Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 81. szám

776 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 81. szám. végrehajtása tárgyában kiadott 2/1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendelet 1. 12) bekezdése értelmében nem ipari tevékenység, miért is a (3) bekezdés értelmében ennek gyakorlására jogosító iparjogosítvány sem adható ki. (2665— 7—1 1960. IX. 14. szám.) 11. Mezőgazdasági termelőszövetkezetbe belépő kisiparos vagy kisiparos belépő családtagjának vagyonbevitelt kötelezettsége. A Könnyűipari Értesítő 1960. október 7-i 40—41. továbbá a Tanácsok Közlönye ez évi 64. száma közölte a Legfőbb Ügyészség állásfoglalását a termelőszövetkezetbe belépő kisiparosnak vagy családtagjának vagyonbeviteli köte.ezettségéről. A Legfőbb Ügyészség állásfoglalásához meg kell jegyezni azt, hogy a „közös háztartásban" élő családtag fogalma ebben a vonatkozásban nem azonos az ipartörvény szerinti „segítő családtag" fogalmával. A termelőszövetkezetekről szóló 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 19/1959. (VII. 12.) F. M. sz. rendelet 7. §-a értelmében ugyanis ebből a szempontból közös háztartásban élő családtagnak a házastárs és a házassági kötelékben nem élő élettárs tekintendő, továbbá mindazok, akiket a családfő, vagy más családtag ugyanazonháztartás keretében eltart, végül azok is, akik a családdal közös fedél alatt élnek és munkájukkal a közös háztartás fenntartásához, vagy a család gazdálkodásának folytatásához rendszeresen hozzájárulnak. Tehát nemcsak a szorosan vett rokonok, hanem a rokoni köteléken túlmenően, olyan személyek is közös háztartásban élő családtagoknak tekintendők, akik az előbb említett feltételeknek megfelelnek. Nem tekintendő azonban közös háztartásban élő családtagnak az, aki a családfő, vagy valamelyik családtag alkalmazásában áll, vagy aki mint bérlő, albérlő, vagy ágyrajáró lakik együtt a családdal. 12. Textilfestés és textilmintázás minősítése. Az 1958. augusztus hó 5-én kelt 2463/IV/l—1958. K. sz. körleiratban foglalt elvi döntés (Kip. É. 1958. VIII. 14. 296. oldalon) változatlanul hatályos, azonban — tekintettel arra, hogy különböző, részben helytelen elnevezésű szabad iparigazolványokkal is működnek egyesek, vagy iparigazolványuk alapján helytelen, meg nem engedett tevékenységet is folytatnak — az idézett elvi döntés bővebb magyarázatot igényel. Ilyen különböző elnevezésű, a textilanyagok és ezeket pótló műanyagok festésével, mintázásával stb. kapcsolatos iparigazolványok: a képesítéshez kötött kelmeés fonalfestő — azután a képesítéshez nem kötött filmnyomó-, textilfestő-, kendőfestő-, kendőkészítő-, kézifestő-, nylonfestő- stb. iparigazolványok. A kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr. megjelenése után az egyes iparok kiadásának korlátozásáról szóló 3/1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendelet értelmében 1958. május 1. óta — többek között — nem adható ki iparjogosítvány a képesítéshez nem kötött (szabad) iparok közül a filmnyomó, továbbá a kendőfestő és készítő, valamint a műanyagkészítő és feldolgozó iparokban sem. Fentiek figyelembevételével — az egyöntetű iparhatósági gyakorlat és eljárás érdekében — a fentebb említett egyes iparigazolványok alapján gyakorolható tevékenységek az alábbiak: a) Textilanyagoknak egy színre való festése a képesítéshez kötött kelme- és fonalfestő ipar munkakörébe tartozik. b) Textilanyagokra famintával vagy hengerrel történő minta felvitele nem a festés fogalma alá, hanem a nyomás körébe tartozik. Textil és műanyagokból készült méterárukra történő minta — felvitel sem festés és mint ilyen — az előbbi tevékenységgel együtt — „a minták nyomása" fogalomkörbe esik (filmnyomás). Egyébként a filmnyomás meghatározása helyesen: fotoeljárással előállított sablonok felhasználása útján történő minta nyomás. c) Helytelen a „textilfestés" elnevezésű szabad iparigazolvány. Különösen helytelen akkor, ha ez alatt bármilyen textilanyagra bármilyen módon minták „festését" értené valaki, a textilfestő elnevezés ugyanis arra a tevékenységre utal, amely textiláruk egy színre való festését foglalja magában, e tevékenység pedig a képesítéshez kötött „kelme- és fonalfestő" ipar munkakörébe tartozik. Ha pedig kézzel történik a minta festése, akkor a „kézifestő" tevékenységről van szó. Egyéb esetben az ún. textilfestő" tevékenység a b) pont alá tartozik, vagyis mintanyomásról (filmnyomásról) van szó, e tevékenység pedig a 3/1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendeletben az 1958. május 1. óta ki nem adható szabadiparok között szerepel. Kézifestésen egyébként szakmailag azt a tevékenységet értjük, amelynek keretében (legtöbbször iparművészi színvonalon) kizárólag kézzel történik a mintázás bármilyen textil és műanyagból készült méterárura. Ez a kézifestő tevékenység sem a textilanyagok festése, sem a mintanyomás fogalma alá nem esik. d) A „kendőfestő" és „kendőkészítő" szabad iparok működési körének meghatározásánál ugyanaz a helyzet, mint az előző c) pontnál, tehát — mivel nem egyszínre való festésről, hanem mintákról van szó —, vagy kézifestés vagy minta nyomás lehetséges. A már festetten vásárolt anyagból kendők készítése és e saját készítésű kendők forgalombahozatala a „kendőkészítő" szabad ipar működési körébe beletartozik. e) Helytelen lenne a „nylonfestő" szabad ipar működési körét úgy meghatározni, hogy P. V. C. fóliából vagy műszálból készült anyagok bármilyen eljárással való mintás „megfestése" tartozik ide. „Textil anyagok" alatt ugyanis általában szálas anyagokból készült szöveteket értünk. A fólia más anyagot jelent. Ha a fóliára kézzel történik a mintázás, akkor erre a tevékenységre ugyanaz vonatkozik, mint ami a c) pontnál, a kézifestésnél. Ha pedig nem kézzel történik a mintázás, akkor a tevékenység csakis a b) pontban foglaltak szerinti mintanyomás (íilmyomás) lehet. Műszál tekintetében ugyancsak ez a helyzet, tehát a b) és c) pontban foglaltak az irányadók. összefoglalva a fentieket, a szóbanlevő tevékenységek —> a kézifestő tevékenység kivételével — a „textilanyagok festése", illetve a „textilanyagokra minta nyomása" fogalom alá vonhatók s e meghatározásnak főként abból a szempontból van jelentősége, hogy a minta nyomás a 3/ 1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendeletben ki nem adható szabadiparok között felsorolt „filmnyomó" iparral esik egy elbírálás alá. Arra kell ügyelniök tehát az iparhatóságoknak, hogy a különböző elnevezések milyen irányú ipari munkákat fednek, hogy egészben vagy részben nem tiltott tevékenységet folytatnak-e egyesek az 1958. május 1. után különböző elnevezések alatt kiadott szabadiparigazolványokkal. (2772—7—1/1960. VIII. 6. szám.) 13. Cégtáblák elhelyezése. A kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr. 20. §-ának (1) bekezdését és a 2/1958. (V. 1.) Kip. M. számú rendelet 37. §-ának (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az iparát lakásán vagy udvari helyiségben folytató kisiparosnak cégtábláját közvetlenül lakása, illetve udvari helyisége külső részén a bejáratnál, továbbá ezen felül a ház utcai bejáratánál is, de kiemelt területeken csakis a kapubélés (kapubejárat) alatt kell kifüggeszteni. Nem kiemelt területeken és külterületeken a cégtábla a házak kapuján vagy a házak homlokzatán is elhelyezhető. (2259—7—1/1960. VI. 30.) szám.) 14. Fodrász kisiparosok házhozjárása. Közegészségügyi szempontból megfelelő üzlethelyiséggel rendelkező fodrász kisiparos a telephelye szerint illetékes községben (városban) háznál is végezhet fodrászipari szolgáltatást. Fodrászipart azonban kizárólag házhozjárással gyakorolni nem lehet. A kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr. 18. §-a szerint ugyanis a kisiparosnak csak a telephelyén kívüli más községben (városban) végzett munkájához elő| feltétel a meghívás. ! A fodrászipari gyakorlásának közegészségügyi szempontból megfelelő üzlethelyiségére vonatkozó, 1954. december hó 17-én kelt 15000—26/1954. sz. elvi döntés változatlanul 1 hatályos. (3556—7—1/1960. X. 11. szám.)