Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 7. szám

7. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59 [R. 2. § (2) bek.-hez.] 6. A családi pótlékra jogosultak köre bővült, minthogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel (halászati szövetkezetekkel) munkaviszonyban álló dolgozó az állami mezőgazdasági üzemek dolgozóira vonatkozó (ipari vagy mezegazdasági biztosítás alapján) rendelkezések szerint jogosult családi pótlékra. (Vhr. 5. §-hoz) 7. A legeltetési bizottság munkaviszonyban álló tiszteletdíjas elnöke abban az esetben jogosult családi pótlékra, ha e munkaviszony alapján betegség esetére biztosított és nem állanak fenn az R. 6. §-ában, illetőleg a Vhr. 9. §-ában említett kizáró okok. (R. 3. §-hoz) 8. A 19/1959. (IV. 12.) Korm. számú rendelet alapján társadalmi ösztöndíjban részesülő egyetemi, főiskolai stb. hallgató családi pótlékra akkor jogosult, ha legalább két gyermeke van. Természetesen, ha a gyermek a R. 1. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, vagy ha az említett hallgató egyedülálló nő, egy gyermek után is jár a családi pótlék. A családi pótlék megilleti a társadalmi ösztöndíjban részesülő azt a személyt is, aki munkaviszonyban nem állott vagy nem áll. (R. 4. § és Vhr. 7. §-hoz) 9. A dolgozó családi pótlékra abban az esetben is jogosult, ha gyermekét kollégiumban, diákotthonban, állami gyermekvédő intézetben stb. helyezte el és az eltartás költségeihez legalább az erre a gyermekre eső családi pótlékkal egyenlő összeggel járul hozzá. A Vhr. 7 § (2) bek-ben foglaltak szerint az egy gyermekre eső családi pótlékot úgy kell megállapítani, hogy St dolgozó összes gyermekei után járó összeget kell a gyermekek számával osztani. E rendelet-szakasz alkalmazása során a dolgozónak járó családi pótlék összegszerű megállapításánál azokat a gyermekeket kell figyelembe venni, akikről a dolgozó gondoskodik, tehát akik után az eltartás költségeihez — akár pénzben, akár természetben — igazoltan hozzájárul. Nem lehet figyelembe venni azokat a gyermekeket, akiknek eltartási költségeihez a dolgozó egyáltalán nem járul hozzá. A nagyszülőnél (nagyszülőknél) elhelyezett gyermekekre is a rokonnál elhelyezett gyermekre vonatkozó szabályt kell alkalmazni. A korábbi rendelkezések szerint osztott igény alapján történő folyósítás tehát megszűnt. A nagyszülőnél (valamint egyéb rokonnál) elhelyezett gyermek után is a dolgozó szülő kezéhez kell folyósítani a családi pótlékot, ha igazolja, hogy a szóbanlevő gyermeke eltartásáért a nagyszülőnek (rokonnak) legalább erre a gyermekre eső családi pótléknak megfelelő összeget fizet. Ka a djlgozó gyermekét nevelőotthonban, egészségügyi csecsemő- vagy gyermekotthonban stb. helyezte el, az eltartás költségeihez való hozzájárulás havi összegét az illetékes otthon stb. bizonyítványával kell évenként egyszer igazolni. Azt a tényt, hogy a dolgozó a magánszemélynél elhelyezett gyermek eltartásához havonta milyen összeggel járul hozzá, a dolgozó és a magánszemély által, valamint két tanú jelenlétében kiállított és azok által is aláírt nyilatkozattal kell igazolni. Ha a dolgozó valamilyen természetbeni juttatással (élelmezés, ruházat) járul hozzá a gyermek eltartásához, ennek értéke az eltartás címén nyújtott hozzájárulás összegébe beszámít. Amennyiben a dolgozó a nevelőotthonban, a magánszemélynél stb. elhelyezett gyermeknek teljes ruházattal való ellátásáról maga gondoskodik, abban az esetben ezt a hozzájárulást a gyermekre eső családi pótlékkal egyenlő összegű hozzájárulásnak kell tekinteni, tehát e gyermek után a dolgozó családi pótlékra jogosult még abban az esetben is, ha a gyermek eltartásának kölségeihez pénzösszeggel nem is járul hozzá. Példák: a) A dolgozó apának egy 14 éves és egy 5 éves gyermeke van. 14 éves gyermekét nevelőotthonban, 5 éves gyermekét a nagyapa háztartásában helyezte el. Amennyiben a nevelőotthonnak és a nagyapának legalább 37.50—37.50 forint hozzájárulást fizet, úgy a két gyermek után havi #5 Ft családi pótlékra jogosult. Ha az előbb említett esetben a dolgozó egyedülálló nő: havi 240 Ft családi pótlékra jogosuit abban az esetben, ha a nevelőotthonnak is és a nagyapának is legalább havi 120—120 Ft hozzájárulást fizet. Ha azonban a nevelőotthonnak havonta 120,— Ft-nál kevesebb hozzájárulást fizet, az ott elhelyezett gyermek után nem kap családi pótlékot, a nagyapánál elhelyezett gyermek után azonban, ha igazolja, hogy havonta legalább 120,— Ft-ot fizet a nagyapának, abban az esetben havi 120 Ft családi pótlékra jogosult. Amennyiben az egyedülálló dolgozó nő a nevelőotthonban elhelyezett gyermek után hozzájárulást egyáltalán nem, a nagyapánál elhelyezett gyermek után azonban havonta legalább 90,— Ft-ot fizet, ebben az esetben havi 90 Ft családi pótlékra jogosult. b) A dolgozó apa 14 éves gyermekét saját háztartásában tartja el, 5 éves • gyermekét pedig a nagyanya háztartásában helyezte el. Amennyiben a dolgozó a gyermek után legalább 37,50 Ft hozzájárulást fizet a nagyanyának, a két gyermek után havi 75 Ft családi pótlékra jogosult. Ha az említett összegnél kevesebbet fizet, abban az esetben csak a háztartásában levő gyermek után jogosult havi 37,50 Ft családi pótlékra. Ha a nagyanyánál levő gyermek után hozzájárulást egyáltalán nem fizet a nagyanyának, úgy családi pótlékra nem jogosult. Ha az előbbi példában a dolgozó egyedülálló nő és a nagyanyának legalább havi 120 Ft hozzájárulást fizet, abban az esetben havi 240 Ft családi pótlékra jogosult. Ha 120 Ft-nál kevesebbel járul hozzá az eltartáshoz, úgy csak a háztartásában levő gyermeke után jogosult havi 120 Ft családi pótlékra.