Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 8. szám

72 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám. a fenti a) pontban megjelölt munkakörben foglalkoztatott dolgozójának juttathat. Amennyiben az egész ház, vagy háztömb a fentiek értelmében készenléti lakásnak nem minősülhet, ágy az abban levő lakások közül csupán egyes lakások készenléti szolgálati lakásokká nyilvánításának kizárólag akkor lehet helye, ha a lakás bérlője a Mr. hatálybalépésekor a szervnek a fenti a) pontban körülírt munkakörben foglalkoztatott dolgozója, és a lakás a Mr. hatálybalépését megelőzően, a régebbi jogszabály alapján is a szerű szolgálati lakása volt. Olyan egyes lakásokat, amelyek a Mr. hatálybalépését megelőző időben nem voltak szolgálati lakások, a Mr. alapján szolgálati lakásokká minősíteni nem lehet, mert ez ellenkezne a jogalkotó célkitűzéseivel. Így különösen nem minősíthetők szolgálati lakásokká az 1.074/1957. (VIII. 29.) Kcrm. számú határozat2 1. pontjában meghatározott lakások, mert e lakások szolgálati jellegének elismerése ellenkezne a kormányhatározatban foglaltakkal. c) Szolgálati lakásnak kell-e elismerni- a vállalat, üzem stb. zárt területén levő olyan lakást, amely egyébként nem minősülhet munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásnak. Egyes vállalatok, üzemek olyan kérdést tettek fel, hogy szolgálati lakásnak minősül-e a vállalat, üzem stb. zárt területén belül levő, kizárólag a vállalat, üzem területén keresztül megközelíthető olyan lakás, amely egyébként nem bizonyos munkakört betöltő dolgozó részére, a munkakör folyamatos ellátása céljára létesült, következésképpen nem tekinthető munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásnak, hanem esetleg szolgálati lakásra jogosultságot nem biztosító egyéb munkakört betöltő dolgozó, esetleg a vállalat, üzem stb. alkalmazásában már nem is álló bérlő használja. t A kérdéssel kapcsolatos álláspontom a következő: A munkahelyen levő szolgálati lakások kétfélék, éspedig: — munkakörrel kapcsolatos, valamint — a munkahelyen létesített készenléti lakások. A készenléti lakások ugyanis — a R. 45. §-ának (5) bekezdéséből megállapíthatólag — létesülhetnek a munkahelyen is, valamint létesülhetnek azon kívül, de annak közelében is. Ami a vállalat, üzem zárt területén levő, kizárólag a vállalat, üzem stb. területén keresztül megközelíthető olyan lakást illeti, amely nem tekinthető munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásnak, megjegyzem, hogy mind az éberség követelményei, minxi pedig a munkahelyen tárolt anj^agok és felszerelési tárgyak állagának védelme, az azokkal kapcsolatos tűzrendészet! és> más szempontok megengedhetetlenné tennék azt, hogy az ilyen lakás bérlőjét a lakásügyi hatóság a vállalat, üzem stb. érdekeinek figyelmen kívül hagyásával, kizárólag a lakásbérleti jogszabályoknak a bérlő kijelölésére vonatkozó rendelkezései alapján, saiát hatáskörében jelölje ki. Amennyiben a jogszabálynak ilyen értelmezést adnánk és a szervet annak tűrésére 2 A határozat a Tanácsok Közlönye 1957. évi 59. számában jelent meg. kényszerítenénk, hogy üzemének zárt területén keresztül a számára idegen személyek haladhassanak át lakásuk megközelítése céljából, úgy a vállalat, az üzem stb. illetékes dolgozói a továbbiakban joggal háríthatnák el maguktól a munkahelyen tárolt anyagok, felszerelési és egyéb vagyontárgyak (pl. tüzelőanyag készlet, építési anyagok stb.) állagának megőrzésével kapcsolatos felelősséget, ami pedig a társadalmi tulajdon megóvásával kapcsolatos érdekek súlyos sérelmét vonhatná maga után. A fentiek alapján tehát a munkahelyen létesült, s kizárólag a vállalat, az üzem zárt területén keresztül megközelíthető azt a lakást, amely egyébként nem minősül munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásnak, készenléti szolgálati lakásnak kell tekinteni, és a szerv rendelkezése alatt kell meghagyni, tekintet nélkül arra, hogy a lakás bérlője milyen munkakört tölt be a szervnél, vagy hogy egyáltalában munkaviszonyban áll-e még a szervvel. E lakásokat tehát a R. 47. §-ának (1) bekezdése értelmében nem is kell bejelenteni. Nem vonatkozik ez a megállapítás a szóban levő lakások közül azokra, amelyek az utcáról, vagy egyéb közterületről a vállalat, az üzem stb. zárt területén való áthaladás nélkül, közvetlenül megközelíthetők. Más kérdés azután az, hogy a vállalat, üzem stb. zárt területén levő ilyen lakásnak a szervvel munkaviszonyban nem álló bérlőjét lehet-e a készenléti lakásnak tekintendő lakás kiürítésére kötelezni. Ebben a kérdésben álláspontom a következő: Ha a kérdéses lakás korábban egyszerű (nem munkakörrel kaocsolatos) szolgálati lakás volt és a lakás használójának munkaviszonya a Mr. hatálybalépése előtt szűnt meg, a lakás kiürítésének kérdéeében a munkaviszony megszűnésének időpontjában hatályban volt lakásbérleti jog zabályck alapján kell dönteni. Ha a lakás a Mr. hatálybalépését megelőzően nem volt (egyszerű) szolgálati lakásnak minősítve, úgy a lakást annak bérlője a R. 50. §-ának (2) bekezdése értelmében — az ott meghatározott korlátozások mellett — tovább használhatja. Amennyiben pedig a lakás használója önkényes beköltözés folytán került a lakásba, akkor a R. 80. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint kell vele szemben eljárni. Az említett lakásokkal kapcsolatosan a szervre a R. 46. §-ából fakadó az a kötelezettség hárul, hogy amennyiben az ilyen lakás megürül, azt olyan dolgozóiénak részére kell juttatni, aki a szervnél betöltött munkaköre alapján egyébkánt munkakörrel kapc-olatos, vagy készenléti szolgálati lakásra jogosult. d) Mikor tekintendő a készenléti lakásként bejelentett lakás közvetlenül az üzem közelében levőnek. A R. 46. §-ának (5) bekezdése értelmében a lakás — amennyiben az nem a munkahelyen van — csak akkor minősíthető készenléti lakásnak, ha az — többek között — közvetlenül az üzem közelében fekszik. Kérdés, hogy milyen lakás tekinthető „közvetlenül az üzem közelében levő" lakásnak.