Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 81. szám

770 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 81. szám. ségű terményt, illetve pénzösszeget adott ki. Az ilyen címen a tagokat megillető terményeket és pénzösszeget is a tagok természetbeni, illetve pénzbeni részesedésének kell tekinteni és azt a zárszámadásban a munkaegysé5reszesedéstől elkülönítve a „Tagok egyéb (nem munkaegység szerinti) részesedése"' címen kell kimutatni. A tagok részesedésének azt a részét, amelyet a termelőszövetkezet év közben már előlegként természetben kiadott és amit még a jövedelemfelhasználás keretében természetbeni kiosztás céljára tartalékol, a zárszámadásban természetbeni részesedésként kell kimutatni, függetlenül attól, hogy a termelőszövetkezet azt, vagy annak egy részét pénzbeni részesedésként számolta el. a vásárlás kivételével. A tagokat a természetbeni részesedés keretében megillető terményeket, termékeket az „Irányárak"-ban közölt állami felvásárlási áron kell értékelni IV. MÉRLEG 10. A mérleget a leltárral egyeztetett könyvelés alapján — az eszközöket és forrásokat az előírt csoportosítás szerint rendszerezve és a jövedelemfelhasználás adatait is magában foglalóan — úgy kell összeállítani, hogy a) az aktív oldalon szereplő eszközök közül nem lehet a jövedelemfelhasználás eszközeként tekintetbe venni — az állóeszközök értékét; — a hízó és egyéb állatok értékét, kivéve a szerződéssel lekötött hízóállatok december 31-i súlyának megfelelő értékét; — a segéd- és feldolgozó üzemek befejezetlen termelését; — a termelőszövetkezet által szerződéssel lekötött és a szállításig a termelőszövetkezet által tárolt burgonya, hagyma, bor (kétszer fejtett) értéke és az arra folyósított, illetőleg folyósítható előleg és bankhitel együttes összege közötti különbözetet, valamint e terményekből, termékekből szerződéssel le nem kötött — de 1961-ben értékesítésre kerülő — készlet értékét; — az adósok pénzbeni tartozásainak azt a részét, amely a termelőszövetkezet által kölcsön adott, de természetben visszatérő göngyölegek értékének terheléséből származik; — a fedezetigazolási zárolt számlán levő pénzösszeg azon részét, amelyet a termelőszövetkezet olyan célból zároltatott, hogy a zárszámadás fordulónapjáig még nem teljesített beszerzések, szolgáltatások kiegyenlítését biztosítsa; b) a mérleg passzív oldalán a kötelezettségek között feltüntetett középlejáratú különleges zárszámadási hiteleknek a folyó évben nem esedékes azon összegére, amelyre a felülvizsgálat megállapítása szerint a folyamatos termelés biztosítására természetben tartalékolt eszközök és az állóeszközök saját erőből származó része nem nyújt fedezetet, az egyéb eszközök között sem kell fedezetet biztosítani. 11. A mérleg elkészítése után ki kell számítani a termelőszövetkezet tiszta vagyonának (saját erőforrásainak) összegét. V. GAZDASÁGI BESZÁMOLÓ 12. A termelőszövetkezet vezetősége a mérleg összeállítása után szöveges gazdasági beszámolót köteles készíteni. A gazdasági beszámoló a zárszámadáskészítés munkálatainak egyik legfontosabb és egyben befejező része. Az összeállított mérleg mellett a vezetőségnek a gazdasági beszámoló elkészítéséhez a gazdálkodásra jellemző és kiható egyéb számszerű adatokra is szüksége van. A gazdasági beszámoló számszerű adatainak kimunkálásához a termelőszövetkezetnek először ki kell tölteni az „1960. évi gazdasági beszámoló munkalapjai'' című nyomtatvány táblázatait. A szöveges gazdasági beszámolót a táblázatok, valamint a rendelkezésre álló egyéb feljegyzések (leltár, mérleg, könyvelés, nyilvántartás, terv stb.) adatait felhasználva, külön rendelkezésre bocsátott „Útmutató a szöveges gazdasági beszámoló elkészítéséhez és a munkalapok kitöltéséhez" című kiadvány „1. Szöveges beszámoló tartalma" című részében foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni. VI. A ZÁRSZÁMADÁS KÉSZÍTÉSÉNEK MEGSZERVEZÉSE 13. A zárszámadás készítése nagyfontosságú és felelősségteljes feladat, amit az elnök irányításával az erre kijelölt bizottságnak kell elvégeznie. A bizottság munkájába a vezetőség tagjain, a főkönyvelőn, a mezőgazdászon, illetve állattenyésztőn kívül a brigádvezetőket (munkacsapatvezetőket) és a munkában legjobban kitűnt tagokat is be kell vonni. Az elnök köteles a zárszámadási munka menetéről a tagságot — készítés közben is — legalább egy ízben tájékoztatni. 14. A járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) köteles a termelőszövetkezetnek a zárszámadás elkészítéséhez segítséget nyújtani és gondoskodni arról, hogy a termelőszövetkezetek a jelen utasításban, az Útmutatóban és a zárszámadáskészítéssel kapcsolatos egyéb tájékoztatókban foglalt rendelkezéseket részleteiben megismerjék. Ebben a munkában az MNB járási fiókjai is kötelesek közreműködni és segítséget adni. A járási mezőgazdasági osztályok kötelesek gondoskodni arról is, hogy a zárszámadási rendelkezések, útmutatók, tájékoztatók szóvegét és a zárszámadáskészítés céljára szolgáló nyomtatványokat a termelőszövetkezetek kellő időben megkapják. A termelőszövetkezet vezetősége köteles az összeállított zárszámadást a gazdasági beszámolóval együtt a járási mezőgazdasági osztálynak felülvizsgálat és megerősítés végett bemutatni. 15. Az összeállított zárszámadást a járási mezőgazdasági osztály és a járási bankfiók együttesen köteles számviteli és számszaki szemoontból a megerősítés előtt felülvizsgálni. A felülvizsgálat feladata továbbá a termelőszövetkezeteket megillető és kérelmük alapján a járási bankfiók által engedélyezett olyan kedvezmények elszámolása, illetőleg a zárszámadás ennek megfelelő módosítása, amelyek érvényesítése csak a már számszakilag felülvizsgált zárszámadás adatai alapján bírálható el. Ilyen kedvezmények, az elszámolás sorrendjét is alapul véve, a következők: a) a termelőszövetkezet előző évi zárszámadása szerinti tehén- és továbbtartásra szolgáló üszőállományának saját nevelésű tenyésztésre alkalmas üszővel történt növelése esetében folyósítható — és üzemi bevételekhez hasonlóan felhasználható — hitel [a 4/1959. (XII. 5.) PM—FM. sz. együttes rendelet — a továbbiakban: Rendelet — 27. § (5)—(10) bek.]; b) a saját nevelésű tenyésztésre alkalmas kocákból a termelőszövetkezet előző évi állománya növelésére beállított kocák első leellésekor engedélyezhető — és az üzemi bevételekhez hasonlóan felhasználható — hitelfolyósítás [Rendelet 27. § (8)—(10) bek.]; c) a saját nevelésű mindazon üszők után, amelyekre az a) pont alapján hitel folyósítható, a leelléskor adható hitelelengedés (Rendelet 31. § 1/b. pontja); d) a termelőszövetkezetnek a meghatározott áruértékesítési szint teljesítése, illetve túlteljesítése esetén adható kedvezmény [Rendelet 29. § (5) bek.]. Ennek keretében, ha a termelőszövetkezet az 1960. október 31-én esedékes beruházási hiteleit üzemi bevételeiből törlesztette, akkor a kedvezményből a törlesztett hitelösszeg a termelőszövetkezet kérésére elszámolási számlájára jóváírható. Az elszámolási számlán jóváírásra kerülő összeg azonban legfeljebb annyi lehet, amennyivel a fel nem osztható szövetkezeti alap saját erőből történő kötelező növelésére a termelőszövetkezet év közben már többet teljesített, mint annak az alapszabály szerint előírt legalacsonyabb mértéke (a tagok természetbeni és pénzbeni részesedése értékének 10%-a);