Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 9. szám

100 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám. (2) A kifogás elintézéséről a vásárlót minden esetben a kiskereskedelmi szerv köteles értesíteni. A kifogást a Kereskedelem Általános Üzleti Szabályzata, ilietőlag a Földművesszövetkezeti Kereskedelem Általános Üzleti Szabályzata szerint vidéken 15, Budapesten pedig 8 napon belül kell elintézni. 13. §. A vásárlói kifogásokról az iparcikk boltokban az e célra rendszeresített, számozott lapokkal ellátott nyilvántartási könyvet kell vezetni, amely az azzal kapcsolatos lényeges adatokat (vásárló neve és lakáscíme, az áru megjelölése, kifogás oka, a kifogás elintézésének módja, ideje stb.) tartalmazza. 14. §. Azokat a kereskedelmi dolgozókat (boltvezető, áruforgalmi vezető- stb.), akik a vásárlói kifogások elbírálását késleltetik vagy elmulasztják, illetve a műszeres vagy laboratóriumi vizsgálatot nem igénylő kifogásokat a felelősség áthárítása céljából a kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez továbbítják, felelősségre kell vonni. 15. §. (1) A kereskedelmi vállalatok igazgatói, az fmsz-ek ig. elnökei kötelesek a vásárlói kifogások intézésére vonatkozó rendelkezések maradéktalan végrehajtását folyamatosan ellenőrizni és a szabálytalanságot elkövető dolgozók fegyelmi felelősségre vonásáról gondoskodni. (2) A vásárlói kifogások intézésére vonatkozó rendelkezések maradéktalan végrehajtását folyamatosan kell ellenőrizni és a szabálytalanságot elkövető dolgozók fegyelmi felelősségre vonásáról gondoskodni. (3) A vásárlói kifogások intézésére vonatkozó rendelkezések végrehajtását a közvetlen irányítószervek is kötelesek tervszerűen ellenőrizni és ismételt szabálytalanság esetén — a szabálytalanságot elkövető dolgozó mellett — a vállalat igazgatójának fegyelmi felelősségre vonásáról is gondoskodni. (4) A vásárlói kifogások intézésére vonatkozó rendelkezések végrehajtását az Állami Kereskedelmi Felügyelőségek is folyamatosan ellenőrzik és helytelen eljárás esetén mind az érintett dolgozók, mind pedig a vállalat igazgatójának, az fmsz-ek ig. elnökének felelősségre vonására javaslatot tesznek. 16. §. A vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló 5/1960. (VI. 29.) Bk. M. számú x'endelet és a jelen utasításnak a vásárlók jogaira vonatkozó 3. §, 11. § és 12. §-ában foglalt rendelkezéseket tartalmazó tájékoztató feliratokat minden egységben a jelen utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül el kell helyezni. A megfelelő tájékoztató szövegek elkészítéséről egységesen a közvetlen irányítást gyakorló szervek kötelesek gondoskodni. 17. §. Azoknál az áruknál (pl. izzólámpa, elemáruk), amelyek speciális tulajdonságaiknál fogva a minőségi kifogás elbírálását az előállító vállalatok tárcaközi megállapodás alapján a maguk részére tartják fenn, a jelen utasítás rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. 18. §. Jelen utasítás kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 8 1954. (K. É. 9.) Bk. M. sz. utasítás, valamint a 87,1959. (K. É. 22.) Bk. M. sz. utasítás hatályát veszti. Sebes Sándor s. k., Molnár Károly s. k., a belkereskedelmi a SZÖVOSZ miniszter elnökhelyettese, első helyettese. Vegyes rendelkezések A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSAI. Munkajogi kérdések. A területi egyeztető bizottság elnökét a munkaügyi miniszter nevezi ki és felette a fegyelmi jogkört is ő gyakorolja. A területi egyeztető bizottság a megyei tanács végrehajtó bizottsága mellett fejti ki működését, elnöke általában a munkaügyi osztály beosztott dolgozója és illetményét is tanácsi béralapból kapja. A megyei főügyészségeknél esetenként tapasztaltuk, hogy a területi egyeztető bizottság vizsgálata után a felszólalást, figyelmeztetést stb. nem a területi egyeztető bizottság elnökéhez címeztek. Abból indultak ki az ügyészi intézkedés tételénél, hogy a munkaügyi osztály vezetője, illetve a megyei tanács végrehajtó bizottságának az elnöke tekintendő a szerv vezetőjének. Ez a gyakorlat téves. A munkaügyi miniszter hatáskörével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 26/1957. (V. 3.) Korm. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a területi egyeztető bizottságok feletti felügyeletet — ideértve a területi egyeztető bizottságok elnökeinek kinevezését is — a munkaügyi miniszter gyakorolja. Ebből és a Mt. V. 172. §-ának (1) bekezdésének egybevetéséből következik, hogy a miniszter által kinevezett dolgozók felett a fegyelmi jogkör gyakorlása a munkaügyi miniszter személyes hatáskörébe tartozik. A területi egyeztető bizottsági elnök vázolt jogi helyzetére tekintettel tehát az ügyészi intézkedést közvetlenül a területi egyeztető bizottság elnökéhez kell címezni, aki egyet nem értés esetén az iratokat a Munkaügyi Minisztériumhoz köteles felterjeszteni. A fentiekből az is következik, hogy a területi egyeztető bizottság elnöke ellen fegyelmi eljárást — ügyészi vonalon — csak a Legfőbb Ügyészség kezdeményezhet. Ha ennek szüksége felmerül, az iratokat a Legfőbb Ügyészséghez kell felterjeszteni. (A Munkaügyi Minisztériummal és a SZOT-tal egyetértésben kialakított állásfoglalás.) A Munka Törvénykönyve az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeit részletesen (taxatíve) felsorolja. A vállalat által befizetett betegségi biztosítási járulék összegének megtérítésére a dolgozó nem kötelezhető. Az igazolatlan mulasztás törvényes jogkövetkezményei a következők: a) Az igazolatlanul mulasztott időre a dolgozónak munkabér nem jár. (Mt. 68. § (2) bek.) b) Az igazolatlanul mulasztott napokat a dolgozó szabadságából le kell vonni. Ha a dolgozó évi szabadságát már igénybevette, az igazolatlanul mulasztott napokkal a következő évi szabadságát csökkenteni kell. (Mt. 54. §., Mt. V. 97. §.) c) Az igazolatlanul mulasztott időt a dolgozó, által a héten (hónapban) munkában töltött időből le kell vonni és csak az így fennmaradó időt lehet a túlmunka kiszámítása szempontjából munkaidőnek tekinteni. (Mt. V. 123. § (3) bek.) d) Abban a hónapban, amelyben a dolgozó igazolatlanul mulasztott, nem jár részére az étkezési idő díjazása. (Mt. V. 137. § (3) bek.)