Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 1. szám

1. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5 Vegyes rendelkezések. 8. §. (1) A termelőszövetkezetnek a gépjavításokkal, valamint az alkatrész és üzemanyag beszerzésével felmerülő költségeket éves termelési tervében, ille­tőleg bevétel-kiadási költségvetésében kell előirá­nyoznia. (2) A gépállomás a körzetében levő termelőszö­vetkezetek évenkénti gépjavítási igényét összesítve éves termelési és pénzügyi tervében melléküzem­ági tevékenységként, a javítások munkaidő- és munkabérszükségletével együtt köteles megter­vezni. 9. §• A rendelet 3. §-a (1) és (3) bekezdésében em­lített jegyzőkönyvek, továbbá a 4. § (3) bekezdésé­ben említett javítási munkalap mintáját a Földmű­velésügyi Minisztérium Gépáliomási és Gépesítési Főigazgatósága a Mezőgazdasági Értesítőben teszi közzé. 10. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 31/1959. (XII. 5.) F. M. számú ren­delet 5. §-a (2) bekezdésének első mondata ezen rendelet 1. §-a (2) és (3) bekezdésében foglalt ren­delkezéseknek megfelelően módosul. Dögei Imre s. k., földművelésügyi miniszter. Vegyes rendelkezések A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSAI. Az első tényleges katonai szolgálatra bevonuló dolgozó bevonulási segélyét a katonai szolgálat alóli mentesítés esetén visszakövetelni nem lehet. Az első tényleges katonai szolgálatra bevonuló dolgozó­nak a 3050/1949. (IV. 3.) Korm. sz. rendelet 3. § (1) bekez­dése értelmében félhavi illetményét, illetve két heti mun­kabérét ki kell fizetni. Ha a dolgozó legalább egy gyermek után családi pót­lékot élvez, egy havi illetményt, illetve négy heti munka­bért kell részére folyósítani. Felmerült a kérdés, hogy ha a dolgozót a bevonulást követő néhány nao múlva leszerelik, a felvett munkabér arányos részét vissza kell-e fizetnie, illetve a munka új­bóli megkezdése után munkabéréből az említett címen lehet-e levonást eszközölni? Az első tényleges katonai szolgálatra bevonulók az em­lített munkabért, illetve illetményt a bevonulással kapcso­latos töblet-kiadásck fedezésére kapják, ezt rendszerir.t rövid időn belül el is költik katonaláda és az ilyen eset­ben szükségessé váló egyéb ingóságok beszerzésére. Erre figyelemmel a bevonulási segélynek tekintendő illetményt, illetve munkabért — speciális rendeltetésére tekintettel — visszafizetni nem kell. A fenti állásfoglalás egyezik a 15.314/1951. OMB. számú elvi döntéssel (O. M. B. Közlöny 37. szám.), mely ki­mondja: „Ha a munkavállaló bármilyen oknál fogva visszatér munkahelyére, tehát a katonai szolgálat alól mentesítést kap, a bevonulási segélyt visszafizettetni — a munkabérbe beszámítani — nem lehet." A kooptált szakszervezeti bizottsági tagokat a megválasztott ezakszervezeti bizottsági tagokkal azonos jogvédelem illeti meg.* A Munka Törvénykönyve 29. § (2) bekezdése szerint a szakszervezet területi bizottsága, járási bizottsága, a szak­szervezeti bizottság és a műhely bizottság megválasztott tagjának és póttagjának a munkaviszonyát csak a közvet­len felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulásával lehet felmondással megszüntetni. A Munka Törvénykönyve 134. .§ (2) bekezdése az említett felmondási korlátozáson kívül áthelyezés esetén is korlátozást állapít meg a szakszerve­zeti funkcionáriusok védelmében. A fenti rendelkezés célja az, hogy a szakszervezeti veze­tők a dolgozók érdekvédelmét minden befolyástól mente­sen biztosíthassák és eljárásuk miatt a munkaviszonnyal kapcsolatban indokolatlan, megtorlás jellegű joghátrány ne érhesse őket. Előfordulhat, hogy egyes szakszervezeti funkcionáriusok megbízatása különböző okokból (pl. halál, munkaviszony megszűnése, leváltás stb.) megszűnik, és helyüket a fe­lettes szakszervezet bizalmából kooptált taggal töltik be. Az ilyen kooptált szakszervezeti funkcionárius a kötele­zettségek tekintetében semmivel sem különböztethető meg a megválasztott vezetőktől. Ebből következik, hogy t ré­szükre ugyanazt a jogvédelmet kell biztosítani, s a fel­* Az állásfoglalás vonatkozik a szakszervezeti bizal­miakra is. Ugyanis a 14/1956. (V. 30.) M. T. számú ren­delet 4. §-ával, valamint 38. §-ával kiegészített Mt. V. 36. és 232. §-ának rendelkezése szerint a szakszervezeti bizal­mi munkaviszonya felmondásához, illetőleg áthelyezésé­hez a műhelybizottság, illetőleg a szakszervezeti bizottság hozzájárulására van szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents