Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 83. szám

818 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 83. szám. fejlődésére, szervező és ellenőrző munkájára. Itt kell leírni az egyes adónemek ellenőrzésével kapcsolatos megállapításokat a mellékletben közölt részletezés szerint. c) A harmadik főrésznek tartalmaznia kell a hibák kijavítására adott határidős utasításokat, a kiküldöttek észrevételeit és javaslatait s végül az ellenőrző szerv kiküldötteinek, valamint az ellenőrzött szerv vezetőjének aláírását és hivatali beosztását. 5. §. (1) A jegyzőkönyvben rögzített megállapításokat bizonyítani kell. Bizonyíték lehet: a) eredeti okmány; ezt csak akkor kell a jegyzőkönyvhöz csatolni, ha a kiküldöttek megállapítása szerint a felelős személyek ellen büntető eljárást kell indítani, vagy ellenük kártérítési igényt kell támasztani, valamint ha a kiküldöttek az ellenőrzés során hamis okmányokat, jelentéseket találtak; ezenkívül eredeti okmányt csak akkor kell csatolni, ha attól lehet tartani, hogy az okmány megsemmisülhet, elveszhet vagy az érdekelt személy azt megváltoztathatja. Ha az eredeti okmányt a kiküldöttek lefoglalják, annak átvételéről — az eredeti okmányról készített másolattal együtt — átvételi elismervényt kell adni; b) másolat: az eredeti okmány teljes szövegű, hitelesített másolata; c) kivonat: az eredeti okmányok lényeges részének hitelesített másolata; d) tanúsítvány: több okmány lényeges adatainak összesítése; e) nyilatkozat: az ellenőrzött egység dolgozóinak írásbeli kijelentése egyéb bizonylatok hiányában. (2) A bizonyítékokat megszámozva, a jegyzőkönyv első példányához kell csatolni és a jegyzőkönyvben szám szerint kell rájuk hivatkozni. (3) A bizonyítékok csatolása csak a legfontosabb esetekben szükséges. Egyéb esetekben a kiküldöttek megállapításaikat oly módon is rögzíthetik, hogy a jegyzőkönyvben megjelölik az okmányokat, amelyekben az adatok és bizonyítékok találhatók. 6. §. (1) Az ellenőrzés alkalmával felvett jegyzőkönyv egy aláírt példányát az ellenőrzött egység vezetőjének kell átadni. Ennek átvételét a jegyzőkönyv eredeti példányán kell igazolni. (2) A kiküldöttek a jegyzőkönyv eredeti példányát a kiküldő szerv vezetőjének tartoznak átadni indítványaik, észrevételeik s az esetleges felelősségrevonás iránti javaslataik megtétele mellett. (3) Az ellenőrzött szerv vezetője a jegyzőkönyvben foglalt megállapításokra — az abban megjelölt határidőn belül — jelentést köteles tenni. (4) Amennyiben az ellenőrző szerv vezetője a jelentést nem fogadja el, a jelentéstételre új határidőt kell megállapítani. Az újabb határidő elmulasztása, illetőleg újabb el nem fogadható jelentés esetén fegyelmi felelősségrevonást kell alkalmazni. 7. §. (1) A hibák kijavítására kitűzött határidő után az ellen- ' őrző szerv utóvizsgálatot köteles tartani. (2) Az utóvizsgálat alkalmával az ellenőrzés során" észlelt hibák kijavítását kell felülvizsgálni. (3) Az utóvizsgálatot egyébként a 4—6. §-okban foglaltak szerint kell lefolytatni. 8. §. A fentiekben szabályozott ellenőrzés tervszerű végrehajtása mellett gondoskodni kell az olyan célellenőrzések elvégzéséről, amelyek meghatározott időszaki feladatok (adókivetési munkák, adófőkönyvek zárása és nyitása Jtb.) ellátását biztosítják. 9. §. (1) Az ellenőrzésre illetékes szerv minden naptári évre köteles ellenőrzési ütemtervet készíteni. (2) Az ütemtervnek tartalmaznia kell időrendi sorrendben az ellenőrzésre kerülő adóügyi szervek megnevezését, az ellenőrzést végző személyek számát s az ellenőrzés tervezett időtartamat munkanaponként. (3) Az ellenőrzési ütemtervet az adóügyi csoport vezetője készíti el és a pénzügyi osztály vezetője hagyja jóvá. (4) A jóváhagyott járási ütemtervet minden év december 15-ig a megyei tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztályához, a megyei ütemtervet minden év december 31-ig a Pénzügyminisztérium Lakosságadóztatási főosztályához kell felterjeszteni. 10. §. (1) A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának vezetője köteles a fentiekben szabályozott ellenőrzés során tapasztaltakról félévenként — minden év január és július 31-ig — a Pénzügyminisztérium Lakosságadóztatási főosztályához jelentést tenni. (2) A jelentésnek tartalmaznia kell az ellenőrzési ütemterv végrehajtásának módját, az ellenőrzés folyamán észlelt jellegzetes hibákat, a jó munkamódszereket, a jegyzőkönyvbe foglalt kirívóbb szabálytalanságokat, a felelősségrevonás módját és eredményét tételes felsorolásban, továbbá az ellenőrzés során elért eredményeket, a kiadott rendeletekkel és utasításokkal kapcsolatban felvetett kérdéseket, a munka megjavítására tett javaslatokat és mindazokat az észrevételeket, amelyek az adóügyi szervek munkájára, ellenőrzésére jellemzők. 11. §. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyveket, jelentéseket és összes ügyiratokat — az irattári kezelés után — egy helyen, összegyűjtve kell tartani. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. Vegyes rendelkezések A LEGFELSŐBB BÍRÖSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI. A munkaviszony fennállására vonatkozóan tett nyilatkozat visszavonása a nyugdíj perben. A nyugdíjigény megállapítása iránt indított perben az SZTK a munkaviszony fennállásának elismerésére vonatkozó, a megelőző eljárásban tett nyilatkozatát indokoltan visszavonhatja. Ez esetben a nyugdíjigényt érvényesítő fél a peres eljárásban igazolhatja a korábbi nyilatkozat visszavonása folytán vitássá tett munkaviszony fennállását s e munkaviszonnyal kapcsolatban a váromány épségét. A korkedvezményre jogot adó munkakörben eltöltött idő számítása szempontjából a ténylegesen betöltött munkakör, nem pedig a biztosítási kötelezettség az irányadó. A földalatti munkakörben töltött idő a korkedvezmény szempontjából nem szükségképpen azonos a nyugdíjra jogosító szolgálati idővel. Az öregségi nyugdíj előfeltétele az 1934. évi 23. sz. tvr. 2. § (1) bekezdése szerint a tíz évi biztosításra kötelezett munkaviszonyban töltött idő. Amennyiben ez az előfeltétel megvalósul, az idézett törvényszakasz (2) bekezdése értelmében már 55. életévének betöltésével öregségi nyugdíjra jogosult az a férfi, aki 25