Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 50. szám

450 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 50. szám. elszámolási időszak alatt a munkahelyén volt, illetőleg munkáját folyamatosan ellátta. 9. A dolgozó szabadságának időtartamára kiküldetési díjat, illetőleg élelmezési és szállásköltséget nem számít­hat fel. Ha a kiküldetés időtartama alatt megbetegszik és az SZTK orvosának bizonyítványával igazolja, hogy munka­képtelen, ha lakóhelyére nem tér vissza, munkaképtelen­ségének időtartamára részére a kiküldetési díjat, illető­leg élelmezési és szállásköltséget változatlanul folyósítani kell. Ha a megbetegedett szakember járóképtelen és lakó­helyére visszatérni nem tud, a kiküldő szerv köteles őt lakóhelyére visszaszállítani. A lakóhelyére visszatért vagy visszaszállított szakember kiküldetési átalányát kikülde­tési helyére történő visszatértéig időarányosan csökken­teni, illetőleg termelőszövetkezetbe történt kiküldetés esetén az élelmezési költség folyósítását szüneteltetni kell. Ha a kiküldött szakembert kórházban ápolják, az ápo­lási napokra napidíjátalányt, illetőleg élelmezési költsé­get, valamint szállásköltséget elszámolni nem lehet. 10. A térítés mellett megengedett haza- és visszautazás költségei tekintetében ugyancsak a dolgozók belföldi hi­vatalos kiküldetésénél felmerülő utazási költségek elszá­molására és megtérítésére vonatkozó szabályokat kell al­kalmazni. Ennek megfelelően a dolgozók vasúton történő utazásánál személyvonat második osztályú, hajón történő utazásnál első osztályú menetjegy díjának megtérítését igényelhetik. Közszolgálati alkalmazottak, miután MÁV arcképes igazolványra jogosultak, félárú menetjegy díját számolhatják fel. Amennyiben a dolgozó a kiküldő szerv hozzájárulásá­val, vagy javaslata alapján tanfolyamon való részvétele következtében vizsgára vagy kötelező konferenciára utazik fel, az ezzel felmerült útiköltséget is elszámolhatja eredeti munkahelye terhére. 11. A járáshoz beosztott dolgozó a járás területén vég­zett munkája során (a járási székhelyről való helyszíni kiszállásai folytán) ténylegesen felmerült utazási költsé­get, valamint szállásköltséget a járási mezőgazdasági osz­tály terhére számolhatja el, napidíjat azonban sem a já­rási mezőgazdasági osztály terhére, sem pedig a kiküldő szerv terhére el nem számolhat, mert ez a 900 Ft-os áta­lányban már benne van. Ha a termelőszövetkezethez beosztott szakember a termelőszövetkezet megbízásából teljesít kiküldetést, az úti- és szállásköltséget — az erre irányadó szabályok sze­rint — a termelőszövetkezet köteles részére megtéríteni. Napidíjat (élelmezési költséget) viszont sem a termelő­szövetkezettel, sem a kiküldő szervvel szemben nem szá­molhat el, mert azt a tartós kiküldetési napidíj már ma­gában foglalja. Amennyiben a kiküldött szakembereket megyei vagy járási értekezletre hívják össze, az ezzel kapcsolatban felmerülő utazási és esetleges szállásköltséget az értekez­letet rendező megyei, illetőleg járási szerv téríti meg. 12. A kormány javasolta a termelőszövetkezeteknek, hogy az odakerülő mezőgazdászok és könyvelők részére biztosítsanak szállást és — térítés ellenében — élelme­zést. A Földművelésügyi Minisztérium a megyei mező­gazdasági osztályok vezetőit személyében teszi felelőssé azért, hogy — a járási mezőgazdasági osztályok bevoná­sával — a termelőszövetkezetek megszilárdítására kikül­dött szakemberek élelmezési és szállásproblémáinak meg­oldásában segítséget adjanak. Erre egyidejűleg a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak, valamint a termelő­szövetkezetek elnökeinek figyelmét is felhívtuk. Ennek alapján biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetekbe kerülő szakemberek a termelőszövetkezet üzemi konyhá­ján étkezzenek. Ha a termelőszövetkezetnek üzemi kony­hája nincs, akkor a községben más üzemi konyhán (föld­müvesszövetkezet, állami gazdaság stb.) kell az étkezést biztosítani, ilyen lehetőség hiányában pedig vendéglőben. Olyan helyen, ahol az étkeztetést az említett módoken nem lehet megoldani, a termelőszövetkezet elnöke szemé­lyesen köteles gondoskodni arról, hogy a szakember étkez­tetésének kérdését maga a termelőszövetkezet rendezze akár valamelyik tagnál biztosított rendszeres és megfelelő étkeztetés, akár más alkalmas helyi megoldás útján. Gon­doskodni kell a szakember megfelelő — munkahelyéhez közel történő — elszállásolásáról is. Tájékoztatjuk a me­gyei mezőgazdasági osztályokat, hogy a Kormánytitkárság Tanácsszervek Osztálya ezért a községi tanácsok vb. elnö­keit személy szerint is felelőssé tette. A járási mezőgazdasági osztályhoz kerülő szakemberek élelmezési és elszállásolási problémájának megoldásáról a járási mezőgazdasági osztály köteles gondoskodni. 13. A kormány javasolta a termelőszövetkezeteknek, hogy amennyiben a hozzájuk kiküldött szakemberek ered­ményesen működnek, munkájuk elismeréseként állapítsa­nak meg részükre munkaegységrészesedést, eredményes­ségi prémiumot. A megyei mezőgazdasági osztályvezetők gondoskodjanak arról, hogy a termelőszövetkezetek által ilyen címen a szakember részére megállapított összeg ne legyen kevesebb, mint az a különbözet, ami a járási mező­gazdasági osztályhoz és a termelőszövetkezethez került szakemberek élelmezési és szállásköltség térítménye_ kö­zött mutatkozik. Tekintettel ugyanis arra, hogy a járás­hoz került szakembert megillető havi 800 Ft-os kikülde­tési átalánnyal és a tényleges szállásköltség-térítéssel szemben a termelőszövetkezetbe került szakember a máso­dik hónaptól kezdve csökkentett élelmezési. költségtérítést kap és az élelmezési költségtérítés a harmadik hónaptól kezdve tovább csökken, a kettőjük kiküldetési költségellát­mánya között végeredményben jelentős, néhol havi 600—700 Ft-ot is kitevő különbség mutatkozik. Ezért a járási mezőgazdasági osztályok vezetői az érdekelt szövet­kezetekkel értessék meg és rendezzék ezt a kérdést, biz­tosítsák, hogy a termelőszövetkezetbe került szakember munkaegységrészesedés és eredményességi prémium ré­vén legalább ennek a különbözetnek megfelelő összeget havonta megkapja. A termelőszövetkezet munkaegység­részesedés és eredményességi prémium címén — a szak­embernek a szövetkezeti gazdaságban végzett munkája eredményétől függően — természetesen ennél nagyobb összegű térítést, illetőleg juttatást is adhat. Ebben a kér­désben a termelőszövetkezet határoz. 14. Az 1.006/1960. (III. 27.) Korm. számú határozat alap­ján kiküldött szakemberek kiküldetéséről és beosztásáról 1960. április hó 14-én kiadott „Tájékoztató" és május hó 10-én kiadott „Kiegészítő tájékoztató" ezennel hatályát veszti. Földművelésügyi Minisztérium Szövetkezetpolitikai Főosztálya. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSAI. Munkajog. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag után akkor is fizetni kell a nyugdíjjárulékot, a baleseti és betegsé­gi biztosítási díjat, ha a termelőszövetkezeti tag mint nyugdíjas (járadékos, nyugbéres, vagy egyéb ellátásban részesülő) e jogcímen a társadalombiztosítási szolgálta­tásokban részesül. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok között szá­mos nyugdíjas is van, akik a társadalombiztosítás szol­gáltatásaira e címen is jogosultak, ezért kifogásolják, hogy nekik is nyugdíjjárulékot, baleseti és betegbizto­sítási díjat kell fizetni. E járulékok, díjak tekintetében a törvényes álláspont a következő: a) A nyugdíjjárulék kérdése. A 21/1958. (II. 25.) Korm. sz. rendelet 38. § (2) bekezdése helyébe lépő 251959. (V. 1.) Korm sz. rendelet 9. §-a ki­mondta, hogy a nyugdíjjárulékot a termelőszövetkezet­nek — az 1957. évi 65. sz. tvr. (a továbbiakban: Tszny.) szerinti öregségi és rokkantsági nyugdíjasok kivételével — minden tagja után fizetni kell, tekintet nélkül a teljesített munkaegységek számára. Az említett rendelet 38. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az esedékes nyugdíjjárulékot a ter­melőszövetkezet abban az esetben is befizetni köteles, ha a termelőszövetkezeti tag a 21. § (3) bekezdésében

Next

/
Thumbnails
Contents