Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 14. szám

14. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 135 latát, közvetítését szabad elfogadnia, akinek az illetékes iparhatóság által kiállított üzletszerzői arcképes igazoló könyve van. Az üzletszerzők (ügynökök, utazók, képviselők) arcképes igazoló könyvének bemutatásáról szóló 166/1950. (VI. 15. ) M. T. sz. rendelet 3. §-a az üzletszerzői arcképes igazoló könyvek olyan záradékkal való ellátását rendelte el, hogy „érvényes az 1951. június 30. napjáig." Ugyan3Zen rendelet 4. §-a szerint új üzletszerzői arcképes igazoló könyvet nem lehet kiadni. E rendelkezések értelmében tehát a kisiparos üzletszerzői minőségben senkit sem foglalkoztathat, mivel érvényes üzletszerzői arcképes igazoló könyvvel 1951. június 30. napja óta senki sem rendelkezik. (4238—7—1/1959. XI. 3. sz. ügyirat) 16. Kisiparosok"vásári és heti piaci árusítása. A kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr. 17. §-a, illetve az ennek végrehajtásáról szóló 2/1E53. (V. 1.) Kip. M. sz. rendelet 33. § (2) bekezdése értelmében a saját termékeit vásárokon és heti piacokon árusító kisiparos eredeti iparjogosítványát magával vinni és az ellenőrzést gyakorló szervnek felmutatni tartozik. Az Élelmezésügyi Minisztériummal egyetértésben kialakult álláspont szerint e törvényes rendelkezésből következik, hogy a csak gyártási engedély alapján előállítható termékek vásári és heti piaci árusítása esetén a kisiparos az eredeti ipar jogosítványán felül az eredeti gyártási engedélyét is magánál tartani és az ellenőrzést gyakorló szervnek felmutatni tartozik. (4612—7—1/1959. XI. 24. sz. ügyirat) 17. Vaskerítés készítésének ipari minősítése. Vaskerítések, sírrácsok és vaskapuk készítése a lakatosipar munkakörébe tartozik. Az úgynevezett kovácsolt vasból készült különleges kapuk, kapurészek, vagy kerítés-részek elkészítését azonban a kialakult gyakorlat szerint kovács kisiparos is végezheti (különösen díszmúkovács), de az egész kerítés felállítása, illetőleg teljes elkészítése a lakatosipar tevékenységi körébe tartozik. (4504—7—1/1359. XI. 18. sz. ügyirat.) ' 18. Kőműves mester és kőműves kisiparos társulása. A kőműves mester és kőműves kisiparos, valamint az ácsmester és ács kisiparos tevékenységi körét az 1/1959. (I. 17.) É. M. sz. rendelet határozta meg s eszerint más a tevékenységi köre a mestervizsgával rendelkező kisiparosnak és más az ilyen vizsgával nem rendelkező kisiparosnak. A fentiek alapján — az Építésügyi Minisztérium álláspontja értelmében — azonos iparnak a kőműves és ács szakmák vonatkozásában azokat lehet minősíteni, amelyeknek tevékenységi köre is azonos. Az egymást kiegészítő iparok körét sem a tvr., sem a végrehajtási rendelet nem határozza meg. Nem lehet kétséges azonban, hogy csak az a két, vagy több különböző ipar minősül ilyennek, amelyek egymást kölcsönösen kiegészítik. Minthogy pedig a kőműves mesteri tevékenység magában foglalja a kőműves iparos, az ácsmesteri tevékenység pedig az ácsiparos tevékenységet, ezért ezeknél az iparoknál kizárt az egymást kiegészítés. Fentiek alapján az Építésügyi Minisztériummal egyetértésben kialakított álláspont szerint nem engedélyezhető kőműves mesternek kőműves kisiparossal vagy ácsmesternek ács kisiparossal való társulása, amelyet egyébként építéspolitikai és biztonsági követelmények, továbbá gazdasági elgondolások sem indokolnak. (4840—7—1/1959. XII. 14. sz. ügyirat) 19. KIOSZ alkalmazásában álló kisiparosnak munkakönyve. Azoknak a kisiparosoknak, akik a 2/1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendelet életbelépése előtt léptek a KlOSZ-nál mint munkaadónál munkaviszonyba, a 2463/IV/l—1958. K. sz. elvi megállapítás utolsó bekezdésében említett engedélyre abban az esetben sincs szükségük, ha munkábalépésük alkalmával munkakönyvvel nem rendelkeztek s a munkakönyv kiállítását csak az idézett rendelet élebe'épése után kérik. Azt, hogy a munkaviszony még az idézett rendelet életbelépése előtt jött létre, a munkakönyv kiállítására irányuló kérelem előterjesztésekor hiteltéidemlően (SZTKbejelentéssel, vagy a munkaadó KIOSZ bizonyítványával) igazolni kell. (4841—7—1/1959. XII. 13. sz. ügyirat) 20. Elektromos égető kemence készítésének ipari minősítése. Elektromos égetőkemence készítése (és javítása) a villanyszerelő és műszerész (elektroműszerész) ipar munkakörébe egyaránt beletartozik. (5006—7—1/1959. XII. 29. sz ügyirat) 21. P. V. C. esőkabát-készítés ipari minősítése. P. V. C. műanyagból hegesztés útján esőkabát készítése mind a férfi, mind a nőiszabó ipar munkakörébe is beletartozik, de kifejezetten erre jogosító iparigazolvány alapján szabad iparként is folytatható. (4685—7—1/1959. XII. 8. sz. ügyirat) Nem szabad viszont figyelmen kívül hagyni, hogy a 3/1958. (V. t.) Kip. M. sz. rendelet 1. §-a értelmében műanyagkészítő és feldolgozó ipar gyakorlására új iparjogosítvány — már 1958. május 1. óta — nem adható ki. 22. Kisipari alkalmazottak létszámának megállapítása munkaviszony szünetelése esetén. A kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr. 15. §-a alapján foglalkoztatható alkalmazottak létszámának megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a kisiparos olyan alkalmazottját, akinek munkaviszonya (huzamosabb ideig tartó betegállomány, ideiglenes rokkantsági nyugdíj, katonai szolgálat, fizetésnélküli szabadság stb. miatt) szünetel. Az 1959. március hó 2-án kelt, 728—7—1/1959. K. sz. körleirat 4. pontjában közzétett, a „Kisiparos katonai szolgálatot teljesítő alkalmazottjának beszámítási kérdése" tárgyában kiadott elvi döntés fentieknek megfelelően módosul. (4883—7—1/1959. I. 3. sz. ügyirat) Könnyűipari Minisztérium Helyi Ipari Főosztály. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSAI Munkajog. 11. Nem törvénysértő, ha a vállalat a felmondó levélben a Munka Törvénykönyvében felsorolt felmondási okok közül kettőre vagy többre is hivatkozik. Ilyen esetben azonban a felmondási okokat külön-külön meg kell vizsgálni ugyanúgy, mintha a vállalat a felmondásban csak egy okra hivatkozott volna. A vállalat két parkőrt alkalmazott. Az egyik parkőri státus fenntartása feleslegessé vált, ezért a két parkőri munkakörben foglalkoztatott dolgozó közül a csökkent munkaképességű parkőr munkaviszonyát szüntették meg. A felmondó levélben a vállalat felhívta a Mt. 29. § (1) bek. b) pontját, mert átszervezést hajtott végre, de a felmondást a Mt. 29. § (1) bek. c) pontjára is alapította, mert az egyébként is csökkent munkaképességű, mankóval járó dolgozó egészségi állapota annyira rosszabbodott, hogy a parkőri munkakör ellátásával kapcsolatos sétákat sem tudta megtenni, s így a jelzett munkakör ellátására alkalmatlanná vált. A vállalat intézkedése nem tekinthető törvénysértőnek azért, mert két felmondási okra is hivatkozott. A felmondási okok külön-külön történő vizsgálata azonban nem mellőzhető. A Mt. 29. § (1) bek. b) pontjával kapcsolatban ezért vizsgálni kell, hogy a Mt. V. 38. § (2) bekezdése szerint van-e olyan munkakör a vállalatnál, melybe a csökkent munkaképességű dolgozó áthelyezhető. A munkára való alkalmatlanság vizsgálatánál azt kell megállapítani, hogy a dolgozó egészségi állapotában al-