Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 8. szám

68 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám. b) Űj öntözőtelep tervezése tereprendezéssel (művezetéslel) 10 kh-ig — tekintet nélkül a terület nagyságára — 4 000 50 kh területért 12 900 100 kh területért 21 800 200 kh területért 33 600 500 kh területért 52 200 c) Átépítendő öntözőtelep tervezése tereprendezéssel (művezetéssel) 10 kh-ig — tekintet nélkül a terület nagySágára — 4 000 50 kh területért 11 000 ' 100 kh területért 18 200 200 kh területért 28 600 500 kh területért 52 200 d) Permetező öntözés tervezése földbe helyezett nyomóvezetékkel 20 kh-ig — tekintet nélkül a terület nagyságára — 8 000 50 kh területért 17 800 100 kh területért 23 800 200 kh területért 39 400 e) Permetező öntözés tervezése mozgatható nyomóvezetékkel 20 kh-ig — tekintet nélkül a terület nagyságára — 2 500 50 kh területért 4 900 100 kh területért 7 300 200 kh területért 9 700 f) Síkvidéki halastó tervezése 10 kh-ig terület nagyságára — 30 kh területért 50 kh területért 100 kh területért 300 kh területért — tekintet nélkül 5 000 10 300 14 800 21 000 39 000 g) Dombvidéki halastó tervezése 10 kh-ig — tekintet nélkül a terület nagyságára —< 6 000 30 kh területért 11 500 50 kh területért 14 700 100 kh területért 21 400 h) A termelőszövetkezet öntözés célját szolgáló kútjainak és víztárolóinak, továbbá az üzemen belüli belvízcsatornái földmunkáinak tervezéséért az érvényes tervezői érjegyzék megfelelő díjtételének 50 százalékát kell felszámítani. 2. Az 1. pontban megállapított díjtételek a típusműtárgyak tervezési díját is magukban foglalják. Az egyedi műtárgyak tervezési díját, továbbá az esetleges hidrológiai és talajvizsgálat költségeit az érvényes tervezői díjszabás megfelelő díjtétele szerint külön kell felszámítani. 3. A talajvédelmi célokat szolgáló vízilétesítményeket egyedi műtárgyaknak kell tekinteni és azok tervezési dí- • ját a 2. pontban foglaltak szerint kell elszámolni. 4. Ha az öntözőtelep, vagy halastó területe a 10 kh-at meghaladja, de az 1. pontban feltüntetett területek egyikével sem azonos, a tervezői díjat az alábbi példa alkalmazásával arra a kát területre megállapított díjtételnek az alapulvételével kell kiszámítani, amelyek közé a tényleges terület esik. Pl. 80 kh új öntözőtelep tereprendezés nélküli tervezésénél ez 50 kh tervezési díja 11 900—7800 50 kh X 30 kh 7 800 2 460 10 260 5. öntözőtelep vagy halastó területén kívül eső, de kizárólag annak vízellátását, illetőleg vízelvezetését szolgáló csatorna tervezéséért — tekintet nélkül arra, hogy a terv az öntözőtelep, vagy halastó tervezésével egyidejűleg, vagy külön készül — az érvényes tervezői árjegyzék megfelelő díjtételének 50 százalékát kell felszámítani, 6. Ha a tervezői árjegyzék megfelelő díjtétele a tervezéshez szükséges geodéziai felvételek költségeit nem tartalmazza, vagy egyedi műtárgyak tervezéséhez kell geodéziai felvételt készíteni, a felmérésért az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (ÁFTH) díjszabásában megállapított díj 50 százalékát kell felszámítani. 7. A kötelező példányszámon felül igényelt fénymásolatokért és fényképmásolatokért a vonatkozó tervezői árjegyzék díjtételét kell alkalmazni. 8. A szabványok, típus- és mintatervek minél szélesebb körű alkalmazása kötelező. Ezeknek a helyszínre való adaptálás nélküli megrendelése esetében csak a másolási (fénymásolási) költségeket szabad felszámítani. 11. A jelen utasítás kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 11/1959. (V. É. 8.) O. V. F. számú utasítás hatályát veszti. Dégen Imre s- k. országos vízügyi főigazgató Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének 59/1959. (V. É. VII. évf. 1. szám) O. V. F. számú utasítása a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról szóló kormányhatározat végrehajtásáról. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról szóló 3004 2/ 1959. (XI. 15.) Korm. sz. határozat célkitűzéseinek a vízügyi szolgálat területén a vízgazdálkodási feladatok helyes megszervezésével és megvalósításával történő végrehajtása érdekében az alábbiakban rendelkezem: 1. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésének alapvető feltétele a termelőszövetkezeti parasztság saját erőforrásainak fokozottabb felhasználása, amit az állam sokoldalú gazdasági segítséggel egészít ki. Ennek érdekében a felügyelet alá tartozó szervek a mezőgazdasági jellegű vízügyi feladatok eredményes megoldásával mozdítsák elő a szövetkezeti gazdálkodás fölényének fokozottabb kibontakozását és segítsék a termelőszövetkezeteket abban, hogy korszerű, magas termelési színvonalú, belterjesen gazdálkodó, sok árut termelő, jól jövedelmező szocialista mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak. A vízügyi műszaki feladatok ellátásánál vegyék figyelembe azok széleskörű összefüggéseit a mezőgazdasági termeléssel és a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodással. Lépjenek fel kezdeményezőleg és segítőleg mind a termelők (termelőszövetkezetek, állami gazdaságok stb.), mind a mezőgazdasági termelést irányító szervek felé a vízrendezési és vízhasznosítási munkák teljes értékű hasznosításához szükséges műszaki és üzemi feltételek biztosítása érdekében. 2. Az 1. pontban meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében a vízügyi szervek az alábbiak szerint nyújtsanak segítséget: a) a mezőgazdasági termelés biztonságát és a terméseredmények fokozását előmozdító vízügyi műszaki feladataikat úgy hajtsák végre, hogy azzal tevékenyen segítsék az új termelőszövetkezetek létrehozását, a meglévők megerősödését, ezek eredményes nagyüzemi gazdálkodását és gazdaságos üzemvitelét; b) összpontosítsák a termelőszövetkezeti mozgalom súlyponti területeire a rendelkezésükre álló beruházási, felújítási és fenntartási kereteket, az anyagi és műszaki erőforrásokat; c) a vízügyi igazgatóságok mind az éves, mind az 5 éves tervek kidolgozásánál minden ágazatban —• különösen a belvízrendezési, kultúrmérnöki és vízhasznosítási tevékenységben — helyezzék előtérbe azokat az I. és II. kategóriájú munkákat, — figyelembe véve a szocialista nagyüzemek várható igényeit és a megyei párt- és tanácsi szervek véleményét —, amelyek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését és a termelőszövetkezetek megerősödését segítik j