Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 83. szám

83. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 817 lásra irányuló kérelmet — a munkáltató meghallgatásával — az az adóhivatal bírálja el, amelyhez a munkáltató szerv az adófizetést teljesíti. Költségvetési szerv, munkaközösség, vagy magánmunkáltató esetében a visszautalásra irányuló kérelmet az az adóügyi csopoit bírálja el, amelyhez a levont hozzájárulást befizették. (2) A kérelem elbírálása során meg kell állapítani azt az időszakot, amelyre a visszatérítési igény keletkezett, a visszatérítendő összeget, valamint közbeeső munkahelyváltoztatás esetén azoknak a szerveknek a felsorolását is, amelyek a hadköteles illetményéből a hozzájárulást levonták. Az adóhivatal, vagy az adóügyi csoport a kérelem elbírálásáról határozattal értesíti a hadköteles munkáltatóját (munkaközösségét). Ebben, ha a visszatérítési igény fennáll — engedélyt ad arra, hogy a szerv a többi hadkötelestől levont hozzájárulásból a hadkötelesnek járó részt levonja és kiutalja. Ebben az esetben csak a kiutalt összeggel csökkentett hozzájárulást kell a mejáüeLeLő adószámlára átutalni. Az adóhivatal (adóügyi csopoit) a visszatérítés iránti kérelem elbírálásáról — a határozat másolatával — közvetlenül a kérelmezőt is értesíti. Az esetleges fellebbezés elbírálására a 101/1959. (P. K. 1.) P. M. sz. utasítás 44. §-ában meghatározott szervek jogosultak. (3) Az önálló foglalkozásúak terhére kivetett hozzájárulás visszautalására irányuló kérelmet az az adóügyi csoport bírálja el, amely a tartozatlan befizetés folytán keletkezett túlfizetést nyilvántartja. A túlfizetés visszautalása és megszüntetése az együttesen kezelt adókra érvényes szabályok szerint történik. Természetesen, ha a hadköteles adófőkönyvi számláján a hozzájáruláson kívül egyéb adóelőírás is van, a tartozatlan befizetést ezeknek a javára is be lehet számítani, visszautalásra tehát nincs szükség. Munkaközösségi tagoktól és magánmunkáltatók dolgozóitól tartozatlanul levont hozzájárulás visszautalása a jelen §-ban foglaltak alkalmazásával annak az adófőkönyvi számlának a terhére történik, ahol a levont hozzájárulást bevételként elszámolták. (4) Az együttes kezelésbe-bevont hozzájárulásból a tanácsokat a részesedés az együttesen kezelt adókra érvényes szabályok szerint megilleti. (5) Az együttes adókezelésbe bevont hozzájárulásnak a jelen utasításban nem szabályozott további kezelésére, behajtására, elszámolására, valamint az adópótlék felszámítására nézve az együttesen kezelt adókra érvényes szabályok az irányadók. (6) A jelen utasítás rendelkezéseit az 1960. évi január hó 1. napjától kezdve kell alkalmazni. Ennek megfelelően a Tvr. 5. § b)—e) pontjaiban felsorolt hadköteleseknél a hozzájárulást az 1960. évi jövedelemadó kivetésekkel egyidőben kell kivetni, az a) pontban említett munkaviszonyban állók esetében pedig az 1960. évi január hónapban kifizetett bérből (keresetből) kell első ízben levonni. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. A pénzügyminiszter 184 1959. (P. K. 32.) P. M. számú utasítása a tanácsi pénzügyi szervek adó- és illetékügyi munkájának évi rendszeres ellenőrzéséről. Az 1955. évi 29. számú törvényerejű rendelet 19. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a lakosság adóztatásával és az illetékügyi munkával kapcsolatos rendszeres ellenőrzés szabályait az alábbiakban határozom meg: 1. §. (1) A tanácsok végrehajtó bizottsága pénzügyi szerveinek adó- és illetékügyi munkáját évenként legalább egvszer — előre elkészített ütemterv szerint — a helyszínen ellenőrizni kell. (2) A rendszeres ellenőrzés (a továbbiakban: ellei-....-zen) célja az adó- és illetékügyi jogszabályok helyes végrehajtásának, a törvényesség szigorú betartásának vizsgálata és ezáltal a pénzügyi szervek adó- és illetékügyi munkájának folyamatos megjavítása. (3) A községi tanács végrehajtó bizottsága adóüg\ i csoportjának (előadójának), (a továbbiakban: községi adóügyi csoport) munkáját — tételesen — a járási tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának adóügyi csoportja, a járási, a jáiási jogú városi, továbbá a fővárosi és megyei jogú városi kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának adóügyi, az Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal illetékügyi munkáját a megyei, megyei jogú városi, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának adóügyi csoportja (a továbbiakban: megyei adóügyi csoport) — ugyancsak tételesen — ellenőrzi. (4) A megyei adóügyi csoportnak egyes községi adóügyi csoportok munkáját is kell — szúrópróbaszerűen — ellenőriznie. (5) A megyei adóügyi csoportok munkáját a Pénzügyminisztérium Lakosságadóztatási főosztálya vizsgálja. 2. §. (1) Az ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy az 30 naptári napnál tovább ne tartson. (2) Az ellenőrzés időtartamának meghosszabbítását — kivételes esetben — a Pénzügyminisztérium Lakosságadóztatási főosztálya engedélyezi. (3) A hibák feltárása mellett foglalkozni kell az ellenőrzés során az ellenőrzött adóügyi szerv által elért eredményekkel és jól bevált munkamódszerekkel. (4) Az ellenőrzést — figyelemmel a jelen utasítás mellékletében* foglaltakra — a hatályban levő adó- és illetékügyi jogszabályok alapján kell lefolytatni. (5) Az ellenőrzendő időszak: a legutóbbi rendszeres ellenőrzés óta eltelt idő, általában egy év. 3. §. (1) Az ellenőrzést elrendelő szerv vezetője az ellenőrzés elvégzésére kijelölt személyek (a továbbiakban: kiküldöttek) részére megbízó levelet ad. (2) A kiküldöttek az ellenőrzés megkezdését kötelesek bejelenteni az ellenőrzött szerv vezetőjének. (3) Jogosultak betekinteni a kiküldöttek a vizsgált szerv minden olyan iratába, amelynek ismerete az ellenőrzéshez szükséges. (4) Az ellenőrzött szerv vezetője vagy bármely dolgozója köteles a kiküldöttek felszólítására — a munkakörébe tartozó kérdésekre — szóban vagy írásban nyilatkozatot tenni, adatokat szolgáltatni, vagy okiratot bemutatni. (5) Az ellenőrzés során a kiküldöttek jogosultak a szükséges okmányokról hiteles másolatot, tanúsítványt, kivonatot készíttetni, nyilatkozatot kérni, vagy eredeti okmányt elismervény ellenében átvenni. 4. §. (1) Az ellenőrzés befejezésével a megállapításokról jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzőkönyvnek három főrészből kell állnia: a) Az első főrészben meg kell jelölni a jegyzőkönyv készítésének helyét és keltét, a jegyzőkönyv készítésénél jelenlevő személyek nevét és hivatali beosztását, az ellenőrző szervet, az ellenőrzött szervet, az ellenőrzés idejét, az ellenőrzött időszakot és azt. hogy az ellenőrzött szerv mely egységeire terjed ki az ellenőrzés. b) A második főrészben fel kell sorolni az ellenőrzés megállapításait, amelynek során ki kell térni az ellenőrzött szerv hivatali elhelyezésére, dolgozóinak létszámviszonyaira, szakképzettségére, szakmai és politikai tovább*) Megjegyzés: A mellékletet a pénzügyi osztályok a Pénzügyminisztériumtól közvetlenül — külön igénylés nélkül — kapják meg.