Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)
1961 / 10. szám
10. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 111 egyéni és közös termelésből eredő terményekre és termékekre. (6) Hegyközségünk termelő tevékenységéve.1 öszszefüggő, illetőleg a termeivények feldolgozására *—1 az idevonatkozó jogszabályok kereiei között — közös üzemágként az alábbi segéd- és feldolgozó üzemeket létesítjük: (7) A hegyközségünk tagjai által közösen végzett munkákba a családtagokat is bevonjuk. (8) Az egyéni használatban levő területen a tagok a munkákat egyénileg végzik. (9) Hegyközségünk gazdasági tevékenysége tervszerűségének biztosítására a felhasználást is magában foglaló éves termelési tervet és pénzügyi tervet készítünk, amelyet a közgyűlés fogad el. (10) Hegyközségünk a gazdálkodás rendje és a közös vagyon védelme érdekében az érvényes rendelkezéseknek megfelelő nyilvántartást és könyvelést vezet. A vezetőség ennek keretében köteles gondoskodni a tagok és családtagok által a közös gazdaságban végzett munkák mennyiségének és minőségének folyamatos és pontos nyilvántartásáról. A hegyközség szervei. 15. §. A hegyközség szervei: a) közgyűlés, b) intézőbizottság, c) ellenőrzőbizottság. A hegyközségi közgyűlés. 16. §. (1) A hegyközség legfőbb szerve a közgyűlés, és azt a hegyközség székhelyén kell megtartani. (2) A közgyűlést az intézőbizottság hívja össze, s arra minden tagot köteles meghívni. A közgyűlés idejéről és tárgysorozatáról az FJK-t, a járási, illetőleg megyei szőlő- és gyümölcstermelési tanácsot, valamint a községi végrehajtó bizottságot is legalább nyolc nappal előbb értesíteni kell. E szervek képviselői a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt. (3) Ha a hegyközség működési területébe több község (város) tartozik, vagy ha a hegyközsági tagok száma a 200-at meghaladja, a közgyűlés jogait küldöttgyűlés gyakorolhatja. (4) Küldöttgyűlés elhatározása esetén a hegyközség tagjai községenként vagy határrészenként három évi időtartamra 10—20 küldöttet választanak; Az összes küldöttek száma 50-nél kevesebb nem lehet. (5) A küldöttek kötelesek az őket megválasztó tagoknak a küldöttgyűlés lefolyásáról és határozatairól községenként, illetőleg határrészenként beszámolni. (6) A küldöttgyűlésre — eltérő rendelkezések hiányában — a közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók. Ahol az alapszabály a közgyűlést említi, alatta a küldöttgyűlést is kell érteni. 17. §. (1) Rendes közgyűlést negyedévenként legalább egyszer össze kell hívni. (2) Ezenkívül minden olyan esetben össze kell hívni a közgyűlést, amikor azt a hegyközség gazdálkodásának érdeke megkívánja, vagy a tagok 10%-a — de legalább 5 tag — vagy az ellenőrzőbizottság, illetőleg az FJK, vagy a járási tanács végrehajtó bizottsága — a cél megjelölésével —» írásban indítványozza, össze kell hívni továbbá a közgyűlést, ha az intézőbizottság, vagy az ellenőrzőbizottság taglétszáma a jogszabályban meghatározott, vagy a jelen alapszabályban meghatároz zott legkisebb mérték alá csökken. Végül össze kell hívni a hegyközség közgyűlését akkor is, ha a hegyközség alapjainak a felét elvesztette. (3) Ha az intézőbizottság a közgyűlés összehívására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a közgyűlés összehívásáról az FJK intézkedik. 18. §. (1) A közgyűlésen a hegyközség elnöke elnököL Akadályoztatása esetén a közgyűlés elnökét a közgyűlésen résztvevő intézőbizottsági tagok közül kell megválasztani. (2) A közgyűlés lefolyásáról és a hozott határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni. A megjelent tagok nevét a jegyzőkönyvhöz csatolt jelenléti íven kell feljegyezni. A jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet az elnök, továbbá az általa kijelölt jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. (3) Az intézőbizottság a hitelesített jegyzőkönyv egy példányát tizenöt napon belül köteles az FJKnak megküldeni. (4) Jogszabályokba vagy az alapszabályba ütköző közgyűlési határozat ellen panasznak van helye az FJK-hoz. Panasz előterjesztésére minden hegyközségi tag jogosult. 19. §• (1) A közgyűlésen minden tagnak — az általa használt ingatlanok területétől függetlenül — egy szavazata van. (2) A tag személyesen szavaz. (3) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább fele megjelent. (4) Szavazategyenlőség esetén az a javaslat emelkedik határozattá, amelyhez az elnök csatlakozott.
