Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 78. szám

78. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 727 számított összeggel, ha a vállalat a részére jóváhagyott munkás átlagbéreket és alkalmazotti átlagkereseteket, a minisztérium megállapítása szerint indokolatlanul túllépte; c) azzal az összeggel, amelyet a mérlegjóváhagyást követő revíziók utólagos megállapításai szerint a bázis vagy azt megelőző évben nyereségrészesedés címén a vállalat indokolatlanul igénybe vett, kivéve, ha a korábbi évben indokolatlanul igénybevett nyereségrészesedésnek megfelelő többletnyereség a következő évben számvitelileg veszteségként már elszámolásra került; d) azokkal az összegekkel, amelyeknek nyereségrészesedést csökkentő tételként való elszámolását egyéb jogszabályok előírják. (5) Ha valamely vállalat alapjövedelmezőségét a tervgazdálkodás mindenkori rendjével összhangban kiadott utasítások megszegésével, vagy az érvényes jogszabály )kban foglalt rendelkezések be nem tartásával (pl. áremelés), avagy a termelés összetételének a népgazdaság eideiéit sértő önkényes megváltoztatásával teljesítette túl, a felügyeletet ellátó minisztérium köteles a vállalatnál a .öbbletnyereség vagy a nyereségrészesedés összegét a negfelelő szintre csökkenteni, súlyosabb esetben pedig a vállalatot a nyereségrészesedésből kizárni. (6) A minisztérium a nyereségrészesedésből kizárhatja, Uetve a részesedés csökkentésével sújthatja azt a vállaatot, amely nem tartotta be a kötelezően előírt leltáozási rendelkezéseket, nem biztosította a bizonylati fe[yelmet, nem gondoskodott az analitikus számaiások, a :alkulációk és egyéb, a mérleg alapját képező számadáok helyes elkészítéséről és ezért mérlege nem nyújt megázható alapot a többletnyereség megállapítására, torábbá, ha az eredményrontó helyesbítő tételeket maga íem tárta fel. 6. §. Kiegészítő rendelkezések (1) Az irányító szervek — a korábbinál szélesebb körjen — érvényesítsék azt az eddig is folytatott gyakorlaot, hogy a Pénzügyminisztériummal egyetértésben a nyereségrészesedés általános feltételein felül a vállalatok ré»zére speciális, vagy népgazdasági szempontból különösen 'ontos feladataik teljesítésére ösztönző külön feltételeket írnak elő (pl. exportterv, termelékenység stb.). (2) Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a termelés jelentős fokozását gazdaságpolitikai célkitűzések, vagy sgyes konkrét közgazdasági okok indokolják és az ezzel kapcsolatos vállalati erőfeszítések a termelés költségeinek csökkenésében nem juthatnak kifejezésre, vagy éppen többletköltségekkel járnak, a nyereségrészesedés alapfeltételeként — a Pénzügyminisztériummal egyetértésben — az alapjövedelmezőség helyett abszolút forintban meghatározott alapnyereséget lehet előírni és számukra a nyereségrészesedés mértékét az ehhez képest jelentkező többleteredmény után lehet megállapítani. (3) Az előző §-okban foglalt általános irányelvektől a további iparági sajátosságok indokolt érvényesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal való előzetes egyetértés esetén el lehet térni. 7. §. Átmeneti rendelkezések (1) A három év eredményeiben való érdekeltséget fokozatosan kell bevezetni, ezért az 1961. évre megállapított alapjövedelmezőség tartása címén a vállalatokat csak az 1960. évi többletnyereség után kapott nyereségrészesedés 20%-a illeti meg. (2) Az építőipari vállalatok részére a nyereségrészesedés mértékét meghatározó szorzókulcsokat — az iparvállalatokétól eltérően — további intézkedésig évenként újólag kell megállapítani. A jelen utasításban foglalt egyéb előírások azonban 1961-től az építőipari vállalatokra is alkalmazandók. 8. §. Egyéb rendelkezések (1) A vállalatok alapjövedelmezőségének a jóváhagyott mérlegbeszámoló alapján történő megállapítását és a Pénzügyminisztériumhoz való bejelentését a minisztériumok minden évben az előző évi mérlegbeszámolók összesített adatainak a Pénzügyminisztériumhoz történő benyújtására megállapított határidőt követő két héten belül végezzék el. A jóváhagyott alapjövedelmezőségi kulcsokról a vállalatokat a Központi Adóhivatal is értesíti. (2) A tanácsok felügyelete alá tartozó vállalatok esetében az intézkedés joga a felügyeletet ellátó minisztérium helyett a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács vb. pénzügyi osztályát illeti meg, amely mindenkor az illetékes szakigazgatási szervvel együttműködve jár el, s a vállalatokat a jóváhagyott alapjövedelmezőségükről értesíti. (3) A minisztériumi eredményhelyesbítési tartalék képzésének és felhasználásának szabályait a Pénzügyminisztérium az irányító szervek részére külör határozza meg. (4) Az egyes ipari ágazatok részletes nyereségrészesedési szabályait az irányító szervek — a Pénzügyminisztériummal egyetértésben — állapítják meg. Nyers Rezső s. k., pénzügyminiszter A belkereskedelmi miniszter 104 1960. (K. É. 44.) Bk. M. számú utasítása az árukölcsönakcióban árusítható áruk jegyzékének módosításáról. Az Országos Takarékpénztár által kibocsátott „Televízió" keresztnyomású hitellevelek ellenében 1960. évi december hó 7-től a következő televíziós készülék típusok Benczúr típus fogy. ár 5.400,— Ft AT 301 típus fogy. ár 4.600,— Ft AT 301 E típus fogy. ár 4.850,— Ft 302 típus fogy. ár 5.150,— Ft