Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 7. szám

60 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7. szám. Amennyiben hozzájárulást egyáltalán nem fizet, úgy csak a háztartásában levő gyermek után jogosult havi 90 Ft családi pótlékra. A Vhr. 7. §-ának (2) bek.-ben említett számítási szabályt nem lehet alkalmazni a R. 14. § (2) bek.ben említett havi 130 Ft megosztásánál. Például: A dolgozónak két gyermeke van. Az egyik gyermek testi vagy szellemi fogyatkozás miatt teljesen munkaképtelen és állandó ápolásra szorul (R. 1. § (2) bek.), a másik gyermek is a dolgozó háztartásában él, utánuk a dolgozó összesen havi 130 Ft családi pótlékra jogosult. Abban az esetben, ha az említett fogyatkozásban szenvedő gyermekét magánszemélynél stb. helyezte el és utána legalább havi 90 Ft hozzájárulást fizet, a másik (az egészséges) gyermek pedig a háztartásban él, a két gyermek után ugyancsak összesen havi 130 Ft családi pótlékra jogosult. Ha azonban havi 90 Ft-nál kevesebbet fizet, úgy csak a háztartásában levő egészséges gyermek után jogosult havi 40 Ft családi pótlókra. Ha a dolgozó magánszemélynél elhelyezett, fogyatkozásban szenvedő gyermek után, annak eltartásához egyáltalán nem járul hozzá, abban az esetben családi pótlékra nem jogosult. Amennyiben a fogyatkozásban szenvedő gyermek a dolgozó háztartásában él, az egészséges gyermeket pedig magánszemélynél stb. helyezi el és utána legalább havi 40 Ft hozzájárulást fizet, úgy mindkettő után összesen havi 130 Ft családi pótlékra jogosult. Ha azonban havi 40 Ft-nál kevesebbet fizet, úgy csak a háztartásában levő, fogyatkozásban szenvedő gyermek után jogosult havi 90 Ft családi pótlékra. Ha a gyermek után hozzájárulást egyáltalán nem fizet, úgy a háztartásában levő fogyatkozásban szenvedő egy gyermek után ugyancsak havi 90 Ft családi pótlékra jogosult (R. 1. § (2) bek.). Ha a gyermeket bírói ítélet alapján helyezték el magánszemélynél stb., a dolgozó ugyanolyan feltételekkel jogosult a családi pótlékra, mint amikor saját elhatározásából helyezi el a gyermekét. Ilyen esetben, ha mindkét szülő fizet a gyermek (gyermekek) eltartásáért hozzájárulást, a családi pótlék azt a szülőt illeti meg, akinek a bíróság a gyermeket odaítélte. Amennyiben nem a szülők háztartásából helyezték el bírói ítélet alapján a gyermeket, vagy az ítélet nem tér ki arra, hogy melyik gyermeket kinek ítélték, vagy a különélő szülők helyezték el a gyermekeket magánszemélynél stb., és mindkét szülő a gyermekre eső családi pótlék összegét meghaladó összeget fizet külön külön a gyermekek után, vagy ugyanazon gyermek után, abban az esetben vélelmezni kell, hogy a fiú gyermeket az apa, a leánygyermeket az anya helyezte el és a fiú gyermek után az apa, a leánygyermek után az anya jogosult a családi pótlékra, az általános szabályok szerint. A Vhr. 7. § (2) bekezdésében foglaltakat kiterjesztően alkalmazni nem lehet. Ha az egy gyermekre eső családi pótlék összege havi 120 Ft, akkor a dolgozónak csak abban az esetben jár e gyermeke után családi pótlék, ha eltartásának költségeihez legalább 120 Ft-al járul hozzá. Például: A dolgozó két gyermekét máshol helyezte el és eltartásukért gyermekenként havi 80—80 Ft-ot fizet. Háztartásában egy gyermek van. A dolgozó két gyermeke után családi pótlékot nem kaphat (még havi 75 Ft-ot sem), a háztartásában levő gyermek után havi 120,— Ft családi pótlékra jogosult. Ha a két gyermek után hozzájárulást egyáltalán nem fizet, a saját háztartásában levő egy gyermek után sem jogosult családi pótlékra. (R. 5. § és Vhr. 8 §-hoz) 10. Ha a munkabér és a munkaidő is azonos és a munkaviszonyok is azonos időben kezdődtek, a dolgozó választhatja meg, hogy melyik munkaviszonya alapján igényli a családi pótlékot. (R. 6. § és Vhr. 9. §-hoz) 11. A Rendelet 6. §-a (1) bekezdése a) pontjának és a (2) bekezdésének végrehajtásánál nem a munkáltató által az egyes munkakörökre esetleges különlegesen megállapított, vagy az egyes dolgozókkal kötött munkaszerződésben előírt heti munkaidőt, hanem a Munka Törvénykönyvében vagy más jogszabályban (törvényben, rendeletben, törvényes felhatalmazáson alapuló végrehajtási utasításban) az iparágra (pl. vegyipar, nyomdaipar), termelési ágra (pl. mezőgazdaság, erdőgazdaság), foglalkozási ágra (pl. pedagógusok, orvosok, zeneszék), a munkakörre (pl. gépkocsivezető stb.) megállapított heti munkaidőt kell alapul venni. A kisipari vagy kiskereskedői tevékenységet folytató vagy hasznothajtó jogosítvánnyal rendelkező személyek, a munkaközösségi tagok, a kisipari, házi ipari vagy mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok munkaviszonyuk alapján családi pótlékra csak akkor jogosultak, ha munkaviszonyukkal járó lekötöttségük a Mt.-ben vagy más jogszabályban előírt rendes heti munkaidő (tehát általában 48 órát) eléri. Ha ugyanis munkaviszonyukkal járó lekötöttségük ennél kevesebb, vélelmezni kell, hogy a munkaviszonyból származó munkabérüket az említett kereső foglalkozásukból származó jövedelmük meghaladja. A mezőgazdaságban önállóan gazdálkodók (vagy akik földjüket haszonbérbe adják), ha munkaviszonyukkal járó lekötöttségük a Mt.-ben vagy más jogszabályban előírt rendes heti munkaidőt eléri, családi pótlékra a munkaviszonyuk alapján jogosultak. Ha pedig a munkaviszonnyal járó lekötöttségük a rendes heti munkaidő felénél, általában 24 óránál több, de heti 43 óránál kevesebb, abban az esetben jogosultak családi pótlékra, ha munkabérük több, mint a gazdálkodásból származó jövedelmük. Ha a földingatlan után kivetett mezőgazdasági általános jövedelemadójuk évi összege 1200 Ft-nál több, a gazdálkodásból (földingatlanból) származó jövedelmet már úgy kell tekinteni, hogy az a munkaviszonyból származó munkabért meghaladja. Az ilyen személyekkel tehát nem a gazdálkodásból várható vagy elért jövedelmet, hanem a kivetett (nem a ténylegesen fizetett) jövedelemadó évi összegét kell igazoltatni. A tanács végrehajtó bizottsága által, a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója címen igazolt összegből az 5/1959. (V. 8.) Mü. M. számú rendelet II. számú mellékletében foglaltak szerint kell a jövedelem vélelmezett havi összegét visszakeresni.