási, préselési stb. munkákat, továbbá a szállítást is. (4) A közös bortárolás esetén a borok beszállításáról a tagok gondoskodnak. A többi munkát az ezzel megbízott tag végzi, díjazás ellenében. (5) Közösen végezzük a termelést szolgáló beszerzést és az értékesítést. Ennek érdekében közösen szerezzük be az egyéni és közös gazdálkodáshoz szükséges oltványt, facsemetét, a termelőeszközöket, valamint a termelés céljára szükséges növényvédőszereket, műtrágyát, vetőmagot, a cermelés folytatásához szükséges egyéb anyagokat. A közgyűlés határozata szerint — az 1. § (2) bekezdés d) pontjával összhangban — közösen kötünk termelési és terményértékesítési szerződést ez