Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 87. szám

906 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 87. szám. (4) A hitel engedélyezésénél a Banknak figye­lembe kell vennie, hogy a termelőszövetkezetnél a gazdálkodás szakszerű vezetése biztosítva van-e. Az 500 kh területet meghaladó, vagy az erősen belterjes kultúrákkal (nagyüzemű kertészet, gyü­mölcstermelés, öntözéses gazdálkodás stb.) foglal­kozó kisebb területű termelőszövetkezetnél a hite­lezés előfeltételeként meg kell kívánni, hogy ag­ráregyetemi vagy főiskolai, de legalább mezőgaz­dasági technikumi végzettségű mezőgazdászt (szük­ség szerint kertészeti, szőlészeti szakembert) állan­dó jelleggel foglalkoztasson. Ha a Bank megálla­pítása szerint 500 kat. holdon aluli termelőszövet­kezet gazdálkodásának vezetése nem szakszerű, a hitelezést közös mezőgazdász foglalkoztatásától le­het függővé tenni. (5) A bankfióknak a hitelek folyósítását a köz­gyűlés által jóváhagyott termelési terv és költség­vetés bemutatásához kell kötnie. Hitel csak abban az esetben folyósítható, ha a termelőszövetkezet a kért hitelt lejáratkor saját bevételeiből — összes esedékes kötelezettségének teljesítése mellett — képes visszafizetni. (6) Tenyész-, igás- és hízóállat vásárlására folyó­sított hitelek esetén a hitelből vásárolt állatok jár­latleveleit a termelőszövetkezet köteles legkésőbb a folyósítástól számított 15 napon belül záradéko­lás céljából a bankfióknak bemutatni. A) Üzemviteli hitelek. 17. §. (1) A rövidlejáratú hitel feladata a termelőszö­vetkezeti árutermelés növelésének elősegítése. A termelőszövetkezet a termelésével kapcsolatban felmerült indokolt pénzszükségletének kielégítésé­re a Banktól rövidlejáratú hitelt kaphat saját esz­közeinek kiegészítése céljából, ha az általa kötött szerződésekből eredő követeléseit a hitel fedezetéül leköti. A szerződések alapián történő áruértékesí­tésből várható bevételek 60%-a vehető hitelfede­zetként figyelembe. (2) Űjonnan alakult termelőszövetkezet, vala­mint jelentős területtel megnövekedett termelő­szövetkezet esetében — ha gazdasági helyzetük miatt indokolt — a szerződések alapján történő áruértékesítésből várható bevételek 80%-a vehető hitelfedezetként figyelembe. Ez a kedvezmény az új termelőszövetkezetet közös „gazdálkodásának első évében — annak az évnek a ráfordításaira — illeti meg. A közös gazdálkodás első évének azt az időszakot kell tekinteni, amely a megalakulás idő­pontjától az első kötelező zárszámadásig terjed. A jelentős területtel megnövekedett termelőszövet­kezetet ez a kedvezmény a tárgyév végéig illeti meg, ha a területnövekedés június hó 30-ig követ­kezett be. A június hó 30-a után megnövekedett terület esetében pedig a kedvezmény a következő év végéig adható. Jelentős területnövekedésnek a termelőszövetkezet összterületének legkevesebb 20%-os növekedése tekinthető, ha ez a növekedés legalább a 100 kat. holdat eléri. Két vagy több ter-e melőszövetkezet egyesülése folytán bekövetkezett területnövekedés esetére a jelen bekezdésben meg­határozott kedvezmény nem vonatkozik. (3) Termelési, termény- és termékértékesítési, hizlalási és nevelési szerződések (a továbbiakban: szerződés) alapján rövidlejáratú hitelt csak annak az évnek üzemviteli kiadásaira (munkaegység-elő­legére) lehet folyósítani, amely évben a termelés vagy a szerződés teljesítése történik. A hizlalási és nevelési szerződések alapján rövidlejáratú hitel — függetlenül attól, hogy az állatok értékesítésére csak a következő évben kerül sor — a szerződés­kötés évének üzemviteli kiadásaira (munkaegység­előlegére) is folyósítható. Ilyen esetben azonban a hitel összege a hizlalási és nevelési szerződés alap­ján értékesítésre kerülő állatok december hó 3l-re várható értékét nem haladhatja meg. (4) A szerződést a hitel folyósítása előtt a bank­fióknak be kell mutatni. Ha a szerződés csak ké­sőbbi időpontban köthető meg, továbbá a követ­kező évet terhelő beszerzésekre és gépállomási munkadíjakra igényelt rövidlejáratú hitelekre a fe­dezetet olyképpen kell a termelőszövetkezetnek le­kötnie, hogy kötelezettséget vállal a szükséges hi­telfedezetnek megfelelő értékű bevételt eredmé­nyező szerződésnek a bankfiók által megállapított határidőig történő megkötésére és bemutatására. (5) A szerződésekből eredő követeléseiket a fo­lyósított hitelek összege erejéig a szerződés bemu­tatásakor a Bankra kell engedményezni. (6) A folyósítható rövidlejáratú hitel összegét a tényleges beszerzési árak és -t tényleges szükség-i let (felhasználási normák) alapján kell megállapí­tani. (7) A bankfióknak a fedezet megállapításánál számításba kell vennie, hogy a hitel visszafizeté­sére nyújtott fedezeteken felüli bevételek bizto­sítják-e a tárgyévben esedékessé váló összes egyéb kötelezettség kiegyenlítését és a Bank köteles ügyelni arra, hogy a rövidlejáratú hitelek folyó-1 sítása révén túlelőlegezés ne következhessék be. 18. §. Rövidlejáratú hitelt a Bank egy éves lejáratra — a 17. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott fedezet nyújtása mellett — olyan beruházásokra is folyósíthat, amelyeknek megvalósítását a termelő­szövetkezet a tárgyév bevételéből tervezte. 19. §. (1) A termelőszövetkezet kérésére folyósított rö­vidlejáratú hitelt a teljesített munkaegységek és a költségvetés alapján ténylegesen várható készpénz­részesedés 50—60%-a erejéig munkaegységelőleg kifizetésére is fel lehet használni. A hitel folyósí-» tásánál biztosítani kell, hogy a munkaegységek

Next

/
Thumbnails
Contents