Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 81. szám

81. szám. TANÁROK KOZT ONYF 771 e) a saját erőből eszközölt beruházások után a termelőszövetkezet kérelmére adható hitelelengedési kedvezmény [Rendelet 29. § (1)—(3) bek.]. A saját erőből eszközölt beruházások értéke megállapításánál a fel nem osztható szövetkezeti alap növeléseként vehető tekintetbe, tehát a 10%-ba beszámítható: — a saját erőforrásból (tehermentes üzemi bevételekből vagy a tagok munkájából) év közben beszerzett, illetőleg létesített állóeszközök értéke, beleértve a házilagosan létesített befejezett beruházásoknál a tagok munkájának, valamint a saját fuvarnak és a saját előállítású anyagoknak a folyó évi jövedelmet terhelő értékét; — a beruházásokat terhelő tartozások törlesztésére év közben saját erőforrásból felhasznált pénzeszközök értéke; — az MNB beruházási betétszámlára az üzemi bevételekből évközben befizetett, de beruházásra még fel nem használt összegek; — a zárszámadás szerint a fel nem osztható szövetkezeti alap növelésére év végén tartalékolt pénzösszeg, ha annak a beruházási betétszámlára való befizetésére — fedezet biztosításával — a termelőszövetkezet a megbízást megadta. A saját erőből eszközölt beruházások után járó kedvezményt beruházási közép- és hosszúlejáratú hitelek hiányában a termelőszövetkezet beruházási betétszámláján kell jóváírni. A hitelkedvezmények elszámolásánál a rövidlejáratú beruházás; hiteleket nem lehet figyelembevenni, tehát kedvezményből ilyen hitel nem törleszthető. Ugyancsak a felülvizsgálat keretében kell a középlejáratú különleges zárszámadási hitelek fedezetét elsősorban a termelési alappal, ha ez nem fedezi, a fel nem osztható szövetkezeti alappal lekötött eszközökben megteremteni és csak az így nem fedezhető különleges középlejáratú hitelek összegét lehet a mérleg aktívák oldal X. tételében, mint fedezetlen hitelt, beállítani. A felülvizsgált és e pontban foglaltaknak megfelelően módosított zárszámadás kerül a megerősítő bizottság elé. VII. ZÁRSZÁMADÁSKÉSZlTÉSRE NEM KÖTELEZETT TERMELŐSZÖVETKEZETEK VAGYONMÉRLEGE 16. Az 1960. évben (nem egyesülés útján) alakult olyan termelőszövetkezetek, amelyek a közös gazdálkodást 1960. szeptember 1. után kezdték meg, nem zárszámadást, hanem 1960. december 31-í fordulónappal felvett részletes leltár alapján vagyonmérleget kötelesek készíteni. A vagyonmérleget készítő termelőszövetkezeteknél a leltárt úgy kell összeállítani, hogy abból az eszközök és kötelezettségek értéke, a vagyonmérleg egyes mérlegtételeinek megfelelően összegezve külön-külön megállapíthatók legyenek. A leltár felvételére és a leltár értékelésére vonatkozóan egyébként a jelen utasítás II. fejezetében foglalt előírások ezekre a termelőszövetkezetekro is minden tekintetben vonatkoznak. A vagyonmérleget a leltár alapján úgy kell összeállítani, hogy az eszközöket és forrásokat egymással szembeállítva, két főszakaszban I. Állóeszközök és azok forrásai, II. Forgóeszközök és azok forrásai szerint mutassa ki. A vagyonmérleg összeállítása során meg kell állapítani és a mérleg megfelelő tételeként be kell vezetni az állóeszközök saját forrásának, a „Fel nem osztható szövetkezeti alap"-nak értékét, illetőleg ennek hiányában az „Állóeszközök forrástöbbleté"-t, majd külön a forgóeszközök saját forrásának a „Forgóvagyon"nak értékét, illetve ennek hiányában a „Forgóeszközöl* forrástöbbleté"-t. A vagyonmérleget és annak mellékletét képező leltárt, az elnök, illetve vezetőség aláírásával ellátva, két példányban kell elkészíteni, melyek közül egyik példányt a járási mezőgazdasági osztálynak kell legkésőbb 1951. január 31-ig megküldeni, egy példány megőrzésre a termelőszövetkezetnél marad. 17. A vagyonmérleg elkészítésére vonatkozó részletes tájékoztatót az érdekelt termelőszövetkezetek közvetlenül megkapják. VIII. A MÉRLEG VALÓDISÁGA 18. A gazdasági beszámoló alapja a mérleg. A mérl<»get bizonylatokkal alátámasztott, ellenőrzött és a szabályszerű leltárral egyeztetett olyan könyvelési feljegyzések alapján kell elkészíteni, amely az év minden gazdasági eseményét tartalmazza. A mérleg elkészítése előtt a leltár és a könyvelés adatai közötti különbözeteket szabályszerűen el kell könyvelni. Ebből következik, hogy a mérleg (leltár) és a főkönyvi könyvelés, valamint az analitikus nyilvántartások adatai között eltérés nem lehet. Abban az esetben, ha az ellenőrzésre jogosult bármely szerv felülvizsgálata során a nyilvántartásokban és a könyvelésben, illetve a mérleg és a könyvelés adatai között eltérést állapít meg, a főkönyvelő és a mulasztást elkövető termelőszövetkezeti tag, illetve alkalmazott ellen fegyelmi eljárás megindítását kell javasolni, olyan termelőszövetkezeti elnök, vezetőségi tag és főkönyvelő ellen pedig, aki a zárszámadásban (leltár, mérleg, gazdasági beszámoló) tudatosan helytelen adatot közöl, büntető feljelentést kell tenni. A leltárt, a mérleget, a gazdasági beszámolót és ezek mellékleteit az elkészítésért felelős személyek kötelesek aláírni, akik aláírásukkal az abban foglalt adatok valódiságáért is felelősséget vállalnak. IX. A ZÁRSZÁMADÁS MEGERŐSÍTÉSE ÉS JÓVÁHAGYÁSA 19. A zárszámadás megerősítését a járási mezőgazdasági osztály által erre a célra alakított bizottság végzi. A megerősítő bizottság vizsgálja meg, hogy a zárszámadás minden tekintetben megfelel-e a rendelkezésekben előírt követelményeknek, majd — a termelőszövetkezet szervezeti életének, gazdálkodásának, vagyoni- és pénzügyi helyzetének elemző értékelése alapján — tegye meg észrevételeit, javaslatait a termelőszövetkezet működésével, eredményeivel kapcsolatban. A megerősítő bizottság a zárszámadással kapcsolatos megállapításait, javaslatait közli a termelőszövetkezet vezetőségével, amelyeket a zárszámadást jóváhagyó közgyűlésen ismertetni kell. 20. Az ellenőrző bizottság köteles az éwégi elszámolások helyességét, valódiságát ellenőrizni, ennek során különösen azt vizsgálni, hogy az állam iránti és egyéb kötelezettségek teljesítése, a közös vagyon előírásszerinti növelése, az alapok és tartalékok biztosítása megtörtént-e, a jövedelem felhasználása, illetőleg felosztása megfelelnek-e a jogszabályok és az alapszabály rendelkezéseinek. Az ellenőrző bizottság a zárszámadással kapcsolatban jelentést készít. E nélkül a közgyűlés a zárszámadás elfogadása felől nem határozhat. 21. A termelőszövetkezet vezetőségének a zárszámadást a megerősítéstől számított 8 napon belül közgyűlésen kell a tagsággal ismertetnie, megtárgyalnia. A közgyűlés — az ellenőrző bizottság jelentésének megtétele után — az észrevételek, javaslatok figyelembevételével határoz a zárszámadás elfogadásáról. 22. A zárszámadást mellékleteivel együtt két példányban, gépírással, tintával vagy tintaceruzával kell elkészíteni. Ebből a közgyűlés jóváhagyása után egy példányt a