Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 78. szám

726 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 78. szám. tést előidéző okok felmerülnek. Ha a vállalat az eredményjavító hatású helyesbítésre vonatkozó Igényét nem a helyesbítés okának felmerülése alkalmával, hanem csak az év végén jelenti be, eredményjavító helyesbítés nem engedélyezhető. 4. §. A nyereségrészesedés mértékének megállapítása (1) Az alapjövedelmezőség teljesítése esetén járó felosztható nyereségrészesedés számítási alapja a bázis évben, illetve az azt megelőző évben elért többletnyereség után elszámolt felosztható nyereségrészesedés összege. A szállítási alap megállapításánál tehát az előző két évben ténylegesen igénybevett felosztható .nyereségrészesedés összegéből le kell vonni az alapjövedelmezőség teljesítése címén kapott nyereségrészesedést. (2) Az alapjövedelmezőségnek megfelelő nyereség elérése esetén igénybevehető felosztható nyereségrészesedés mértékét egységesen az előző évi nyereségrészesedés öszszegének 20%-ában és az azt megelőző évi nyereségrészesedés összegének 10%-ában állapítom meg. (3) A többletnyereség után igénybevehető felosztható nyereségrészesedés mértékét (a továbbiakban: részesedési hányad) két tényező a) az irányító szerv által jóváhagyott ún. szorzókulcs, b) a vállalat bázisidőszaki bérhányada határozza meg. (4) A szorzókulcsokat az irányító szervek a jövedelmezőségjavítási lehetőségek figyelembevételével a vállalatok részére több évre érvényesen állapítsák meg. (5) Az egyes vállalatok részére a több évre érvényes szorzókulcsokat a minisztérium közvetlenül vagy a vállalati irányító szervek útján — a Pénzügyminisztérium által meghatározott keretek között — legkésőbb 1960. december 31-ig köteles megállapítani. (6) A bázis év bérhányadát a bérköltségek között elszámolt természetbeni juttatások, állományon kívüli bérek és hűségjutalmak összegével csökkentett bérköltségeknek (a továbbiakban: kifizetett bér) a helyesbített teljes termelési értékhez való viszonyításával kell megállapítani. A bázisidőszak helyesbített teljes termelési értékének kiszámításánál a 2. §. (2) bekezdésének h) pontjában említett hatósági árváltozás miatti helyesbítéseket mindenkor érvényesíteni kell. (7) A részesedési hányadot a jóváhagyott szorzókulcs és az előző évi bérhányad szorzataként a vállalatok maguk számítják ki és terjesztik ellenőrzés és jóváhagyás céljából az irányító szerv elé. A részesedési hányad jóváhagyásáról az irányító szerv legkésőbb az alapjövedelmezőség jóváhagyásával egyidejűleg dönt. (8) A többletnyereség után vállalatfejlesztési és tartalékolási célokat szolgáló nyereségrészesedés címén egységesen a többletnyereség 10%-a számolható el. (9) A (4) bekezdésben foglaltak szerint megállapított szorzókulcsok állandóságának biztosítása érdekében az Irányító szervek az egyes vállalatok több évre előre megállapított szorzókulcsát — mindenkor a hatálybalépés évét megelőzően — csak akkor módosíthatják, ha azt a) újonnan belépő vagy a vállalattól független okból elmaradó beruházásnak az önköltségre gyakorolt lényeges, de a szorzókulcs kialakításánál figyelembe nem vett hatása, b) a jövedelmezőséget jelentősen befolyásoló profilváltozás vagy szervezeti változás, vagy egyéb előre nem látott tényező indokolja és ha a szorzókulcs módosításával a Pénzügyminisztérium előzetesen egyetértett. (10) Azokban az iparágakban, ahol a termelés és az önköltség évenkénti alakulását természeti tényezők hatására változó alapanyag ellátás (például a mezőgazdasági terméseredményektől függő alapanyagellátás az élelmiszeriparban) vagy egyéb lényeges külső okok (például helyiipari vállalatok esetében) olyan mértékben befolyásolják, hogy a szorzókulcs több évre előre nem állapítható meg, a minisztérium javaslatára a Pénzügyminisztérium vállalati éves szorzókulcsok megállapítását is engedélyezheti. A jelen utasítás egyéb előírásai ezekre a vállalatokra is vonatkoznak. 5. §. Az igénybevehető nyereségrészesedés (1) A vállalatok által igénybevehető felosztható nyereségrészesedést az alapjövedelmezőségnek a 3. § szerint számított teljesítése, illetve túlteljesítése esetén — az előző évek nyereségrészesedése, illetve a tárgyévi többletnyereség után — a 4. §-ban foglaltak szerint meghatározott kulcsokkal kell kiszámítani. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint igénybevehető összegeken felül és azokkal együtt azok a vállalatok, amelyek a bázis évi többleteredmény után számított nyereségrészesedést teljes egészében nem vehették igénybe, mert az meghaladta a (3) bekezdés szerint elszámolható legmagasabb összeget — a tárgyévi alapjövedelmezőség elérése esetén, az irányító szervnek az előző évi mérleg jóváhagyásával egyidejűleg adott írásbeli engedélye alapján — az elmaradt felosztható nyereségrészesedést is elszámolhatják. Az erre vonatkozó engedélyeket az irányító szervek a mérlegjóváhagyással egyidejűleg kötelesek kiadni és abban a következő évben igénybevehető összeget rögzíteni. (3J A felosztható nyereségrészesedés címén együttesen igénybevehető összeg nem lehet több, mint a tárgyévben a 4. §. (6) bekezdésében foglaltak szerint számított kifizetett bér egy havi átlaga (1/12-ed része). (4) A felosztható nyereségrészesedésnek az 1—3. bekezdésekben foglaltak szerint kiszámított összegét a minisztérium csökkenteni köteles a) azzal az összeggel, amellyel a vállalat a munka-, védő- és egyenruha juttatásiv fordítható kereteit túllépte [3/1958. (III. 7.) Mü. M. sz. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése]; b) legalább a túllépés összegével, illetve a minisztérium által megállapított büntető szorzó alkalmazásával