Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 71. szám

688 TANÁCSOK KÖZLÖNYE sége olyan tartozással kapcsolatban merült fel, amely még behajtásra egyénileg kimutatva nem volt, a visszatérítést a házkezelési szerv foganatosítja a befolyó tárgyhavi be­vételek terhére. Ebben az esetben a tartozatlan befizetést előidéző törlést is ebben az időszakban vezeti keresztül a házkezelési szerv. (2) Személyi tulajdonban levő épületeknél az adóügyi csoport az általa, vagy a felettes pénzügyi szerv által hozott határozattal elrendelt törlés keresztül vezetésével egyidőben intézkedik a visszatérítés iránt. Ebben az eset­ben a visszatérítés foganatosítását igazoló M. N. B. szám­lakivonat alapján a visszatérített összeget mind az adó­beszedési naplóban, mind a nyilvántartási számla 13. ha­sábjában piros színű tintával kell elkönyvelni. (A piros tintával bejegyzett összeget levonásként kell számításba venni.) (3) Ha a visszatérítés szüksége egyénileg kimutatott és behajlás során befolyt összeggel kapcsolatban merül fel, az adóügyi csoport az adókra érvényes szabályok szerint jár el. Ennek megfelelően az egyéni főkönyvben a túlfize­tésként jelentkező visszatérítendő összeget az adóügyi cso­port pótelőírásként szaparodásba hozza. A szaporodást a nyilvántartási számla 6. és 10. hasábjában, továbbá az egyéni főkönyv 6. hasábjában egyaránt keresztül kell ve­zetni. A következő hónapban a pótelőírást a nyilvántartási számlán törléssel meg kell szüntetni. (4) Az adóbeszedési naplóban az egyéni számláról vissza­térítendő összeget — ellentétben a sommás összegből tör­ténő visszatérítéssel — nem kell piros tintával naplózni, hanem — városokban — az általános szabályok szerint a napi zárlat után kell levonni a bevételekből. A községi adóügyi csoportok esetében a visszautalást — az adóügyi csoport javaslatára — a járási pénzügyi osztály eszközli. A visszautalás megtörténte után a járási pénzügyi osztály az illetékes községi adóügyi csoportot a pótelőírásnak a tárgyhónapban való előírására, a következő hónapban pedig ugyanennek a törlésére (csak nyilvántartási szám­lán) utasítja. Felhívom a pénzügyi osztályok vezetőit, hogy a jelen utasításban foglaltakat az érdekelt adóügyi dolgozókkal munkaértekezletek keretében ismertessék. Különös súlyt kell helyezni arra, hogy a lakbérpótlék helyes megállapítása és elszámolása érdekében a tanácsi házkezelési szervekkel megfelelő kapcsolat alakuljon ki. Meghagyom végül, hogy a lakbérpótlék kivetésével, nyilvántaitásával és könyvelésével kapcsolatban a jelen utasítás bevezető részében említett rendeletek szerint az adóügyi szervek feladatkörébe utalt teendők ellátása ér­dekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegyék meg. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. Az élelmezésügyi miniszter és a földművelésügyi mirrszter 150/1960. (Élip. É. 45.) Élm. M. számú együttes utasítása a tanácsi szektor sertés és szarvasmarhaállcmá­nyának fejlesztéséről, illetve árutermelésének növeléséről szóló 10.262 1S60. G. B. számú határozat végrehajtása tárgyában.* A Gazdasági Bizottság határozatot hozott a sertés- és szarvasmarhaállomány fejlesztése, valamint az áruter­melés fokozása tárgyában. E határozat/ végrehajtása ér­dekében a következőket rendeljük: 1. A kocaállomány növelése érdekében tovább kell folytatni a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok részére történő kocakihelyezési akciókat. Az akciót a háztáji gazdaságokkal azonos feltételek mellett a kocá­* Az érdekeltek az utasítást 1.039 1 960. szám alatt sok­szorosított formában megkapták. val nem rendelkező egyéni termelőkre is ki kell ter­jeszteni. Az állatforgalmi vállalatok biztosítsák az állatforgal­mi igazgatóság által megadott megyei keretszámok ere­jéig a kocasüldők kiválogatását és szervezzék meg azok kihelyezését. A megyei tanácsok vb. mezőgazdasági osz­tályai segítsék elő a keretszámnak megfelelő kocakihe­lyezés megvalósítását. I Az újonnan alakult és jelentős területi növekedést elért termelőszövetkezeteket — a létszám emelésre és minőségi cserére beállított kocák után — a kocánkénti 2 q abraktakarmány juttatásban továbbra is részesíteni kell. 2. A sertéstenyésztési kedv fenntartása érdekében a szabadpiaci süldőfelvásárlásoknál garantált árat (ún. vé­dőárat) kell alkalmazni. Ennek alapján az állatíorgalmi vállalatok a következő áraknál alacsonyabb szabadfel­vásárlási árat nem fizethetnek: — fehér hússertéssüldőnél 15,50 Ft. — húsjellegű és mangalicasüldőnél 14,50 Ft. A szerződéses süldőnevelési akcióban az alsó árhatár a mindenkori állami szabadfelvásárlási árnál 1,— Ft­tal magasabb, tehát: — fehér hússertéssüldőnál 16,50 Ft, — húsjellegű és mangalicasüldőnél 15,50 Ft. 3. El kell érni, hogy azok a tsz-ek, amelyek a jövő évi sertéshizlalási előirányzatuk teljesítéséhez szükséges süldőket saját szaporulatukból biztosítani nem tudják, de megfelelő — a süldők télen történő elhelyezésére al­kalmas — férőhellyel és takarmánnyal rendelkeznek, a szükséges süldemennyiséget még ebben az évben sze­rezzék be és úgy állítsák hízóba, hogy azok 1961. év első félévében meghizlalásra és átadásra kerüljenek. A süldőket a tagok háztáji gazdaságából, illetve szabad­piacon történő felvásárlás, vagy a megyei állatforgalmi vállalatoktól központi felvásárlás útján biztosítsák. En­nek érdekében a tanácsok vb mezőgazdasági osztályai és a megyei állatforgalmi vállalatok mérjék fel a tsz-ek­nél a süldő elhelyezés lehetőségeit és a süldők azonnali folyamatos beállítását szorgalmazzák. 4. Az 1961. évi hizottsertés felvásárlási előirányzat megalapozása érdekében az Élelmezésügyi Minisztérium a megyéknek megküldi a tanácsi szektorból 1961. évben történő hízettsertás felvásárlás megyei előirányzatát. Ezt az előirányzatot a megyei tanács vb. mezőgazdasági osz­tálya az állatforgalmi vállalat, valamint a felvásár­lási kirendeltség bevonásával — tájékoztató jelleggel — irányszámként bontsa le a járásokra, a járások pe­dig a községekre. A járási irányszámok kiadása során gondoskodni kell arról, hogy a megkapott irányszámo­kat a járások — a községi tanács vb. meghallgatásával — szektoronként is bontsák meg. A szektorbontásnál a közös és háztáji gazdaságokat együttesen, az egyénieket pedig külön kell figyelembe venni. A rzektorbontás vég­rehajtásánál az egyes termelő szektorok tulajdonában levő állatállomány százalékos arányából kell kiindulni, íigyelembevéve az egyes szektorokban bekövetkezhető el­tolódásokat is. Azaz számításba kell venni az adott te­rületegységen korábbi években kialakult magánvágási, másrészt vásárlás útján e területre behozatalra, vagy innen kiszállításra kerülő malac- és süldőmennyiség ta­pasztalati számát is. Mindebből következik, hogy a kiadott irányszámoknak szektorokra történő bontásánál nagy súlyt kell helyezni a reális árutermelési előirány­zatok kialakítására. A. végleges felvásárlási szamokat a tsz üzemtervek el­készítése után kell kialakítani. Az irányszámok lebon­tását mind területi egységekre, mind szektorálisan úgy kell végrehajtani, hogy azok legkésőbb november 30-ig a községekbe lejussanak. 5. A járási, illetőleg községi irányszámok bonlasával párhuzamosan — ahol ez még nem történt meg a járási mezőgazdasági osztálynak, a járási felvásárlási ki­rendeltségnek, az állatforgalmi vállalat járási kirendelt­ségének és az MNB járási fiókja kiküldötteiből alakult bizottság vizsgálja felül a tsz-ek abraktakarmány hely­j zetét. A felülvizsgálatnak arra kell irányulnia, hogy a I termelőszövetkezetek közös állományának szükségletén

Next

/
Thumbnails
Contents