Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 68. szám

68. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 645 A R. 18. §-ához. 22. §. (1) Ha a dolgozó a családi pótlék iránti igény érvényesítésével kapcsolatos igazolásokat, okmányokat nem nyújtja be, vagy a benyújtott igazolások, okmányok hiányosak, írásban rögzített határidőt kell kitűzni a hiányok pótlására. Ea a dolgozó a kitűzött határnapig a hiányzó iratokat nem nyújtja be, úgy kell tekinteni, mintha a dolgozó az igény érvényesítésétől elállt volna. (2) Ha a hiányzó iratokat a dolgozó határidőn túl adja be, az újabb beadás napját kell az igénybejelentés időpontjának tekinteni. Ha a dolgozó igazolja, hogy a hiányzó iratokat önhibáján kívül nem adhatta be az előírt határidőn belül, késedelmét igazoltnak kell tekinteni és az eredeti igénybejelentés időpontja alapján kell részére a családi pótlékot megállapítani és folyósítani. (3) A 2. § (1) és (2) bekezdésében, a 3. §-ban, a 4. § (2) bekezdésében, az 5. § (2) bekezdésében, a 6. §-ban, a 7. § (1), (2) és (3) bekezdésében, a 8. és 9. §-ban, a 10. § (3) bekezdésében és a 12. §-ban említett évenkénti, illetőleg félévenkénti igazolásokat a családi pótlékot folyósító szerv felhívására kell benyújtani. A 2. §. (1) és (2) bekezdésében, a 3. §-ban és a 4. § (2) bekezdésében az eltartás tekintetében előírt igazolásokat a lakónyilvántartás vezetője, a lakóbizottság, vagy a tanács szakigazgatási szerve helyett a vállalat (intézet, intézmény, hivatal stb.) szakszervezeti bizottsága is kiadhatja, ha a szükséges adatokról közvetlen tudomása van. 23. §. (1) Ha a családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos ügyviteli tennivalókat nem a munkáltató végzi, a dolgozónak a családi pótlékra vonatkozó igényét, továbbá az igényjogosultságot érintő minden változást köteles a munkáltató két példányban kiállított „Jegyzék a családi pótlék jelentésekről" című nyomtatvány kíséretében az igénybejelentést, illetőleg változást követő hó 8. napjáig az SZTK-nak ahhoz az alközpontjához (kirendeltségéhez) megküldeni, amelyhez a munkáltató a dolgozót betegségi biztosításra bejelentette. A munkáltató köteles a jegyzékhez megcímzett, válaszbélyeggel ellátott borítékot csatolni. (2) A név és lakcímváltozást a munkáltató köteles azonnal bejelenteni. (3) Az igény bejelentésére az „Igénybejelentés", az igénybővülés, illetőleg az igény szűkülés bejelentésére az „Igánybővülés —- igényszűkülés", az igény megszűnés bejelentésére pedig az „Igénylejárás" című nyomtatványokat köteles a munkáltató használni. (4) Az SZTK által visszaküldött jegyzéket a munkáltató köteles öt évig megőrizni. A R. 20. §-ához. 24. §. A R. 20. §-ának (4) bekezdésében említett visszafizetésre kötelező értesítésben közölni kell azt az időtartamot, amelyre a dolgozó a családi pótlékot jogtalanul vette fel, valamint a visszafizetendő összeget és a visszafizetésre kötelezés okát. Közölni kell továbbá, hogy a megtérítendő összeg a családi pótlékból, vagy a munkabérből és milyen mértékben kerül levonásra. Végül közölni kell, hogy az értesítés elleni felszólalást hol és mennyi idő alatt lehet benyújtani. 25. §. A harminc napon belül történt értesítés elleni felszólalás elbírálása során a társadalombiztosítási tanács, illetőleg fellebbezés esetében a társadalombiztosítási bizottság csak azt vizsgálhatja, hogy a családi pótlék a dolgozót jogszabály szerint megillette-e, és hogy a kár összegszerű megállapítása helyes-e. A családi pótlék visszatérítése alól csak abban az esetben mentesítheti a dolgozót, ha a családi pótlék a dolgozót, jogszabály szerint megillette. A jó- vagy rosszhiszeműség vizsgálatába nem bocsátkozhat, minthogy a rendelkezések értelmében a jogtalanul felvett családi pótlékot a dolgozónak jóhiszeműség esetében is vissza kell fizetnie. 26. §. Ha a dolgozót a R. 20. § (5) bekezdése alapján a jogtalan felvételtől számított harminc napon túl kötelezték az okozott kár megtérítésére, a jogorvoslati eljárásra a 18., 19., illetőleg a 20. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a társadalombiztosítási bizottságnak írásbeli határozata ellen a dolgozó keresettel fordulhat a bírt: tághoz. A határozatban tehát ki kell oktatni a dolgozót, hogy ha a határozatot sere' mesnek tartja, annak kézbesítését követő harminc napon belül keresettel fordulhat a határozatot kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz).