Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)
1960 / 8. szám
8. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 71 hajtási rendelet, „Mr" alatt pedig a 39/1959. (IX. 20.) Korm. számú módosító rendelet értendő.1] a) Mely munkaköröket betöltő munkavállalók tekinthetők „a folyamatos termeléshez és a teljes üzembiztonsághoz nélkülözhetetlen" dolgozóknak. A R. 46. §-ának (5) bekezdése értelmében készenléti lakásnak — egyéb feltételek fennállása esetén — az olyan lakás minősíthető, amely a folyamatos termeléshez és a teljes üzembiztonsághoz nélkülözhetetlen dolgozók elhelyezésére szolgál. A jogszabály e rendelkezésének alkalmazása mindenekelőtt felveti azt a kérdést, hogy melyek azok a munkakörök, amelyeknek betöltőit a folyamatos termeléshez és a teljes üzembiztonsághoz nélkülözhetetlen dolgozóknak, következésképpen készenléti lakás juttatására jogosultaknak kell tekinteni. A kérdéses munkaköröket hiánytalanul összefoglalni és kimerítően felsorolni — a kérdés sokoldalúságánál fogva — szinte megoldhatatlan feladat volna. Éppen ezért a szerv bejelentésében feltüntetett munkakör említett jellegének esetenkénti megítélése a lakásügyi hatóság dolgozóitól gondos és körültekintő mérlegelést igényel. E mérlegelő tevékenység megkönnyítése céljából, irányelvként megjegyezni kívánom, hogy a folyamatos termeléshez és a teljes üzembiztonsághoz nélkülözhetetlen dolgozóknak elsősorban — a több műszakban termelő üzemekben (pl. bányaüzemben, vasműben, kohászati üzemben stb.), valamint a villany-, gáz-, vízszolgáltató és csatornázási vállalatoknál szolgálatot teljesítő műszaki, technikai munkakört betöltő dolgozókat, szakmunkásokat, bányászokat, műszaki vezetőket, továbbá — a közforgalmú közlekedési és áruszállítási vállalatoknál szolgálatot teljesítő mozdony-, villamosvasút-, autóbusz-, tehergépkocsivezetőket, kalauzokat, valamint e vállalatok egyéb — a forgalom folyamatos lebonyolításához nélkülözhetetlen — műszaki és technikai munkakörben foglalkoztatott dolgozóit; — a hírközlés céljára szolgáló műszaki berendezések (pl. távbeszélő, távíró vezetékek, rádió adóállomások műszaki felszerelései) állandó üzembentartásához nélkülözhetetlen műszaki dolgozókat (pl. távbeszélő vonalfelvigyázókat) kell tekinteni, akiknek a munkahely közelében való állandó lakására és szükség esetén a munkaidőn túl való elérésére akár az üzem működésében bekövetkezett hiba azonnali megjavítása, akár a hófúvás, vagy más elemi csapás miatt távolmaradt dolgozók helyettesítése céljából, akár pedig tömeges baleset esetén a mentesítési munkálatokban való sürgős segédkezés céljára, vagy más okból azonnal szükség lehet. Ez a felsorolás természetesen nem tekinthető kimerítő felsorolásnak. Hasonló jellegű munkakörök más termelési ágakon, illetőleg munkaterületeken (pl. az árvízvédelmi, vagy a közút karbantartási szolgálat területén) belül is találhatók. Az ilyen 1 Az idézett rendeleteket — egybedolgozott szöveggel — a Tanácsok Közlönye 1959. évi 71. száma közli. munkakörben foglalkoztatott dolgozók lakásaira vonatkozó bejelentéseket a lakásügyi hatóságoknak a jelen állásfoglalás szellemében foganatosítandó esetenkénti mérlegelés útján kell elbírálniok. Semmilyen körülmények között sem tekinthetők készenléti szolgálati lakásoknak a hatóságok, hivatalok, vállalatok stb. alkalmazásában álló, irodai beosztású dolgozók (előadók, adminisztrátorok, irattárosok, gépírónők stb.) lakásai. b) Milyen lakásokat kell készenléti lakásokká nyilvánítani. Felvetődött az a kérdés, lehet-e olyan lakásokat készenléti lakásoknak minősíteni, amelyek olyan lakóházban, vagy lakóháztömbben vannak, amelyet ugyan eredetileg a szerv a fenti a) pontban megjelölt munkakört betöltő dolgozói számára a saját beruházásából épített, azonban a lakásokban lakó személyek egy részének munkaviszonya időközben megszűnt, vagy megváltozott és a lakótelepen, vagy lakóházban levő lakások egy részének bérlői ma már vagy egyáltalában nem állanak a szervvel munkaviszonyban, vagy ha munkaviszonyban állanak is, de nem olyan beosztásban, amelye nek alapján készenléti lakásra jogosultak lehetnének. A feltett kérdésre a válasz a R. 50. §-ának (2) bekezdéséből következik. E rendelkezés kimondja, hogy amennyiben a Mr. alapján olyan lakás válik szolgálati lakássá, amelynek bérlője a Mr. hatálybalépésekor nem állott munkaviszonyban a lakás felett rendelkezni jogosult szervvel, akkor a bérleti jogviszonyt határozatlan időtartamra kötött bérleti jogviszonyként kell elbírálni, azzal, hogy a bérlő — a szerv engedélye nélkül — nem jogo-* sult a lakását elcserélni, vagy arról lemondani. E rendelkezésből tehát az következik, hogy nincs törvényes akadálya annak, hogy bizonyos körülmények között olyan lakások is készenléti szolgád lati lakásokká váljanak, amelyeknek bérlői — ez idő szerint — nem munkavállalói a lakással rendelkezni jogosult szervnek. E rendelkezésből kiindulva az az álláspontom, hogy nem lehet a készenléti szolgálati lakás jellegének elismerését megtagadni az olyan lakóháztól, vagy lakóháztömbtől, amelyet valamely szerv (vagy annak jogelődje) már eleve a termelő munka folyamatos viteléhez nélkülözhetetlen dolgozóinak elhelyezésére, a saját beruházásában épített és a házban, vagy háztömbben levő lakások felénél na" gyobb részét a Mr. hatálybalépésekor is a szerv* nek a fenti a) pontban körülírt munkakörben foglalkoztatott dolgozói bérlik. Még fokozottabb mértékben áll ez a megállapít tás akkor, ha a kérdéses lakóház, vagy lakóháztömb egyúttal a szerv kezelésében áll. Természetesen az említett lakóházban, vagy la* kóháztömbben lévő olyan lakást, amelynek bérlője a Mr. hatálybalépésének időpontjában a lakás fe* lett rendelkezni jogosult szervnél a fenti a) pontban megjelölt munkakört nem tölt be, a szerv — a lakás megüresedése esetén — a R. 46. §-ában foglalt rendelkezések megsértése nélkül, kizárólag