Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 14. szám

134 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám. Miután a plisszérozás képesítéshez kötött ipar résztevékenysége, arra szabad iparként iparjogosítványt kiadni nem lehet. (3736—7—1/1959. IX. 29. sz. ügyirat) 10. Szekér-fuvarozó iparigazolványok kiadása. Szekérfuvarozó iparigazolvány a 3/1958. (V. L) Kip. M. sz. rendelet 2. §-a értelmében csakis a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. ipari osztályának előzetes engedélye alapján adható ki. A kiadás engedélyezése előtt a megyei építési és közlekedési osztály véleményét is előzetesen ki kell kérni. Fentiek figyelembevételével az 1958. augusztus hó 5-én kelt 2463/IV/l—1958. K. sz. körletiratban már közölt szöveg az alábbiak szerint módosul: „Iparigazolvány kiadása előtt társosztály meghallgatása. Iparigazolvány kiadása előtt a végrehajtó bizottságon belül az építőiparokban és a szekérfuvarozó iparban az építési és közlekedési, a cukrásziparban a kereskedelmi, a fogtechnikus iparban pedig az egészségügyi osztály véleményét előzetesen ki kell kérni." (3863—7—1 1959. október u 11. Mérnökök, továbbá azonos szakmában korábban már iparigazolvánnyal rendelkezett személyek mestervizsgára bocsátása. Az 1958. évi 9. sz. tvr. 4. §-a nem tér ki arra, hogy mestervizsgára bocsátható-e mérnöki képesítéssel rendelkező személy abban a szakmában, amelyre mérnöki oklevele kiterjed, továbbá az a személy, aki a szóban levő szakmában korábban már iparigazolvánnyal rendelkezett. A tvr. 3. §-ának (3) bekezdése, illetve a 2/1958. (V. 1.) Kip. M. sz. r. 6. §-a az iparjogosítvány kiadását mesterlevél bemutatása nélkül lehetővé teszi a mérnöki oklevéllel rendelkezőknek, továbbá azoknak, akik a kért ipar gyakorlására jogosító iparigazolvánnyal korábban már rendelkeztek. Ebből következik és a tvr. szellemével megegyezik, hogy' ilyen esetekben a mestervizsgára bocsátásnak sincs akadálya. Az 1958. évi 9. sz. tvr. 4. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeken túlmenően szakmunkásbizonyítvány (segédlevél) és szakmai gyakorlat igazolása nélkül mestervizsgára bocsáthatók tehát azok a mérnökök, akiknek mérnöki oklevele magában foglalja azt az ipart, amelyből mestervizsgát kívánnak tenni, továbbá mestervizsgát tehet az a személy is, aki a szóban levő szakmában korábban iparigazolvánnyal rendelkezett és ezt hiteltérdemlően igazolja. (3334—7—1/1959. X. 14. és a 3737—7—1/1959. X. 1. sz. ügyirat) 12. Virágkereskedők ipari tevékenysége. A Belkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben kialakított álláspont szerint a virágkereskedők erre jogosító iparigazolványuk alapján akár megrendelésre, akár raktárra csokor és koszorú készítésére is jogosultak. A kertészekre és őstermelőkre egyaránt irányadók a 4040, IV/1—1957. K. sz. körleiratban foglalt rendelkezések. (4145—7—1 1959. X. 23. sz. ügyirat) 13. Mesteri cím használatára jogosult kőműves és ácsmesterek tevékenységi köre. Az Építésügyi Minisztériummal egyetértésben kialakított állaspont szerint az 1/1959. (I. 17.) É. M. sz. rendelet4 1. §-ában, illetve 3. §-ában meghatározott tevékenységi körben csak az a kőműves, illetve ács kisiparos dolgozhat, aki a kőműves, illetve ács ipari mesterlevéllel rendelkezik. A mesterlevéllel nem rendelkező kőműves, illetve ács kisiparos csak az id. rendelet 2. §-ában, illetve 4. §-ában meghatározott tevékenységi körben dolgozhat. . A kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 2/1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendelet 11. § (2) bekezdése csak a mester cím használatára való jogosultságot szabályozza. A képesítéshez 4 A rendeletet lásd a Tanácsok Közlönye 1959. évi 6. számában! kötött iparoknál általában a kisiparos és mester tevékenységi köre ugyanaz, — kivéve a kőműves és ács ipart. Az idézett 1/1959. (I. 17.) É. M. sz. rendelet értelmében más a kőműves mester, illetve ács mester és más a kőműves kisiparos, illetve ács kisiparos tevékenységi köre. A rendelet helyes értelmezése szerint kőműves mesteri, illetve ács mesteri tevékenységi körben az a kőműves kisiparos dolgozhat csak, aki kőműves, illetve az az ács, aki ács ipari mesterlevéllel rendelkezik. A rendelet magasabb képesítést kíván meg szélesebb munkakör elvégzéséhez. Ezt a magasabb képesítést s ezzel a szélesebb munkakör elvégzésére való jogosultságot pedig pusztán a mester cím használatára való jogosultság nem adja meg. Egyébként is vitatható azoknak a kőműves és ács kisiparosoknak a mester cím használatára való jogosultsága, akik ilyen mesterlevéllel nem rendelkeznek, mert ezak a kőműves, illetve ács ipar gyakorlására jogosító iparengedélyt az 1936 évi VII tv. hatálybalépése előtt a 45.188/ 1884/F.—I.—K. M. sz. rendelet 22. §-a szerint csak mesterlevél alapján kaphatták meg. Tehát, aki ez időpontig a 2/1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendelet szerint képesítéshez kötött kőműves, illetve ács ipart gyakorolt, nyílván mesterlevél alapján kapta meg iparengedélyét s így a címet is ez alapon használhatja. A kisebb kőműves és a kisebb ács ipar gyakorlásához nem kellett mesterlevél, hanem a 42.493/1891. (VIII. 25.) K. M. sz. rendelet 2. §-a szerint csali három évi szakbavágó munkát kellett igazolni. A kisebb kőműves és kisebb ács ipar azonban nem azonos a 2,1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendelet 3. § (3) bekezdésében felsorolt képesítéshez kötött kőműves, illetve ács iparral. A kisebb kőműves és kisebb ács iparos tehát az előbb említett kőműves, illetve ács mesteri címet sem használhatja. (3876—7—1/1959. X. 8. sz. ügyirat) 14. Bérfűrészelés és tűzifa bérfűrészelés. A zajos, bűzös vagy veszélyes kisipari üzemek telepengedélyezési eljárásáról szóló 1/1959. (I. 10.) Kip. M. sz, rendelet5 mellékletében foglaltak szerint, fűrészüzemet csak telepengedéllyel lehet létesíteni és áthelyezni. A bérfűrészelő ipar gyakorlására jogosító iparigazolvány alapján tehát a bérfűrészelő ipar gyakorlását a kisiparosok ipargyakorlásaról szóló 1958. évi 9. sz. tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 2/1958. (V. L.J Kip. M. sz. rendelet 14. § (1) bekezdése értelmében csak érvényes telepengedély alapján lehet megkezdeni. Az idézett tvr. 22. § (1) bekezdésébe ütköző és a 27. § (1) bekezdés e) pontja alapján 3000,— Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt kell tehát eljárást indíttatni az olyan bérfűrészelő kisiparos ellen, aki a bérfűrészelő ipart telepengedély nélkül gyakorolja. Kétszeri szabálysértő :ért történt jogerős megbírságolás esetén az iparigazolvány visszavonása iránt lehet intézkedni. Az Országos Erdészeti Főigazgatósággal egyetértésben kialakított álláspont szerint viszont a tűzifa bérfűrészelés nem tekinthető fűrészüzemi tevékenységnek s így a tűzifa bérfűrészelés iparszerű gyakorlásához sem az Országos Erdészeti Főigazgatóság előzetes hozzájárulása, sem pedig telepengedély nem szükséges. A mezőgazdasági termelőszövetkezetbe lépett bérfűrészelő kisiparossal szemben a 19/1959. (VII. 2.) F. M. sz. rendelet8 20. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. (4235— 7—1/1959. X. 30. ügyirat) 15. Üzletszerző alkalmazott tartása kisiparos részéről. Az üzletszerzők (ügynökök, utazók, képviselők) arcképes igazoló könyve tárgyában kiadott 6570/1947 (V 30.) M. E. sz. rendelet 3. §-a értelmében üzletszerzői munkát csak olyan személy végezhet s ehhez képest kereskedőnek (iparosnak) üzletszerzői (ügynöki, utazói, képviselői) minőségben csak olyan személyt szabad foglalkoztatnia, illetőleg üzlete körében csak olyan személy ügynöki aján5 A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1959. évi 4. száma közli. 8 A rendelet a Tanácsok Közlönye 1959. évi 53 számában jelent meg.