Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 71. szám

71. sz^m. TANÁCSOK KÖZLÖNYE valsmint a tagok között kiosztásra tervezett mértében felül, mely tsz-eknél, milyen mennyiségű abraktakarmány felesleg mutatkozik. A vizsgálat terjedjen ki a háztáji gazdaságok takarmányellátoitságára is, azaz a háztáji földön termelt és a munkaegységre kiosztott mennyiség megállapítására. Ahol a tagok részére munkaegység után kukorica osztás még nem történt, javasolni kell, hogy munkaegységre történő természetbeni kiosztás címén csak olyan mennyiségű kukoricát adjanak, amennyi általában a tagság saját szükségletének kielégítésére történő állattartáshoz szükséges. Azoknál a termelőszövetkezeteknél, ahol a bizottság megállapítása szerint takarmányfelesleg mutatkozik, az említett szervek kiküldöttei beszéljék meg a termelőszövetkezet vezetőségével e felesleg felhasználásának módját. 6. A termelőszövetkezeteknél mutatkozó takarmányfelesleg felhasználása tekintetében a- bizottsági vizsgálat alapján az alábbiak szerint lehet eljárni: a) Meg kell vizsgálni, hogy a rendelkezésre álló takarmánytöbbletből milyen mértékig és milyen feltételek mellett lehet a tsz állattenyésztés fejlesztési, valamint árutermelési tevékenységét növelni. Figyelembe kell tehát venni, hogy a termelőszövetkezet milyen mértékben növelheti kocaállományát, miiyen mértékben képes annak várható szaporulatát elhelyezni és moghizlalni, vagyis egyszerű kivitelezésű építkezés mellett — főleg saját erőből — képes-e az ehhez szükséges férőhelyeket megépíteni. Ezekhez a lehetőségekhez mérten kell a takarmányfeleslegből biztonsági tartalékot képezni. b) Amennyiben az a) pontban foglaltak szerinti takarmány felhasználás lehetőségét tsz-eknél biztosítani nem lehet, vagy azon túlmenően is jelentkezik még takarmányfelesleg, javasolni kell a -termelőszövetkezetnek, hogy kössön a háztáji gazdaságokkal ún. bérhizlalási szerződéseket. A tsz vásárolja meg a tagok háztáji gazdaságában levő süldőfr lesieg&t és ezeket ott visszahagyva a tagokkal kössön olyan megállapodást, miszerint a termelőszövetkezet a sertések meghízlalásához szükséges takarmánymennyiséget a tagok rendelkezésére bocsátja és a hizlalás munkájáért a tagnak munkaegységet térít (a munkaegység jóváírást az egységnyi súlygyarapodáshoz felhasznált takarmánymennyiság figyelembevételével differenciáltan kell megállapítani). Az állatforgalmi vállalatok a - tsz-ekkel kössenek a tagságnál visszahagyott süldőmennyiségre hizlalási szerződést. A tsz-ek a szerződés alapján igénj'bevehető hitelből fizessék ki a tagjaiknál leszerződött süldők árát. A szerződések alapján átadásra kerülő sertések után a termelőszövetkezetet megilleti a nagyüzemi felár, míg az átadott hizottsertéseket a tsz áruértékesítési tervének teljesítésébe kell beszámítani. c) A háztáji gazdarágok süldőíeleslegének helyszínen történő meghizlalása érdekében a termelőszövetkezeteknek a következő lehetőséget is ajánlani kell: A termelőszövetkezet a többlet takarmányt azoknak a jól dolgozó tsz tagoknak adja el állami felvásárlási áron, akik az állatforgalmi vállalattal sertésre hizlalási szerződést kötöttek. Azt, hogy a közös takarmánykészlet feleslegből egy-egy tsz tag mennyi takarmányt kapjon, a termelőszövetkezet a tag háztáji gazdaságában megtermelt és a munkaegység alapján kapott takarmány készletének figyelembevételével állapítja meg. Az ilyen szerződés alapján a tagok által átadott hizottsertés is beszámít a tsz-ek 100 kh-ra eső áruértékesítési mutatójába. Annak érdekében, hogy a tsz-ek érdekeltté váljanak a háztáji gazdaságok — jelen pontban foglaltak szerinti — szerződéses sertéshizlalásának fokozásában, az 1.008 1960. számú együttes utasításban foglalt — a háztáji gazdaságokban megszervezett szerződéses sertéshizlalásért járó — lebonyolítási díjat és annak kifizetési feltételeit az alábbiak sprint módosítjuk: .Amennyiben a termelőszövetkezet sertés darabonként meghatározott — de legalább 1 q — abraktakarmányt ad el tagjainak állami felvásárlási áron, a szerződés keretében így átadott hízottsertések után kg-ként —darabszámtól függetlenül — 1,20 Ft lebonyolítási díjat kap, (megszűnik tehát a 20 vagy 50 db sertés egyszerre történő átadásának követelménye). A lebonyolítási díj öszszege negyedévenként kerül átutalásra, a tárg", -egyedév alatt — szerződésben lerögzített időpontban — átadott hizottsertés mennyiség után. Az így átutalt lebonyolítási díjat a termelőszövetkezet bármilyen célra felhasználhatja a közgyűlés döntése "alapján: d) Ha a tsz a többlet takarmányt sem a közös, sem a háztáji állományon keresztül nem tudja hasznosítani, el kell érni, hogy ezt a takarmány mennyiséget az állam felé értékesítse. 7. Az aszálysújtotta területeken működő tsz-ek állatállományának takarmánnyal való megsegítéséről a földművelésügyi miniszter külön utasításban 'intézkedik. E területeken az 5. pontban említett bizottság útján ter melőszövetkezetenként vizsgáitassa meg, hogy milyen mennyiségű takarmány támogatásra van szükség a törzsállomány létszámának fenntartása és átteleltetése, valamint a sertés árutermelés növelése céljából. 8. A termelőszövetkezetek takarmányhelyzetének felülvizsgálatát végző bizottság munkáját a járási tanács vb. mezőgazdasági osztálya úgy irányítsa, hoy a vizsgálatok 1960. december hó 15. napiáig minden termelőszövetkezetnél befejeződjenek A felülvizsgálást végző bizottság munkájáról hetenként adjon jelentést a járási tanács vb. mezőgazdasági osztályának. A mezőgazdasági osztály a jelentés alapján azonnal tájékoztassa a járási tanács vb. elnökét és kérjen segítséget, ha valamely termelőszövetkezettel a takarmányfelesleg felhasználására nézve nem sikerült megfelelő megállapodást létesíteni. A felülvizsgálat eredményéről 1930. december hó 20. napjáig a járási tanács vb. mezőgazdasági osztálya, a járási felvásárlási kirendeltség bevonásával adjon jelentést a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya részére. A jelentés egy-egy példányát meg kell küldeni a megyei felvásárlási kirendeltségnek és a megyei állatforga'mi vállalatnak is. A megyei tanács ' vb. mezőgazdasági osztálya és a megyei felvásárlási kirendeltség az állatforgalmi vállalat bevonásával 19C0. december hó 25. napjáig k'^zitsen együttes összefoglaló jelentést a megyei tanács vb. és a megyei pártbizottság részére és kérjék, hogy a jelentés megtárgyalását — a szükséges intézkedések megtétele végett — tűzzék napirendre. A jelentés egy példányát fel kell terjeszteni a Földműveié"ügyi Miniszt'rivn Állattenyésztési Főigazgatóságához. A jelentés terjedjen ki elsősorban arra, hogy a) hány tsz került felülvizsgálatra; b) a felülvizsgálat során hány tsz-nél milyen mennyiségű abxaktakarmány felesleg, vagy hiány került megállapításra; c) a takarmányfelesleg felhasználására nézve a 6. pont a)—d) alpontjaiban foglalt egyes lehetőségeket hány tsz választotta és ezáltal milyen mennyiségű sertés meghizlalása vált. lehetővé külön a közös és külön a háztáji gazdaságban, illetve milyen mennyiségű abraktakarmányt fognak a felesleggel rendelkező tsz-ek az állam részére értékesíteni. 9. A háztáji és egyéni gazdaságokban az állam részére történő hizottsertés árutermelés elősegítése és fokozása érdekében az állam központi készletből szemestakarmányt juttat azon termelőszövetkezeti tagoknak, egyéni termelőknek, vagy sertéstartóknak, akik az állammal legkésőbb 1961. október 31-ig történő átadásra sertéshizlalási szerződést kötnek. A szemestakarmányt a szerződők utalvány ellenében állami eladási áron (kukorica esetében 215,— Ft/q) — készpénzfizetés mellett — a lakóhelyük szerint illetékes terményforgalmi vállalat legközelebbi raktárából 1961. január 1. napjától kezdve vehetik át. A szerződéssel lekötött hízósertésenként juttatandó takarmánymennyiséget az alábbiakban állapítjuk meg: a) Baranya, Borsod, Fejér, Győr-Sopron, Heves, Komárom, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyékben 1,5 q. b) Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok megyékben: 2,— q.