Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 14. szám

14. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 133 /) Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a 3/1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendelet 1. §-a értelmében műanyagkészítő és feldolgozó ipar gyakorlására új iparjogosítvány — már 1958. május 1. óta — nem adható ki. (227—7—1/ 1960. K. szám.) 2. Kalapos kisiparosok sapkaárusítása. A kalapos szakmában kétségtelenül kialakult az a — minisztérium részéről ezideig nem igazolt — szakmai szokás, mely szerint a kalapos kisiparosok sapkát is készíttenek, illetve más kisiparosok ilyen készítményeit is forgalomba hozzák, jóllehet az 1958. évi 9. sz. tvr. 17. § (1) bekezdése szerint kisiparos csak az iparának munkakörébe tartozó és saját maga által előállított termékeket hozhatja forgalomba. A sapkakészítés ugyan (ha filcből és ha kötéssel pamutból készül, akkor is) a külön képesítéshez kötött sapkakészítő, a szőrmesapkakészítés pedig a képesítéshez kötött szűcs iparral rokon szőrmesapkakészítő ipar munkakörébe tartozik, mégis mivel a mindennapi élet a jelenlegi gyakorlatot alakította ki és a tényleges helyzet rendezést kíván ,ezért a minisztérium az alábbi módon rendezi e kérdést: a) Azok a kalapos kisiparosok, akik sapkát is készítenek, illetve akarnak készíteni, éljenek a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr. 4. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt lehetőséggel és kérjék kivételes mestervizsgára bocsátásukat a sapkakészítő iparban. b) 1960. december 31-e után csak azok a kalapos kisiparosok készíthetnek és hozhatnak forgalomba sapkát, akik sapkakészítő mesterlevéllel és sapkakészítő iparjogosítvánnyal rendelkeznek. Az iparigazolványok kiterjesztésére az idézett tvr. 5. § (1) bekezdésében, valamint a 2/1958. (V. 1.) Kip. M. sz. vhr. 12. § (1) bekezdésében, továbbá a 3/1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rend. 2. §-ában foglaltak az irányadók. c) 1960. december 31. után a kalapos kisiparosoknak sapkakészítő iparjogosítvány nélkül esetlegesen folytatott sapkakészítő ipari tevékenységét szabálysértésként kell büntetni. (227—7—1/1960. K. szám.) 3. Gépjármű villamosberendezésének javítása. Gépjármű villamosberendezésének javítása mind a gépjárműjavító, mind a villanyszerelő, mind pedig a műszerész ipar munkakörébe egyaránt beletartozik. (1815—7—1/ 1959. V. 25. sz. ügyirat) 4. Fénymásolás. A fénymásolás a nyomdaipar munkakörébe tartozik, ezért fénymásolásra jogosító iparigazolvány a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 2/1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendelet 3. § (4) bekezdése értelmében nem adható ki. (1939— 7—1/1959. V. 29. sz. ügyirat) 5. Kendőfestő és kötöttáru készítő kisiparosok vásározása. A Belkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben kialakult álláspont szerint a kendőfestő és kötöttárukészítő kisiparosok vásározó tevékenységének szabályozásáról szóló 4/1959. (VII. 7.) Kip. M. sz. rendelet2 1. §-át helyesen úgy kell értelmezni, hogy a kendőfestő és kötöttáru készítő kisiparos termékeit vásárokon és heti piacokon a telephelye szerinti megye egész területén, tehát a megye területén levő mj. városban is, a mj. városban telephellyel bíró kisiparos pedig a telephelye szerinti megye egész területén is forgalomba hozhatja. (2696—7—1/1959. VII. 29. sz. ügyirat.) A fentebb említett rendeletben foglalt rendelkezések kijátszásának egyik módja az, hogy a kézimunkakészítésre szóló ipargazolvánnyal rendelkező kisparosok a piacokon és vásárokon megjelenve kézzel festett (vagy nem kézifestésű) falvédőket, asztalterítőket és egyéb nem a kézimunka készítő kisiparos munkakörébe tartozó cikkeket Is árusítanak más, nem a saját telephelyük szerinti me2 A rendelet a Tanácsok Közlönye 1959. évi 52. számában Jelent meg. gyekben megtartott piacokon és vásárokon. Felelősségrevonáskor azzal védekeznek, hogy ők nem kendőfestő és nem kötöttárukészítő kisiparosok. A Belkereskedelmi Minisztérium az észlelt szabálytalanságra az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, valamint az egyéb illetékes rendészeti hatóságok figyelmét is felhívta, mert kézimunkakészítő kisiparosnak nem tartozik tevékenységi körébe a festett falvédők, terítők stb. előállítása és árusítása. Az ipari szakigazgatási szervekre is fentiek, valamint a kisiparosok kereskedelmi tevékenységének ellenőrzéséről szóló 1959. évi július hó 29-én kell 2780—7—1/1959. K. sz. körleiratban foglaltak az irányadók, mert a törvényes rendelkezéseket megsértő kisiparosokkal, illetőleg háziiparosokkal szemben az 1958. évi 9. sz. tvr. 27. § (2) bekezdés g) pontját kell alkalmazni. (3213—7—1/1959. IX. 4. sz. ügyirat.) 6. Síremlék készítésére jogosultság. Az Építésügyi Minisztérium állásfoglalása szerint: Kőműves iparos jogosult téglából vagy betonból készült sírbolt (kripta) építésére. Kőfaragó iparos munkakörébe tartozik természetes vagy műkőből készült síremelékek elkészítése és a temetőben való felállítása a szükséges alapozási munkák elvégzésével együtt. Beton- és műkőárukészítő iparos kizárólag műkőből készült síremlék elkészítésére és a temetőben való felállítására jogosult. Nem tartozik tevékenységi körébe a természetes kő megdolgozása, tehát márványtábla vésése és megdolgozása sem. (2954—7—1/1959. VIII. 27. sz. ügyirat) 7. Kéménybelső vakolása. Kóménybelső vakolása mind a kéményseprő, mind a kőművesipar munkakörébe tartozik, szabad iparként tehát nem gyakorolható. (2953—7—1/1959. VIII. 15. sz. ügyirat) 8. Mű- és aranyhímzö kisiparos működési köre. Mű- és aranyhímző kisiparos munkakörébe tartozik mindenféle hímzés, így a zászlókon szavak, szövegek selyemfonállal vagy aranyfonállal való hímzése is. Ezeket a termékeket a mű- és aranyhímző kisiparos az idézett törvényes rendelkezések szerint elkészítheti, de csak a hatályos jogszabályok keretei között hozhatja bárki részére forgalomba. A képzőművészeti és iparművészeti alkotások, valamint dekorációs anyagok többszörösítésének és forgalombahozatalának szabályozásáról szóló, jelenleg is hatályban levő 1955. évi 12. sz. tvr.3 1. § (1) bekezdése értelmében képzőművészeti alkotás üzletszerű forgalombahozatala csak a Művelődésügyi Minisztérium vagy az általa kijelölt szerv engedélye alapján történhet. Ugyanezen tvr. 1. § (2) bekezdése értelmében pedig a dekoráció céljára használt zászló stb. forgalombahozatala vagy ilyen célra történő előállítása is csak a Művelődésügyi Minisztérium engedélye alapján történhet még akkor is, ha az nem képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás, hanem más, például kisipari termék. A mű- és aranyhímző kisiparos tehát az idézett és hatályban levő törvényes rendelkezések értelmében dekorációs célt szolgáló mindenfajta ábrát (képet, címert, jelvényt stb) feliratot, zászlót csak a Művelődésügyi Minisztérium vagy általa kijelölt szerv engedélyével hozhat forgalomba. (3016—7—1/1959. VIII. 12. sz. ügyirat) 9. Plisszérozás iparjogi minősítése. A plisszérozás a képesítéshez kötött mű- és aranyhímzö Ipar munkakörébe tartozik. Ezzel a tevékenységgel a nőiszabó kisiparosok is foglalkozhatnak, de kizárólag az általuk készített aljakkal (szoknyákkal) kapcsolatban. A közönség részére bérmunkában kizárólag plisszérozási munkát azonban a nőiszabók nem készíthetnek, csak a mű- és aranyhímző kisiparosok. « A tvr-t a Tanácsok Közlönye 1955. évi 27. száma közli.