Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 8. szám

8. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 71 hajtási rendelet, „Mr" alatt pedig a 39/1959. (IX. 20.) Korm. számú módosító rendelet értendő.1] a) Mely munkaköröket betöltő munkavállalók tekinthetők „a folyamatos termeléshez és a teljes üzembiztonsághoz nélkülözhetetlen" dolgozóknak. A R. 46. §-ának (5) bekezdése értelmében készen­léti lakásnak — egyéb feltételek fennállása esetén — az olyan lakás minősíthető, amely a folyamatos termeléshez és a teljes üzembiztonsághoz nélkülöz­hetetlen dolgozók elhelyezésére szolgál. A jogszabály e rendelkezésének alkalmazása min­denekelőtt felveti azt a kérdést, hogy melyek azok a munkakörök, amelyeknek betöltőit a folyamatos termeléshez és a teljes üzembiztonsághoz nélkülöz­hetetlen dolgozóknak, következésképpen készenléti lakás juttatására jogosultaknak kell tekinteni. A kérdéses munkaköröket hiánytalanul összefog­lalni és kimerítően felsorolni — a kérdés sokolda­lúságánál fogva — szinte megoldhatatlan feladat volna. Éppen ezért a szerv bejelentésében feltün­tetett munkakör említett jellegének esetenkénti megítélése a lakásügyi hatóság dolgozóitól gondos és körültekintő mérlegelést igényel. E mérlegelő tevékenység megkönnyítése céljából, irányelvként megjegyezni kívánom, hogy a folyamatos termelés­hez és a teljes üzembiztonsághoz nélkülözhetetlen dolgozóknak elsősorban — a több műszakban termelő üzemekben (pl. bá­nyaüzemben, vasműben, kohászati üzemben stb.), valamint a villany-, gáz-, vízszolgáltató és csator­názási vállalatoknál szolgálatot teljesítő műszaki, technikai munkakört betöltő dolgozókat, szakmun­kásokat, bányászokat, műszaki vezetőket, továbbá — a közforgalmú közlekedési és áruszállítási vállalatoknál szolgálatot teljesítő mozdony-, villa­mosvasút-, autóbusz-, tehergépkocsivezetőket, ka­lauzokat, valamint e vállalatok egyéb — a forgalom folyamatos lebonyolításához nélkülözhetetlen — műszaki és technikai munkakörben foglalkoztatott dolgozóit; — a hírközlés céljára szolgáló műszaki berende­zések (pl. távbeszélő, távíró vezetékek, rádió adó­állomások műszaki felszerelései) állandó üzemben­tartásához nélkülözhetetlen műszaki dolgozókat (pl. távbeszélő vonalfelvigyázókat) kell tekinteni, akiknek a munkahely közelében való állandó la­kására és szükség esetén a munkaidőn túl való el­érésére akár az üzem működésében bekövetkezett hiba azonnali megjavítása, akár a hófúvás, vagy más elemi csapás miatt távolmaradt dolgozók he­lyettesítése céljából, akár pedig tömeges baleset esetén a mentesítési munkálatokban való sürgős se­gédkezés céljára, vagy más okból azonnal szükség lehet. Ez a felsorolás természetesen nem tekinthető ki­merítő felsorolásnak. Hasonló jellegű munkakörök más termelési ágakon, illetőleg munkaterületeken (pl. az árvízvédelmi, vagy a közút karbantartási szolgálat területén) belül is találhatók. Az ilyen 1 Az idézett rendeleteket — egybedolgozott szöveggel — a Tanácsok Közlönye 1959. évi 71. száma közli. munkakörben foglalkoztatott dolgozók lakásaira vonatkozó bejelentéseket a lakásügyi hatóságok­nak a jelen állásfoglalás szellemében foganatosí­tandó esetenkénti mérlegelés útján kell elbírál­niok. Semmilyen körülmények között sem tekinthetők készenléti szolgálati lakásoknak a hatóságok, hi­vatalok, vállalatok stb. alkalmazásában álló, irodai beosztású dolgozók (előadók, adminisztrátorok, irattárosok, gépírónők stb.) lakásai. b) Milyen lakásokat kell készenléti lakásokká nyilvánítani. Felvetődött az a kérdés, lehet-e olyan lakásokat készenléti lakásoknak minősíteni, amelyek olyan lakóházban, vagy lakóháztömbben vannak, ame­lyet ugyan eredetileg a szerv a fenti a) pontban megjelölt munkakört betöltő dolgozói számára a saját beruházásából épített, azonban a lakásokban lakó személyek egy részének munkaviszonya idő­közben megszűnt, vagy megváltozott és a lakóte­lepen, vagy lakóházban levő lakások egy részének bérlői ma már vagy egyáltalában nem állanak a szervvel munkaviszonyban, vagy ha munkaviszony­ban állanak is, de nem olyan beosztásban, amelye nek alapján készenléti lakásra jogosultak lehet­nének. A feltett kérdésre a válasz a R. 50. §-ának (2) bekezdéséből következik. E rendelkezés kimondja, hogy amennyiben a Mr. alapján olyan lakás válik szolgálati lakássá, amelynek bérlője a Mr. hatály­balépésekor nem állott munkaviszonyban a lakás felett rendelkezni jogosult szervvel, akkor a bér­leti jogviszonyt határozatlan időtartamra kötött bérleti jogviszonyként kell elbírálni, azzal, hogy a bérlő — a szerv engedélye nélkül — nem jogo-* sult a lakását elcserélni, vagy arról lemondani. E rendelkezésből tehát az következik, hogy nincs törvényes akadálya annak, hogy bizonyos körül­mények között olyan lakások is készenléti szolgád lati lakásokká váljanak, amelyeknek bérlői — ez idő szerint — nem munkavállalói a lakással ren­delkezni jogosult szervnek. E rendelkezésből kiindulva az az álláspontom, hogy nem lehet a készenléti szolgálati lakás jelle­gének elismerését megtagadni az olyan lakóháztól, vagy lakóháztömbtől, amelyet valamely szerv (vagy annak jogelődje) már eleve a termelő munka fo­lyamatos viteléhez nélkülözhetetlen dolgozóinak elhelyezésére, a saját beruházásában épített és a házban, vagy háztömbben levő lakások felénél na" gyobb részét a Mr. hatálybalépésekor is a szerv* nek a fenti a) pontban körülírt munkakörben fog­lalkoztatott dolgozói bérlik. Még fokozottabb mértékben áll ez a megállapít tás akkor, ha a kérdéses lakóház, vagy lakóház­tömb egyúttal a szerv kezelésében áll. Természetesen az említett lakóházban, vagy la* kóháztömbben lévő olyan lakást, amelynek bérlője a Mr. hatálybalépésének időpontjában a lakás fe* lett rendelkezni jogosult szervnél a fenti a) pont­ban megjelölt munkakört nem tölt be, a szerv — a lakás megüresedése esetén — a R. 46. §-ában foglalt rendelkezések megsértése nélkül, kizárólag

Next

/
Thumbnails
Contents