Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 8. szám

8. szám. TANÁCSOK KÚZLÖNYi_ 73 A hivatkozott jogszabály szövege a kérdés eldöntéséhez támpontot nem ad. A jogalkotó eredeti célkitűzéséből következtethetőleg azonban a lakásnak olyan közelségben kell lennie a munkahelyhez, hogy az utóbbi a lakásból — a közforgalmú közlekedési eszközök forgalmában esetleg bekövetkező üzemzavar esetén is — a dolgozók részéről akár gyalog is, könnyen elérhető legyen (tehát a lakás a munkahelytől 2, esetleg 3 kilométernél nagyobb, amennyiben pedig bizonyos üzemi ártalmak kiküszöbölése érdekében, vagy városrendezési okokból a lakótelepet, vagy lakóházat az üzemtől távolabb kellett telepíteni, 4 kilométernél nagyobb távolságra ne legyen). Kivételt e megállapítás alól — különleges helyzetüknél fogva — csupán a bányaüzemek képeznek. Nem lehet megtagadni a készenléti szolgálati jelleg elismerését az olyan — a bányaüzem saját beruházásában ér-ült. saját kezelésében álló — háztömbben (kolóniában) levő lakásoktól sem, amely háztömb, az alábényászás veszélye miatt a munkahelytől (az aknától) a fent említett távolságnál messzebb (legfeljebb azonban 6—8 kilométer távolságra) fekszik, feltéve természetesen, hegy a lakóháztömbben levő lakások felénél nagyobb részt, a fenti a) pontban foglaltaknak megfelelő munkakörben foglalkoztatott dolgozók bérlik. e) Mely lakások tekinthetők az állami gazdaságok, illetőleg az állami erdészet szolgálati lakásainak. Az állami gazdaságokban, valamint az állami erdészetnél f oglalkoztatott dolgozók lakásainak szolgálati lakásokká nyüvánításával kapcsolatosan — a fenti a)—d) pontban előadottak összefoglalásával — az alábbiakat közlöm: Az állami gazdaságokban foglalkoztatott dolgozók lakásainak szolgálati jellegét illetően — az 1958. évi augusztus hó 28. napján kiadott 16.691/ 1958. számú utasításomban foglaltakra utalva — közlöm, hogy az állami gazdaságok területén fekvő, társadalmi tulajdonban levő lakások közül azt a lakást, amelynek bérlője a gazdaságban az alábbi munkakörök valamelyikét látja el, munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásnak kell tekinteni. Ezek a munkakörök a következők: állatápolók és gondozók, állathizlalók, tehenészek, baromfikeltetők, méhészek, halászok, növény-, zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelési szakmunkások, kocsisok, takarmányosok, a gazdaság igazgatója, főagronómusa, főállattenyésztője, főkertésze, valamennyi üzemegység vezetője és brigádvezetője, kocsisok, traktorosok, vontató- és tehergépkocsivezetők, javítóműhelyi munkások. Ezeket a lakásokat a R. 47. §-ának (1) bekezdése értelmében természetesen nem kellett a lakásügyi hatósághoz bejelenteni. A fent felsorolt munkakörök valamelyikét betöltő dolgozó által bérelt, társadalmi tulajdonban levő és a Mr. hatálybalépését megelőzően is szolgálati lakásként nyilvántartott olyan lakást pedig, amely nem az állami gazdaság területén, hanem azon kívül, de közvetlenül annak közelében (pl. a község belterületén) fekszik, az állami gazdaság készenléti szolgálati lakásának kell tekinteni, Az állami erdészet dolgozóinak lakásait illetően megjegyzem, hogy az erdészeti dolgozók (erdészkerület vezetője, vadászkerület vezetője) által használt, a község (város) belterületén kívül, az erdő területén levő, társadalmi tulajdonban álló lakásokat (ún. erdászlak, vadőrlak) a R. 46. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából az állami erdészet munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásainak kell tekinteni. Az ilyen lakásokat a R. 47. §-ának (1) bekezdése értelmében természetesen nem kellett bejelenteni a lakásügyi hatósághoz. A fentieken túlmenően az állami erdészet dolgozói közül az alábbi munkakörök betöltői jogosultak készenléti szolgálati lakásra: az erdészet vezetője, az erdészeti fahasználati műszaki vezető, az erdőművelési műszaki vezető, az erdészkerület vezetője, a vadászkerület vezetője, a rakodó kezelő, a csemetekert kezelő, valamint a fogatgazdaság vezetője. A felsorolt munkakörben foglalkoztatott dolgozók által használt, társadalmi tulajdonban levő azokat a lakásokat, amelyek nem az erdő területén, hanem az erdővel szomszédos község (város) belterületén vannak, amennyiben a Mr. hatálybalépését megelőzően is szolgálati lakásoknak voltak minősítve, az állami erdészet készenléti szolgálati lakásainak kell elismerni. Megjegyzem, hogy az állami gazdaságok, valamint az állami erdészet fent említett készenléti szolgálati lakásai általában nem lakóháztömbökben levő, hanem egyes lalmsok. Az állami gazdaságok, valamint az állami erdészet ugyanis — gazdálkodási águk természetéből következően — a nehézipari üzemekéhez hasonló nagyságú lakótelepeket általában nem építenek. Végül megjegyzem, hogy mind az állami gazdaságokkal, mind pedig az állami erdészettel kapcsolatosan fentebb említett azoknak a munkaköröknek a felsorolása, amelyeket betöltő dolgozók készenléti szolgálati lakásra jogosultak, kimerítő és nem példálózó felsorolás. A felsoroltakon kívül tehát más munkakörök betöltői által bérelt lakást az állami gazdaság, illetőleg az állami erdészet készenléti szolgálati lakásául elismerni nem szabad. f) A szolgálati lakásra kell-e bérleti szerződést kötni. A szolgálati lakásra bérleti jogviszonyt a R. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a szerv intézkedése (tehát pl. a munkaszerződés, a szerv kijelölő határozata, értesítése stb.) hozza létre. A lakásügyi hatóság kiutaló határozatára tehát a Mr. hatálybalépése óta a szolgálati lakások egyik fajn tájára nézve sincs szükség. A szerv intézkedése tehát lényegében a lakás-* ügyi hatóság kiutaló határozatának helyébe lép, azaz azt helyettesíti. Az esetben, ha a házingatlan egyúttal az abban levő szolgálati lakások felett rendelkezni jogosult szerv kezelésében áll, abban a kérdésben, hogy a szerv által bérlőül kijelölt személy köteles-e a szervvel egyúttal bérleti szerződést is kötni, a szerv kívánsága az irányadó. Ha ugyanis a bérlő jogainak és kötelességeinek lényeges tartalma már a szerv által kiadott intézkedésbe bele van foglalva,