Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 8. szám

8. szám. TANÁCSOK lásra csak az ülnök bírósági működésének befejezése Után kerül sor. Ülnökértekezletek. 21. A bíróságon működő népi ülnökök számára minden hónapban kétszer, rendszerint a hónap első és harmadik Szombati napján értekezletet kell tartani. 22. Az ülnökértekezleteket általában a bíróság elnöke vezeti. Helyes, ha az értekezleteken felváltva a hivatá­sos bírák is részt vesznek. Az ülnökértekezletre az ille­tékes ügyészt is meg kell hívni. 23. Az ülnökértekezlet célja, hogy a bíróságon működő népi ülnökök számára segítséget nyújtson a feladataik jó elvégzéséhez. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az ülnökök a tárgyaláson vagy általában a bírósági működé­sük során szerzett tapasztalataikat elmondják, munkájuk­ról és az azzal kapcsolatos problémáikról beszámoljanak, és észrevételeikről a bíróság elnökét tájékoztassák. A népi ülnökök oktatása. 24. A népi ülnökök az ítélkezés területén a reájuk váró feladatokat csak akkor tudják eredményesen megoldani, ha tisztában vannak a leggyakrabban alkalmazásra ke­rülő eljárási és anyagi jogi szabályokkal. Éz a követel­mény szükségessé teszi, hogy a működő népi ülnökök rendszeres oktatásban részesüljenek.­25. A bíróságon működő népi ülnökök oktatásáról a bí­róság elnöke gondoskodik. 26. A népi ülnökök oktatása 3 alkalommal történik: első ízben azon a napon, amikor az ülnökök eskütétel céljából a bíróságon megjelennek, a továbbiakban pedig működésük 2 szombati napján (21. pont). 27. A szombati napokon előbb kerül sor az ülnökérte­kezlet megtartásái'a, majd ezt követi az oktatás. 28. A népi ülnökök oktatását a bíróság elnöke, vagy az általa kijelölt és erre a feladatra alkalmas bíró végzi. 29. Az oktatás célja a-népi ülnök tájékoztatása az ítél­kezés időszerű kérdéseiről. E mellett — a lehetőséghez képest — meg kell tárgyalni a népi ülnökökkel a legfon­tosabb jogelveket, különös tekintettel az eljárási szabá­lyokra. 30. Az oktatásra esetenként általában 2—3 órát kell fordítani. Az oktatási idő első részében az elnök (bíi'ó) kb. egy-másfél órás előadásbán ismerteti a kijelölt anyag főbb kérdéseit. Az előadásoknál érthető és világos stí­lusra kell törekedni és az elmondottakat minél több szemléltető példával kell megvilágítani. Az előadás után az ülnökök kérdéseket tesznek fel és megtárgyalják a té­mával összefüggő problémáikat. 31. Azokon a bíróságokon, ahol a működő ülnökök száma a 30 főt meghaladja, az oktatást 20—30 fős külön csoportokban kell lebonyolítani. Több csoport alakítása esetén lehetőleg az ugyanabban az ügyszakban foglalkoz­tatott ülnököket kell egy csoportba beosztani. 32. Az ülnökértekezletek és az oktatás megtartását, le­folytatását és eredményességét a megyei (fővárosi) bíró­ság elnöke a felügyelete alatt álló járásbíróságokon (vá­rosi, kerületi bíróságokon) rendszeresen ellenőrzi. 33. A működő népi ülnököket meg kell hívni minden olyan bírósági értekezletre is, amelynek tárgya az ítélke­zési gyakorlat értékelése. Az ülnökbeszámolók. 34. Kívánatos, hogy a népi ülnök bírósági működésének befejeztével az elvégzett munkájáról és a bíróságon szer­zett tapasztalatairól beszámoljon annak a tanácsnak, amelyik megválasztotta, illetőleg annál a vállalatnál, ál­lami gazdaságnál, termelőszövetkezetnél, társadalmi Szervnél vagy állami intézménynél, ahol népi ülnöknek jelölték, vagy a lakókörzetében. Ha a népi ülnök munka­helye időközben megváltozott, a beszámolót az újabb munkahelyén tartja meg. . 35. A beszámoló elkészítésében a népi ülnököt a hiva­tásos bírák megfelelő anyag rendelkezésre bocsátásával, szakmai tanácsokkal és a beszámoló tervezetének megbe­szélésével segítik. A beszámolóban foglalkozni kell a he­lyileg kiemelkedő jelentőségű ügyekkel. KÖZLÖNYE 89 36. Kívánatos, hogy a népi ülnök beszámolóján an­nak a tanácsnak az elnöke is részt vegyen, amelyben a népi ülnök működött, vagy az a hivatásos bíró, aki az üzemmel (pl. jogi segítségnyújtás révén) egyébként is kapcsolatban van, illetőleg, aki az üzem viszonyait kö­zelebbről ismeri. 37. A népi ülnök beszámolóján megjelent hivatásos bíró — ha szükségesnek mutatkozik — adjon tájékozta­tást a hallgatóság köréből felvetett kérdésekre. A népi ülnök visszahívása. 38. A népi ülnököt megbízatásának lejárta előtt vissza lehet hívni, ha bűntettet követ el, ha kötelességeit hanyagul vagy felelőtlenül látja el, vagy ha egyébként olyan magatartást tanúsít, amely sérti a népi igazság­szolgáltatás tekintélyét. 39. A népi ülnöki feladat ellátására méltatlanná vált személy visszahívására a bíróság elnöke az igazságügy­miniszternek tesz előterjesztést. A járásbíróság (városi, kerületi bíróság) elnökének előterjesztését a megyei (fő­városi) bíróság elnöke terjeszti fel a miniszternek. 40. A népi ülnök visszahívása iránti előterjesztésben közölni kell az ülnök személyi adatait (név, születési hely és idő, foglalkozás, munkahely), az őt megválasztó szervet, továbbá részletesen annak a cselekménynek, vagy magatartásnak a leírását, amelynek következtében az ülnöki működés ellátására méltatlanná vált. 41. A felterjesztés alapján az igazságügyminiszter tesz javaslatot az ülnök visszahívására az őt megválasztó szervnek. Zárórendelkezés. 42. Ez az utasítás a közzététele napján lép' hatályba. Egyidejűleg a népi ülnökök működésével kapcsolatos fel­adatokról szóló 132/1957. (I. K. 21.) I. M. számú utasítás hatályát veszti. Dr. Nezvál Ferenc s. k., igazságügyminiszter. Az élelmezésügyi miniszter és a földművelésügyi miniszter 113/1961. (Élip. É. 5.) Élm. M. számú együttes utasítása a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által átadott tej és tejszín után járó fölözött tej, egyéb tejmelléktermékek és korpa juttatásáról (Nem teljes szöveg.) A 3.004 3 1960. (XI. 17.) Korm. számú határozat I. fe­jezetének 15., valamint VIII. fejezetének 1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek (a továbbiakban: termelőszövetkezetek) ál­tal a tejipari vállalatok részére átadott tej és tejszín után járó fölözött tej, egyéb tejmelléktermék és korpa juttatását a következők szerint szabályozzuk: 1. Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye területén a termelőszövetkezetek a tejipari vál­lalat részére szállított tejmennyiségnek legfeljebb 50%-át tejszín formájában is átadhatják, illetőleg ennek meg­felelő mennyiségű fölözött tejet, irót vagy savót igényel­hetnek. A többi megye területén a tejszín-átadás mór­téke, illetőleg a visszaadható fölözött tej és egyéb tej­melléktermék mennyisége — a főváros és környéke, to­vábbá az ipari vidékek tejellátása és a sajttermelő üze­mek folyadékellátásának biztosítása érdekében — me­gyei átlagban 40% lehet, de termelőszövetkezetenként az 50%-ot nem haladhatja meg. Azt, hogy melyik ter­melőszövetkezet milyen százalékban szállít tejszínt, a területileg illetékes megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osz­tály) az érdekelt tejipari vállalat igazgatójával egyet­értésben állapítja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents