Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)
1960 / 71. szám
688 TANÁCSOK KÖZLÖNYE sége olyan tartozással kapcsolatban merült fel, amely még behajtásra egyénileg kimutatva nem volt, a visszatérítést a házkezelési szerv foganatosítja a befolyó tárgyhavi bevételek terhére. Ebben az esetben a tartozatlan befizetést előidéző törlést is ebben az időszakban vezeti keresztül a házkezelési szerv. (2) Személyi tulajdonban levő épületeknél az adóügyi csoport az általa, vagy a felettes pénzügyi szerv által hozott határozattal elrendelt törlés keresztül vezetésével egyidőben intézkedik a visszatérítés iránt. Ebben az esetben a visszatérítés foganatosítását igazoló M. N. B. számlakivonat alapján a visszatérített összeget mind az adóbeszedési naplóban, mind a nyilvántartási számla 13. hasábjában piros színű tintával kell elkönyvelni. (A piros tintával bejegyzett összeget levonásként kell számításba venni.) (3) Ha a visszatérítés szüksége egyénileg kimutatott és behajlás során befolyt összeggel kapcsolatban merül fel, az adóügyi csoport az adókra érvényes szabályok szerint jár el. Ennek megfelelően az egyéni főkönyvben a túlfizetésként jelentkező visszatérítendő összeget az adóügyi csoport pótelőírásként szaparodásba hozza. A szaporodást a nyilvántartási számla 6. és 10. hasábjában, továbbá az egyéni főkönyv 6. hasábjában egyaránt keresztül kell vezetni. A következő hónapban a pótelőírást a nyilvántartási számlán törléssel meg kell szüntetni. (4) Az adóbeszedési naplóban az egyéni számláról visszatérítendő összeget — ellentétben a sommás összegből történő visszatérítéssel — nem kell piros tintával naplózni, hanem — városokban — az általános szabályok szerint a napi zárlat után kell levonni a bevételekből. A községi adóügyi csoportok esetében a visszautalást — az adóügyi csoport javaslatára — a járási pénzügyi osztály eszközli. A visszautalás megtörténte után a járási pénzügyi osztály az illetékes községi adóügyi csoportot a pótelőírásnak a tárgyhónapban való előírására, a következő hónapban pedig ugyanennek a törlésére (csak nyilvántartási számlán) utasítja. Felhívom a pénzügyi osztályok vezetőit, hogy a jelen utasításban foglaltakat az érdekelt adóügyi dolgozókkal munkaértekezletek keretében ismertessék. Különös súlyt kell helyezni arra, hogy a lakbérpótlék helyes megállapítása és elszámolása érdekében a tanácsi házkezelési szervekkel megfelelő kapcsolat alakuljon ki. Meghagyom végül, hogy a lakbérpótlék kivetésével, nyilvántaitásával és könyvelésével kapcsolatban a jelen utasítás bevezető részében említett rendeletek szerint az adóügyi szervek feladatkörébe utalt teendők ellátása érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegyék meg. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. Az élelmezésügyi miniszter és a földművelésügyi mirrszter 150/1960. (Élip. É. 45.) Élm. M. számú együttes utasítása a tanácsi szektor sertés és szarvasmarhaállcmányának fejlesztéséről, illetve árutermelésének növeléséről szóló 10.262 1S60. G. B. számú határozat végrehajtása tárgyában.* A Gazdasági Bizottság határozatot hozott a sertés- és szarvasmarhaállomány fejlesztése, valamint az árutermelés fokozása tárgyában. E határozat/ végrehajtása érdekében a következőket rendeljük: 1. A kocaállomány növelése érdekében tovább kell folytatni a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok részére történő kocakihelyezési akciókat. Az akciót a háztáji gazdaságokkal azonos feltételek mellett a kocá* Az érdekeltek az utasítást 1.039 1 960. szám alatt sokszorosított formában megkapták. val nem rendelkező egyéni termelőkre is ki kell terjeszteni. Az állatforgalmi vállalatok biztosítsák az állatforgalmi igazgatóság által megadott megyei keretszámok erejéig a kocasüldők kiválogatását és szervezzék meg azok kihelyezését. A megyei tanácsok vb. mezőgazdasági osztályai segítsék elő a keretszámnak megfelelő kocakihelyezés megvalósítását. I Az újonnan alakult és jelentős területi növekedést elért termelőszövetkezeteket — a létszám emelésre és minőségi cserére beállított kocák után — a kocánkénti 2 q abraktakarmány juttatásban továbbra is részesíteni kell. 2. A sertéstenyésztési kedv fenntartása érdekében a szabadpiaci süldőfelvásárlásoknál garantált árat (ún. védőárat) kell alkalmazni. Ennek alapján az állatíorgalmi vállalatok a következő áraknál alacsonyabb szabadfelvásárlási árat nem fizethetnek: — fehér hússertéssüldőnél 15,50 Ft. — húsjellegű és mangalicasüldőnél 14,50 Ft. A szerződéses süldőnevelési akcióban az alsó árhatár a mindenkori állami szabadfelvásárlási árnál 1,— Fttal magasabb, tehát: — fehér hússertéssüldőnál 16,50 Ft, — húsjellegű és mangalicasüldőnél 15,50 Ft. 3. El kell érni, hogy azok a tsz-ek, amelyek a jövő évi sertéshizlalási előirányzatuk teljesítéséhez szükséges süldőket saját szaporulatukból biztosítani nem tudják, de megfelelő — a süldők télen történő elhelyezésére alkalmas — férőhellyel és takarmánnyal rendelkeznek, a szükséges süldemennyiséget még ebben az évben szerezzék be és úgy állítsák hízóba, hogy azok 1961. év első félévében meghizlalásra és átadásra kerüljenek. A süldőket a tagok háztáji gazdaságából, illetve szabadpiacon történő felvásárlás, vagy a megyei állatforgalmi vállalatoktól központi felvásárlás útján biztosítsák. Ennek érdekében a tanácsok vb mezőgazdasági osztályai és a megyei állatforgalmi vállalatok mérjék fel a tsz-eknél a süldő elhelyezés lehetőségeit és a süldők azonnali folyamatos beállítását szorgalmazzák. 4. Az 1961. évi hizottsertés felvásárlási előirányzat megalapozása érdekében az Élelmezésügyi Minisztérium a megyéknek megküldi a tanácsi szektorból 1961. évben történő hízettsertás felvásárlás megyei előirányzatát. Ezt az előirányzatot a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya az állatforgalmi vállalat, valamint a felvásárlási kirendeltség bevonásával — tájékoztató jelleggel — irányszámként bontsa le a járásokra, a járások pedig a községekre. A járási irányszámok kiadása során gondoskodni kell arról, hogy a megkapott irányszámokat a járások — a községi tanács vb. meghallgatásával — szektoronként is bontsák meg. A szektorbontásnál a közös és háztáji gazdaságokat együttesen, az egyénieket pedig külön kell figyelembe venni. A rzektorbontás végrehajtásánál az egyes termelő szektorok tulajdonában levő állatállomány százalékos arányából kell kiindulni, íigyelembevéve az egyes szektorokban bekövetkezhető eltolódásokat is. Azaz számításba kell venni az adott területegységen korábbi években kialakult magánvágási, másrészt vásárlás útján e területre behozatalra, vagy innen kiszállításra kerülő malac- és süldőmennyiség tapasztalati számát is. Mindebből következik, hogy a kiadott irányszámoknak szektorokra történő bontásánál nagy súlyt kell helyezni a reális árutermelési előirányzatok kialakítására. A. végleges felvásárlási szamokat a tsz üzemtervek elkészítése után kell kialakítani. Az irányszámok lebontását mind területi egységekre, mind szektorálisan úgy kell végrehajtani, hogy azok legkésőbb november 30-ig a községekbe lejussanak. 5. A járási, illetőleg községi irányszámok bonlasával párhuzamosan — ahol ez még nem történt meg a járási mezőgazdasági osztálynak, a járási felvásárlási kirendeltségnek, az állatforgalmi vállalat járási kirendeltségének és az MNB járási fiókja kiküldötteiből alakult bizottság vizsgálja felül a tsz-ek abraktakarmány helyj zetét. A felülvizsgálatnak arra kell irányulnia, hogy a I termelőszövetkezetek közös állományának szükségletén