Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)
1960 / 8. szám
8. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 67 A pénzügyminiszter 118/1960. (P. K. 4.) P. M. számú utasítása a szabálysértési eljárás során elkobzott dolgok* értékesítéséről. Az 1959. évi 36. számú tvr.1 végrehajtása tárgyában kiadott 45/1959. (XII. 20.) Korm. számú rendsiet1 3. §-ának rendelkezése szerint a szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezelése és értékesítése tekintetében az adók kivetéséről és beszedéséről szóló 57/1957. (IX. 6.) Korm. számú rendelet2 és az annak végrehajtá-s sával kapcsolatban megjelent jogszabályok (AESZ) rendelkezései szerint kell eljárni. A kormányrendeletben foglaltak egységes végrehajtása érdekében az alábbiakat rendelem. I. 1. A szabálysértési eljárás során lefoglalandó, illetve elkobzandó dolgokat a szabálysértési hatóság (járási, városi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya, a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő szabálysértési hatóság) határozatban állapítja meg. A szabálysértési hatóság a határozatát a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának küldi meg a dolgok lefoglalása, illetve értékesítése végett. A járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya a megkeresés alapján intézkedik a szabálysértést elkövető lakóhelye szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának adóügyi csoportjánál (előadójánál), hogy a határozatban megjelölt dolgokat foglalja le, illetve értékesítse. 2. A szabálysértési hatóság határozatában megjelölt dolgok lefoglalása a 32/1957. (IX. 30.) P. M. számú rendsiet3 54. §-a (AESZ 175. pontja) szerint történik. A lefoglalást követően az adóügyi szervek az értékesítési eljárást mindaddig nem folytathatják le, amíg arra a szabálysértési hatóságtól határozatot nem kapnak, 3. A lefoglalt dolgokról házilag készített nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásba a szabálysértő nevét, pontos címét (utca, házszám), a lefoglalt dolgok megnevezését, azok becsértékét, a lefoglalás idejét kell feltüntetni. 4. Az értékesítés megkezdése előtt az adóügyi szerveknek az elkobzott dolgokat a 32/1957. (IX. 30.) P. M. számú rendelet 70. §-ának (15) bekezdésében [AESZ. 224, pont (15) bekezdése, illetve 226. pontja] meghatározott „Raktárkönyv"-be be kell vezetniök. 5. A szabálysértési hatóság határozatában feltüntetett elkobzott dolgok értékesítését az adóügyi szervek az 57/1957. (IX. 6.) Korm. számú rendelet 23. §-ában, illetve a 32/ 1957. (IX. 30.) P. M. számú rendelet 66—72. §-ában (AESZ. 212—230. pontjában) foglalt rendelkezések betartása mellett kötelesek lefolytatni. 6. Az elkobzott dolgok értékesítésével, illetve beszállításával (állatok etetése, őrzése stb.) felmerülő kiadásokról a 7. és 8. pontban megjelölt járási (városi, városi kerületi) tanács költségvetésében a Tanács és V. B. cím keretében kell gondoskodni. 7. Az értékesítés megtörténte után az értékesítésből befolyt összegeket annak a tanácsnak a költségvetési szám* A szabálysértési eljárás egyes kérdéseiről szóló 1959. évi 36. számú törvényerejű rendelet 2. §-a szerint azt a dolgot, amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, illetőleg, amely a szabálysértés eredményeként jött létre, ha annak az elkövetőnél hagyása a közbiztonságra vagy a közrendre veszélyes, el lehet kobozni. Szabálysértés miatt el lehet kobozni további bármely más dolgot is, amelynek elkobzását a szabálysértést megállapító jogszabály mege'igedi. 1 Az idézett tvr-t a Tanácsok Közlönye 1959. évi 79., végrehajtási rendeletét pedig a 90. száma közli. 2 A rendelet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 61. számában jelent meg. 1 Áz idézett rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 66. száma közli. Iájára kell átutalni, amelynek végrehajtó bizottsága mellett az elsőfokú szabálysértési hatóság működik. A befolyt bevételeket a Tanács és V. B. cím 50 Működési bevételek rovatán kell elszámolni. 8. A Belügyminisztérium felügyelete alatt működő szabálysértési hatóság eljárása során lefoglalt, illetőleg elkobzott dolgok értékesítéséből befolyó összegek annak a járási (városi, városi kerületi) tanácsnak a költségvetését illetik, amelynek a területén az elsőfokú szabálysértési hatóság működik. A befolyt bevételeket a 7. pontban említett költségvetési számlára kell átutalni és az ott meghatározott módon elszámolni. 9. Ha az elkobzott dolgok értékesítése valamely oknál fogva nem lehetséges, akkor az adóügyi szerv az elkobzást elrendelő szabálysértési hatóságot megkeresi annak érdekében, hogy az elkobzott dolgok megsemmisítéséhez járuljon hozzá. A hozzájárulás birtokában az adóügyi szerv — jegyzőkönyv felvétele mellett — a dolgokat megsemmisíti. A megsemmisítésről készült jegyzőkönyvet a raktárkönyvhöz kell csatolni. 10. Pia az elkobzott dolgok értékesítése, megsemmisítése már megtörtént, azonban az illetékes szabálysértési hatóság utólag megállapította, hogy az elkobzás tévedés folytán helytelenül történt, vagy arra egyéb ok miatt nem lett volna szükség, a jogosult részére visszafizetést rendel el. A szabálysértési hatóság határozata alapián eszközölt visszafizetés annak a tanácsnak a költségvetését terheli, amely tanács költségvetési számlájára az ellenérték befolyt. A visszafizetést a tárgyévben a téves, illetőleg tartozatlan befizetésekre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni. Abban az esetben, ha a visszafizetés nem a tárgyévben történik, fedezetről az érintett tanács előirányzat-átcsoportosítás vagy póthitel útján gondoskodik. II. 11. A szabálysértési hatóság az általa megállapított szabálysértési bírságokat behajtás végett hátraléki kimutatásban adja át az adóügyi szerveknek. A hátraléki kimutatásokon a szabálysértési hatóság a hátralékos nevét, személyi igazolvány számát, munkahelyét jelöli meg. Aa adóügyi szervek ennek alapján a szabálysértési bírságot kötelesek behajtani. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettes*. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének 58 1959. (V. É. VII. évf. 1.) O. V. F. — Á. H. számú utasítása a vízügyi igazgatóságok által a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek részére végzett vízépítési munkák tervezői díjának újabb szabályozásáról. (Nem teljes szöveg.) A mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, továbbá az ezekből alakult vízgazdálkodási társulatok vízi létesítményeinek (öntözőtelep, halastó, belvíz- és öntözőcsatorna, vízmosáskötés stb.) tervezői díját a 10/1957. (II. 24.) Korm. számú rendelet 3. és 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a 3004 2/1959. (XI. 15.) Korm. számú határozat rendelkezéseinek figyelembevételével, az alábbiak szerint szabályozom: 1. A mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetele részére végzett tervezések díja a következő: a) Új öntözőtelep tervezése tereprendezés nélkül 10 khig — tekintet nélkül a terület nagyságára — 2 500 50 kh területért 7 800 100 kh területért 11 IW 200 kh területért 18 500 500 kh területért 32 900