Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 71. szám

670 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 71. szam. c) A b) pontban felsorolt megyék területén a következő járások (városok) területén: szegedi, szentesi, kecskeméti, kiskunfélegyházai, kalocsai, kunszentmártoni, törökszentmiklósi, biharkeresztesi, berettyóújfalui és polgári, valamint Csongrád, Szeged, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Mezőtúr és Turkeve városokban; 2,5 q. A takarmányutalványt azok a szerződők is igényelhetik, akik az állatforgalmi vállalatokkal 1961. évi október 31-ig történő átadásra már korábban sertéshizlalási szerződést kötöttek. Ezekre a sertésekre vonatkozó takarmányutalványt az állatforgalmi vállalat visszamenőleg 30 napon belül adja át a szerződőnek. A jelen utasítás 6. c) pontjában megállapított lebonyolítási díjat a tsz-ek csak azon háztáji gazdaságokban szerződött sertések után kapják, amelyek meghízlalására a tagoknak a közös takarmánykészletből juttattak takarmányt. Azok után a háztáji gazdaságokban szerződött sertések után, amelyeknek meghizlalásához a tsz-tagok az állatforgaími vállalatok utalványai alapján a központi készletből kaptak takarmányt, a termelőszövetkezetek lebonyolítási díjat nem kaphatnak. 10. A szarvasmarhatenyésztésben a létszám tervek teljesítése érdekében alapvető feladat a tervezett borjú. szaporulat elérése. Ezért a megyei és járási szakigazgatási szervek kísérjék figyelemmel a fedeztetések alakulását, rendszeresen ellenőrizzék és a tanácsnak, illetve a végrehajtó bizottságnak készítsenek jelentést a tapasztaltakról. A borjúszaporulati terv teljesítése érdekében használják ki teljes mértékben a mesterséges termékenyítés lehetőségét. Emellett gondoskodjanak arról, hogy ahol a mesterséges termékenyítés nincs bevezetve, ott elegendő tenyészbika álljon rendelkezésre. A jövő évi tenyészbika szükségletet gondosan mérjék fel és idejében jelezzék, ha tervezettel wemben több tenyészbika igény jelentkezik . 11. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztése érdekében lényeges feladat — a termelőszövetkezeti gazdaságok közös szarvasmarha állományának fejlesztése mellett — a háztáji szarvasmarhatenyésztés erősítése is. A háztáji állomány megtartásához elsősorban a takaimányellátást kell biztosítani. Ennek érdekében a termelőszövetkezetek törekedjenek a háztáji gazdaságok takarmány alapjának növelésére, illetve az ott termelt takarmány kiegészítésére. Fel kell hívni a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy a háztáji állomány részére — a lehetőségekhez mérten — 1961-ben zöldtakarmányt is juttassanak, másrészt már a tél folyamán jelöljék ki a háztáji állomány legelő területét. A szakapparátus a háztáji szarvasmarha állomány rendszeres fedeztetése, a borjak felnevelése érdekében végezzen széleskörű felvilágosító munkát. Előadásokon, tanfolyamokon tapasztalatcsere értekezleteken ismertessek a háztáji állatállomány jelentőségét, s különösen a termelőszövetkezetek vezetőivel értessék meg annak fontosságát. Annak érdekében, hogy a termelőszövetkezeti tagok a saját állományuk pótlásán felül jelentkező borjúszaporulatot felneveljék és azokat kedvező áron értékesíthessék, a jelenlegi szerződéses üszőnevelési és bika-tinó hizlalási akcióban érvényes átvételi alsó súlyhatárt, valamint a szerződéses átvételi árakat az alábbiak szerint módosítjuk: I. II. minőségi osztály Ft/kg 131—160 kg-ig 161—200 kg-ig 201—250 kg-ig 251—300 kg-ig 13,— 12 — 11— 10,50 10 — 9,— 9,— 9,— A fentiek alapján a háztáu gazdaságokból szerződéses keretben átadásra kerülő növendék szarvasmarhákat az állami gazdaságokhoz és a termelőszövetkezetekhez kell kihelyezni az alábbi eladási áron: a) állami vállalatoknál és állami gazdaságoknál DZ így elhelyezett növendék állatok eladási ára, a mindenkori vételár + 0,60 Ft kg árrés, b) a termelőszövetkezeteknél elhelyezett ilyen növendék állatok eladási ára, a mindenkori szabadpiaci vételár + 0,90 Ft kg árrés. A szabad ár és a szerződéses ár közötti különbözetet az állatforgalmi vállalatok dotációból fedezik. A megyei és járási mezőgazdasági osztályok és az állatforgalmi vállalatok érjék el, hogy a háztáji gazdaságokban jelentkező borjúszaporulatot a tsz tagok a borjúnevelési szerződés keretéban felneveljék. 12. A háztáji szarvasmarha-állomány fejlesztése érdedében továbbra is lehetővé tesszük jóminőségű tenyészüszők természetbeni törlesztésre történő juttatását, azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik nem rendelkeznek háztáji szarvasmarhával. A megyei és járási szakigazgatási szervek már most fejtsenek ki felvilágosító munkát ennek sikere érdekében. Az akció kedvező feltételeit a termelőszövetkezetek vezetői és a tágság között tudatosítsák, hogy a tenyészüsző juttatás mértéke és feltétele az 1960. évivel azonos lesz. 13. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a feketevágások felderítésére, illetve felszámolására. A Gazdasági Bizottság határozatot hozott, hogy a marha fekete vágása esetén szigorúbb büntetést kell alkamazni, és a szabálysértési eljárások során kiszabható bírságot meg kell emelni. 14. Ez évben a szarvasmarhaállomány minőségének javítása érdekében lehetőséget adtunk, hogy a termelőszövetkezetek a gyenge termelőképességű teheneket selejtezhessék. A tehén kivágásra adott többlet keretszámot azonban nem minden megyében használták fel. A Gazdasági Bizottság határozata alapján a fel nem használt selejt-tehén mennyiséggel az 1961. évi kivágási keretszámot meg kell emelni. Ezt a mennyiséget a megyei mezőgazdasági osztályoknak leküldendő kivágási tervszámok kialakításánál már figyelembe vettük. A fel nem használt keretszámon belül a tehenek selejtezésének továbbra is feltétele, hogy a termelőszövetkezet a selejt-tehén helyébe tenyészüszőt állítson. A közös tehénállomány fejlesztése érdekében 1961-től a termelőszövetkezetek csak abban az esetben selejtezhetnek tehenet, ha azok helyett sajátnevelésű, vagy vásárolt tenyészüszőt állítanak be. A selejt-tehenek tenyészüszőkkel való lecserélésének fő követelménye, hogy a vemhes üsző, a selejttehén leadásának évében, vagy legkésőbb a következő év második negyedévében leelljen, a fogadott szűzüsző pedig azonnal fedeztetésre kerüljön és legalább egy éven belül leelljen. A fentiek végrehajtása érdekében az állatforgalmi vállalatok 1961. január 1-től a közös gazdaságokban csak abban az esetben köthetnek tehénre hizlalási szerződést, ha a járási mezőgazdasági osztály igazolja, hogy a tehén tenyésztésre alkalmatlan, továbbá azt is,' hogy a termelőszövetkezet a kiselejtezett tehén helyett tenyészüszőt állított be. Minthogy az 1961. évi felvásárlási előirányzatok teljesítéséhez szükséges árufedezet megteremtése csak az utasításban foglalt lehetőségek maximális kihasználása útján érhető el, felhívjuk valamennyi érintett szerv vezetőjét, biztosítsák, hogy az itt foglaltak a termelőszövetkezetek, a háztáji gazdaságok és az egyéni termelők körében széleskörű propagandával közismertté váljanak. Megfelelő szervezéssel és hatékony ellenőrzéssel érjék el az utasításban foglalt intézkedések helyes és haladéktalan végrehajtását. Kovács Imre s. k., élelmezésügyi miniszter Losonczi Pál s. k., földművelésügyi miniszter Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Szerkesztésért felelős: Dr. Kormos Géza. Kiadja: Magyar Közlöny Lapk.ado Vállait. Kiadásért felelős: Hegedűs L. Akos. - Terjeszti a Magyar Posta. 609118 2 — Zrínyi Nyomda, Budapest.