Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 81. szám

81. szárú. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 775 Vegyes rendelkezések A kisipar gyakorlásával kapcsolatos állásfoglalások. L Zippzárjavítás. A zippzár javítás kéoesítéséhez nem kötött szabad ipar. (1775—7—1/1960. V. 28. sz. ügyirat.) 2. Építőipari téli tanfolyam alapján ipar jogosítvány ki­adása. Az Építésügyi Minisztérium Szakigazgatási Főosztálya 1959. március 11-én kelt 5971/1959. számú elvi állásfogla­lása szerint: ..r>zon személyeknek, akik a 125.670/1930. K. M. sz. ren­delettel szervezett fa-, és fémipari szakiskolák építőipari téli tanfolyamain végbizonyítványt szereztek, az egyéb tör­vényes feltételek fennforgása esetén — amennyiben a 3 évi szakbavágó gyakorlatot szabályszerűen igazolják — a kőműves-, ács- vagy kőfaragó iparigazolványt mester­levél bemutatása nélkül ki lehet adni." Ezek szerint tehát a volt nagykanizsai, miskolci, szol­noki és debreceni állami fa- és fémipari szakiskolákban annakfdeién szervezett négy féléves építőipari téli tanfo­lyamok elvégzését tanúsító végbizonyítvány — az említett feltételek fennforgása mellett — kőműves-, ács- vagy kő­faragó iparigazolvány kiadásához képesítésként elfogad­ható. (1847—7—1/1960. VI. 6. szám.) 3. Temetkezési vállalkozásra kiadott iparjogosítványok. A 4.096/1949. (127) Korm. sz. rendelet 4. §. (2) bekezdésé­ben foglalt rendelkezések szerint a temetkezési vállalko­zásra „kiadott iparjogosítványok azon a napon, amikor az érintett város, illetőleg község területén a községi vállalat működését megkezdi, kártalanítás nélkül érvényüket vesz­tik." Temetkezési vállalkozásra jogosító érvényes iparigazol­vány tehát az országban nem lehet, temetkezési vállalko­zással kisiDaros semmiképpen nem foglalkozhat. (1916— 7—1 1960. VI. 6. szám.) 4. Székpárna készítés. Hulladékrongyból székpárna vagy hímzett székpárna készítése iparieazolvány alapján gyakorolható szabad ipar. (2294—7—1/1960. VII. 7. szám.) 5. Fa háztartási eszközök ké zítése. A fakanál, fa evőeszköztartó, nyújtófa, fa fűszertartó, vágódeszka, ruhaakasztó és fakazetta készítése iparigazol­vány alapján gyakorolható szabad ipar, azonban a kisipa­rosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr. végre­hajtása tárgyában kiadott 2/1958. (V. 1.) Kip. M. sz. ren­delet 4. §. (2) bekezdése értelmében szabad iparra ipariga­zolványt gyűjtőnéven (pl. fatömegcikk) kiadni nem szabad, hanem az egyes cikkeket az iparigazolványban fel kell sorolni. (2295—7—1/1960. VII. 8. szám.) 6. Szikvízkészítő kisiparosok működési köre. Az 1958. évi 9. sz. tvr. 20. §-a, illetve a vhr. 36. §. (1) bekezdése szerint ugyan kétségtelen, hogy a kisiparos te­lephelye az a műheTy, üzlethelyiség, vagy lakás, ahol ipa­rát gyakorolja, továbbá a tvr. 17. §. (2) bekezdés szerint a kisiparos termékeit elsősorban telephelyén hozhatja for­galomba, azonban a vhr. 33. §. (4) bekezdése szerint élel­miszer kisiparos termékeit kihordás útján is értékesítheti. Kihordási terület alatt pedig azt a községet, várost (Buda­pesten a főváros egész területét) kell érteni, ahol a szik­vízkészítő kisiparosnak a telephelye van. (2614—7—1/1960. VIII. 9. szám.) 7. Lószerszámveret készítése. A lószerszámveret készítése a képesítéshez kötött réz­műves és ónozó ipar tevékenységi körébe tartozik, s így a lószerszámveret készítő ipar gyakorlására jogosító ipar­igazolványt csak annak lehet kiadni, aki egyéb törvényes feltételek mellett rézműves és ónozó ipari képesítését mes­terlevéllel igazolja. (2598—7—1/1960. VIII. 12. szám.) 8. Pecsenye- és lángos sütés. A pecsenye-, illetve a lángos sütés — mint vendéglátó­ipari tevékenység — kereskedelmi és nem ipari tevékeny­ség. Az 1/1957. (III. 12.) Bk. M. sz. rendelet B) mellékletében is felsorolt pecsenyesütésre — mint magánkereskedői te­vékenységre — az iparjogosítványt a magánkereskedés gyakorlásáról szóló 1957. évi 17. sz. tvr. 13. §-a (1) bekez­désének a) pontja szerint az elsőfokú kereskedelmi ható­ság, tehát a végrehajtó bizottság kereskedelmi osztálya, saját hatáskörében adhatja ki. Helytelen, ha ipari osztály kereskedés gyakorlására jo­gosító iDarigazolványt ad ki, ehhez hatásköre nincs. An­nakidején — az 1955. április hó 7-én kelt K—153—7 1953. sz. körleirat — általánosságban már felhívta erre a hely­telen gyakorlatra a figyelmet. A tekintetben dönteni pedig, hogy a pecsenyesütő fog­lalkozhat-e lángos sütéssel — fentiek értelmében — ugyancsak nem az ipari szakigazgatási szervek hatásköre. Az 1/1957. (III. 12.) Bk. M. sz. rendelet 9. §-a szerint ugyanis az üzletkör kérdésében a szakmai szokást a KISOSZ igazolja és végső fokon a Belkereskedelmi Mi­nisztérium illetékes a döntésre. (2895—7—1/1960. VIII. 26. szám.) 9. Gyeptégla kitermelése. A Földművelésügyi Minisztériummal és az Igazságügy­minisztériummal egyetértésben kialakított álláspont sze­rint a gyeptégla előállítása általában mezőgazdasági jel­legű tevékenység, melyet a föld tulajdonosa vagy b^zná­lóia hatósági jogosítvány nélkül folytathat. Ha azonban valaki, például egy földművesszövetkezet egyik tagja (akinek kertész képesítése van), több vidéki tanáccsal; alkalmas állami tartalékföldek tekintetében megállapodást létesít, s a megállapodás szerint jogosult ellenérték fejében meghatározott területen a gyeoté^át kitermelni és köteles a területet a gyeptéglatermelés után újra füvesíteni, továbbá ugyancsak e megállanodások alapján a gyeptéglákat idegen munkaerő alkalmazásával kitermelteti és beszállíttatja egy földműve^szövetkez^t­hez, végül ez a földművesszövetkezet a gyeptéglákat tőle átveszi és fogyasztók (sportegyesületek, kertészek, magá­nosok stb.) számára forgalomba hozza, akkor a kérdéses tevékenység olyan elemekből tevődik össze, amelyek alap­ján vita merülhet fel a tekintetben, hogy az ismertetett tevékenység mezőgazdasági (tehát hatósági jogosítvány nélkül folytatható) vagy ipari, illetve kereskedelmi — ipar­igazolvány alapján gyakorolható — tevékenységnek minő­sül-e? Mivel a jogszabályok egyértelmű eligazítást nem adnak az ilyen tevékenység minősítése felől, ezért e kérdés — az Igazságügyminisztérium álláspontja szerint — a jogha­sonlóság alkalmazásával oldható meg. Ebből a szempont­ból az ismertetett tevékenység legjellemzőbb vonásait kell figyelembe venni és ezek az áru adás-vétele, továbbá az, hogy a tevékenység tárgya olyan áru, amelyet más ter­melői tevékenysége állított elő. Ez a meggondolás arra vezet, hogy az ismertetett tevékenységet magánkereskedői tevékenységnek kell tekinteni, amely rendszeresen és ke­resetszerűen csak érvényes iparigazolvány alapján folytat­ható. Mivel továbbá az ismertetett tevékenység — amely ide­gen munkaerő munkájának, valamint a gyeptéglák forga­lombahozatalának megszervezésére szorítkozik — vállal­kozás jellegű, a oüntetőjogi szabályok szemoontjából is meg kell követelni a megfelelő iparjogosítványt. (Aki ugyanis árucikkel megfelelő iparjogosítvány nélkül ipar­szerűen kereskedik — árucikknek tekintve az ipari vagy kereskedelmi vállalkozás részéről teljesített munkát vagy másnemű szolgáltatást is — árdrágító üzérkedést követ el. (3004—7—1/1960. IX. 3. szám.) 10. Kirakatrendezés. A Művelődésügyi- és a Belkereskedelmi Minisztérium egyetértő állásfoglalása szerint kirakatrendezésre jogosító iparigazolvány nem adható ki. A kirakatrendezés (kira­katdíszítés) ugyanis szellemi szolgáltatás, s mint ilyen a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr.

Next

/
Thumbnails
Contents