Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)
1960 / 68. szám
644 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 68. szám. A R. 17. §-ához. 13. §. (1) A családi pótlékkal kapcsolatos ügyviteli tennivalókat ellátó munkáltatónak a családi pótlékra vonatkozó intézkedése ellen a dolgozó az intézkedés közlését követő tizenöt napon belül a társadalombiztosítási tanácshoz élhet felszólalással. A felszólalást a kifizetőhelyen írásban kell beadni, vagy jegyzőkönyvbe mondani. (2) A felszólalást a munkáltató — észrevételeivel együtt — negyvennyolc órán belül a társadalombiztosítási tanács elnökének köteles átadni, aki a felszólalás tárgyalására a társadalombiztosítási tanács tagjait haladéktalanul ülésre hívja össze. Az ülésre írásban kell meghívni a dolgozót és a munkáltatót azzal, hogy ha nem jelennek meg, ez a körülmény az ügy érdemi elintézését nem akadályozza. (3) A társadalombiztosítási tanács akkor határozatképes, ha azon az elnök (megbízottja) és a tanácsnak legalább két tagja jelen van. (4) A társadalombiztosítási tanács határozatát szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetében az a javaslat válik határozattá, amelyre az elnök is szavazott. (5) A határozatot a jelenlevő dolgozó, illetőleg munkáltató előtt ki kell hirdetni, meg kell indokolni és mindkét féllel írásban is közölni kell. Az írásbeli határozatnak tartalmaznia kell a felszólalás tárgyát, a döntést, a döntés megokolását és a jogorvoslati lehetőséget. A határozatot az ülés elnöke írja alá. (6) A társadalombiztosítási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a jelenlevő tagok írnak alá. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: a) az ülés helyét és idejét, az elnök és a jelenlevő tagok nevét, • b) a megjelent tanúk nevét és lakcímét, c) a felszólalás tárgyát, a döntést és annak rövid megokolását, d) az ügy elbírálásánál figyelembe vett lényegesebb adatokat, bizonyítékokat stb. 19. §• (1) A dolgozó, illetőleg a munkáltató a társadalombiztosítási tanács határozata ellen annak kézbesítését követő tizenöt napon belül a területileg illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz fellebbezéssel élhet. Ha a társadalombiztosítási tanács határozata jogszabályt sért, a munkáltató köteles a határozat ellen fellebbezéssel élni. (2) A fellebbezést a társadalombiztosítási tanács elnökénél kell írásban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. Az elnök a fellebbezést, a társadalombiztosítási tanács határozatát és az ügy elbírálásához szükséges adatokat köteles a fellebbezés elbírálására illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz negyvennyolc órán belül továbbítani. 20. §. (1) Az SZTK alközpontjának (kirendeltségének) a családi pótlékkal kapcsolatban tett intézkedése ellen a dolgozó az intézkedés közlésétől számított tizenöt napon belül a társadalombiztosítási bizottsághoz élhet fellebbezéssel. (2) A fellebbezést az SZTK alközpontjánál (kirendeltségénél) kell írásban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. A fellebbezést az alközpont (kirendeltség) ügyvezetője vagy az általa kijelölt dolgozó köteles a társadalombiztosítási bizottság elé terjeszteni. 21. §• (1) A fellebbezésnek elbírálására a társadalombiztosítási bizottság albizottságot létesíthet. Ebben az esetben a fellebbezés elbírálására az albizottság illetékes. A bizottság akkor határozatképes, ha azon a bizottság elnöke (helyettese) és legalább két tagja jelen van. A bizottság határozatát szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetében az a javaslat válik határozattá, amelyre az elnök (helyettese) is szavazott. A társadalombiztosítási bizottság (albizottság) határozatával szemben csak a R. 20. §-ának (5) bekezdésében említett esetben van további jogorvoslatnak helye. (2) A társadalombiztosítási bizottság (albizottság) határozatát írásba kell foglalni és a dolgozónak, valamint a családi pótlékot folyósító szervnek meg kell küldeni. A határozatnak tartalmaznia kell a fellebbezés tárgyát, a döntést, annak megokolását és — ha nem a R. 20. §-ának (5) bekezdésében említett esetről van szó — annak közlését is, hogy további jogorvoslatnak helye nincs. A határozatot az elnök írja alá. (3) Ha a társadalombiztosítási bizottság (albizottság) határozata jogszabályt sért, annak végrehajtása előtt az SZTK alközpontjának (kirendeltségének) vezetője köteles az SZTK igazgatójának lentést tenni.